2010 - GeForce GTX 480
Az NVIDIA első DirectX 11-es generációja a Fermi architektúrát használja. Ezt, illetve a GF100 kódnevű GPU-ra épülő GTX 480 és 470 kártyákat sok kritika érte amiatt, hogy rengeteg olyan szolgáltatást támogatnak, amit a játékosok nem használnak ki, hanem főleg a professzionális GPGPU piac igényeit elégítik ki. Emiatt pedig a GPU fölöslegesen nagy, sok hőt termel, sokat fogyaszt, és persze ami a legfontosabb: drága. Ezeknek a véleményeknek persze van némi jogos alapjuk, de azért ne felejtsük el, hogy a GTX 480 játékos szemmel is igencsak impresszív specifikációkkal bír: 480 Stream processzor, 384 bites memóriabusz, és 1536 MB GDDR5-ös memória. A GTX 470-en az órajelek csökkentésén kívül végrehajtottak némi szokásos csonkítást: 448 db aktív Stream processzora mellé 320 bites memóriabuszt és 1280 MB memóriát kapott. A GF100-as GPU igencsak magas selejtaránya miatt később egy még tovább butított változat is megjelent: a GTX 465-ben 352 db Stream processzor volt aktív, és emellé 256 bites memóriabuszon 1024 MB memória társult. Ez a kártya nem lett túl népszerű, hiszen teljesítményéhez képest túl magas áron adták.
A drágán előállítható GTX 465 nem volt egy ütőképes középkategóriás termék, ezért szükség volt valami igazán átütő sikerre ebben a szegmensben, ami visszacsábítja a vásárlókat az NVIDIA-hoz. Erre nem is kellett sokáig várni: a GTX 460 minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A GF104 kódnevű GPU-ból a eltávolították játékosok számára fölösleges szolgáltatásokat, így rengeteg tranzisztort takarítottak meg, ami jó hatással volt az előállítási költségekre. A GTX 460 két változatban létezik: mindkettő 336 db Stream processzort kapott, de míg a 1024 MB-os verzió 256 bites, addig a 768 MB-os verzió csak 192 bites memóriabusszal rendelkezik. Később megérkezett a még lejjebb pozícionált, 192 Stream processzoros és 128 bites memóriabuszú GTS 450 is, ám ez a kártya már nem aratott osztatlan sikert, a 96 Stream processzoros GT 430 pedig még kevésbé lett elterjedt.
A kártya: referencia GeForce GTX 480
Elérkeztünk a lista végéhez, gyűjteményem utolsó kártyájához, a monumentális GTX 480-hoz. Már első ránézésre is látszik, hogy itt egy igazi nagyágyúval van dolgunk: bár a 480-as csak egyetlen GPU-t alkalmaz, hűrőtendszere mégis nagyobb az előző két oldalon bemutatott kétmagos csúcskártyákon alkalmazott megoldásoknál. A GPU-ra egy hatalmas hűtőblokk illeszkedik, melyre 5 db vaskos heatpipe vezeti át a hőt. Ezek a mostanában divatos szokás szerint közvetlenül érintkeznek a GPU-val. A bordázat annyira nagy, hogy nem is volt hely külön burkolatot helyezni rá, így lényegében a kártya külsejének jelentős része is hőátadó felületként funkcionál. A többi melegedő komponens (memóriamodulok, feszültségstabilizáló áramkörök) hűtését különválasztották a GPU-tól, hogy az ne melegítse át őket fölöslegesen. Erre szükség is van, hiszen a GF100-as GPU döbbenetes mennyiségű hőt termel. Teljes terhelés hatására szó szerint hajszárító üzemmódba kapcsol a kártya: éktelen hangorkán mellett forró levegőt fúj ki nagy erővel. Persze ez csak extrém terhelés hatására történik így, az esetek többségében azért elviselhető hangerő mellett dolgozik. A ventilátor átmérője véleményem szerint lehetne nagyobb is, hiszen hely lenne rá: pl a 8800 Ultrán nagyobb átmérőjű ventilátor található, amivel a hangerő csökkenthető lett volna. A hűtést eltávolítva láthatóvá válik a fémsapka alatt rejtőző GF100-as GPU, körülötte pedig az 1536 MB memóriát alkotó 12 db GDDR5-ös memóriamodul. Érdekesség, hogy a ventilátor alatt réseket vágtak a nyákon, hogy még több friss levegőt tudjon beszívni. A tápellátásról egy 6 és egy 8 tűs tápcsatlakozó gondoskodik. Egyébként összességében szemlélve a nyákot nem tűnik sokkal extrémebb felépítésűnek a 8800 Ultra nyákjánál. A kimenetek között 2 db DVI és egy mini HDMI csatlakozó áll rendelkezésre, és természetesen kapunk két SLI csatlakozót is a 3-Way SLI üzemmódhoz. A hátoldalon nem sok érdekeset találunk, viszont észrevehető, hogy a heatpipe-ok kilógnak a kártya síkjából. Ezeket, valamint a szabadon lévő bordafelületet működés közben nem tranácsos megérinteni, mert a terhelés alatt 100 °C körüli hőmérsékletet elérő GPU által átmelegített felületek könnyen égési sérüléseket okozhatnak. Bizony, ez a kártya nem viccel: extrém teljesítményéhez extrém melegedés és extrém fogyasztás társul. Ennek ellenére tiszteletreméltó darab, hiszen a leggyorsabb 1 GPU-s kártya volt a maga idejében.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
