2003 - GeForce FX 5950 Ultra
Nos igen... elérkeztünk ahhoz a generációhoz, amit nevezzünk... khm... nem túl sikeresnek. Az NVIDIA-val kevésbé szimpatizálók inkább hatalmas bukásnak neveznék, de én nem fogalmaznék ilyen drasztikusan. Mondjuk az én véleményem elég elfogult a témában, mivel az én szívemhez mindig is közel állt az FX széria, hiszen életem első csúcskártyája egy FX 5800 volt, ami még a Prohardver tesztlaborját is megjárta anno.
Az FX széria az NVIDIA első DirectX 9-es generációja volt. Az elnevezés eredetére többféle magyarázat lehetséges. Egyes városi legendák szerint ezen a fejlesztésen dolgoztak először a 3dfx felvásárlásakor az NVIDIA-hoz igazolt mérnökök, ezért került a széria nevébe az FX jelölés. Ennél sokkal valószínűbb (és egyszerűbb) magyarázat, hogy az elnevezés az FX széria előremutató képminőségjavító effektjeire utal. Papíron tehát minden szépnek tűnt, akkor mi volt a probléma?
Először is, az NV30 kódnevű GPU-ra épülő GeForce FX 5800 jelentős késés után futott be, és sajnos tervezésekor elkövettek pár hibát, melyek közül a legsúlyosabb a régi 4x2-es pipeline felépítés megtartása, és a 128 bites memóriabusz alkalmazása volt. Ezek a paraméterek nem voltak versenyképesek az ATI Radeon 9700-as és 9800-as modelljeivel. Ráadásul hiába tértek át a 0,13 mikronos gyártástechnológiára, a GPU, valamint az elsőként alkalmazott DDR2 memóriamodulok olyan mennyiségű hőt termeltek, melynek kezelése akkoriban komoly fejtörést okozott a mérnököknek, és lássuk be: a feladatot csapnivaló minőségben oldották meg. Az FX-Flow névre hallgató hűtési megoldás hiába alkalmaz heatpipe-okat, ha nem arra használja azokat, hogy a hőt egy nagyobb bordára vezesse, mint ami a GPU fölött elhelyezhető lett volna. A rézlemezből hajtogatott borda hőátadó felülete túl kicsi, emiatt nagy légáramlatra van szükség, melynek előállítását egy éktelen hangon süvítő, aprócska "blower" ventilátorra bízták. Ezen az sem segít, hogy a kártya 2D módban visszaveszi a ventilátor fordulatszámát, mert még úgy is nagyon erős motorhangja van. Így történhetett, hogy az FX 5800 Ultra minden idők leghangosabb videokártyájaként vonult be a történelembe, amit még az NVIDIA is elismert, és készített egy némi öniróniáról tanúskodó kisfilmet a kártyáról (az általam anno birtokolt kártyán az ABIT egyedi fejlesztésű hűtése dolgozott, ami ennél jóval halkabb volt, bár azért hallani lehetett, de ez akkoriban nem zavart).
Az alsóbb régiókban sem volt sokkal jobb a helyzet. A középkategóriában a 2x2-es pipeline felépítésű FX 5600 volt hivatott az ATI 9600-as szériáját legyőzni, míg az alsó kategóriában a legtöbb FX-es újítástól megfosztott (ám még mindig DX9-es) FX 5200 küzdött némi elismerésért (az 5200-as egyébként minden negatív kritika ellenére egész szép számban fogyott, és még ma is rengeteg található belőle a használtpiacon).
Nyilvánvaló volt, hogy azonnali tűzoltásra van szükség. Az NVIDIA mérnökei nekiláttak menteni a menthetőt, és hamarosan megérkezett a ráncfelvarrott FX széria. Az 5200-ast az FX 5500 váltotta, itt csak szimpla órajel emelésről volt szó, tehát csodát nem kell várni tőle. Az 5600 helyére érkező FX 5700 már nagyobb előrelépés volt, de az igazán nagy átalakítást a csúcskategóriában végezték. Az 5800-ast váltó FX 5900 széria a cég történetében elsőként kapott 256 bites memóriabuszt. Emiatt a memória sávszélessége jelentősen megnőtt, annak ellenére, hogy a nagyon melegedő DDR2-es memóriamodulokat némileg lassabb DDR1-esekre cserélték. Természetesen a GPU-t is feltupírozták kicsit, ám ez még mindig nem volt elég az ATI legyőzéséhez, ezért az FX széria életciklusának legvégén még bemutattak egy minden korábbinál erősebb változatot, ami az FX 5950 Ultra nevet kapta.
A kártya: MSI GeForce FX 5950 Ultra VTD-256
A csúcskategóriás FX kártyákról mindenkinek a süvítő, elviselhetetlenül hangos hűtés ugrik be elsőre, de az MSI kártyája sikeresen rácáfol ezekre az előítéletekre. A kártyán egy dupla ventilátoros, TwinFlow névre keresztelt hűtő dolgozik, amely sikeresen küzd meg a legerősebb FX által termelt hővel, mégpedig teljesen tolerálható hangerő mellett. Nem azt mondom, hogy észre sem venni amikor 3D módban felpörgeti a ventilátorokat, de több olyan kártya is szerepel ebben a cikkben, amely ennél jóval hangosabban üzemel. Az összes gyártó közül alighanem az MSI oldotta meg a legjobban a halk, mégis hatékony hűtés feladatát, pedig semmi különös módszert nem alkalmaztak: nincsenek heatpipe-ok, vagy különleges légcsatornák, van viszont egy vaskos, full vörösréz hűtőborda, melynek közepén egy viszonylag nagy méretű ventilátor dolgozik. A kártya hátoldalán szintén találhatunk egy hűtőblokkot egy sokkal kisebb (ám mégsem hangos) ventilátorral, ami a hátoldali memóriák aktív hűtéséért felel, valamint kis mértékben a GPU hűtéséhez is hozzájárul egy hővezető gumiréteg segítségével. A hűtést jó minőségű rugós pöckök rögzítik a kártyához, melyeket könnyű eltávolítani, így láthatóvá válik a fémsapkát kapott GPU, és az azt körbeölelő memóriamodulok. A 256 MB memória összesen 16 db modulból áll, melyekből 8 db a kártya hátoldalára került, ezért van szükség ott is vaskos hűtőbordára. Az MSI kártyája VIVO funkcióval is rendelkezik, melynek vezérléséért a Philips SAA7108AE jelű chip felel. A kártya jobb oldalán látható a kiegészítő tápcsatlakozó, amit valamilyen okból kifolyólag a nyákra merőlegesen szereltek fel, ami szerintem nem túl praktikus megoldás. Az MSI 5950-ese összhatását tekintve szerintem egy gyönyörű darab, a piros nyák és a vörösréz hűtők kombinációja nagyszerű látványt nyújt. Emellett a gyűjteményem legfotogénebb kártyája, öröm ránézni a róla készült képekre, de azért kicsit sajnálom, hogy nem sikerült egy referenciahűtős FX 5950 Ultrát beszereznem.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
