2024. április 19., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Quad tuning - meddig van értelme?

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Minap elgondolkoztam, van-e értelme a tuningnak? Van, ez nem vitás, de meddig? Mennyivel fog gyorsulni...

[ ÚJ TESZT ]

Minap elgondolkoztam, van-e értelme a tuningnak? Van, ez nem vitás. De meddig? Mennyivel fog gyorsulni bizonyos órajel túlhajtással? Meghálálja valami a tuningot? Milyen pluszköltségekkel jár a pluszteljesítmény? Ezekre próbálok meg választ adni, lássuk hát a medvét :)

Fogtam magam, feltettem pár programot, kerítettem egy stopperórát, papírt ceruzát, és elkezdtem méricskélni. Hogy milyen eredménnyel? Lássuk :)

Tesztkörnyezet:

Alaplap: Asus P5K (vdrop moddal)
Processzor: Intel Core 2 Quad 2.4 GHz (9x266 MHz) Asus Silent Knight hűtéssel
Memória: 2x1 GB Kingmax PC6400 (DDR2-800)
Videókártya: Sapphire Radeon 2600 PRO OC (700/700)
Merevlemez: 500 GB Samsung T166 SATA2
Táp: 450W Chieftec

(többi összetevő elhanyagolható a teszt szempontjából)

Hogyan teszteltem?

Mivel arra voltam kíváncsi, hogy adott órajel túlhajtással mennyire gyorsul az adott program. Így hát csináltam tesztet alapjáraton, 10% túlhajtással, 20% túlhajtással, stbstb :) Lássuk ezek a számok mit takarnak a valóságban! (SpeedStep mindenhol kikapcsolva)

Alapórajel:
Proci: 2400 MHz (9x266) 1.17V
Ram: 533 @ 5-5-5-15

10% OC:
Proci: 2640 MHz (9x293) 1.23V
Ram: 586 MHz @ 5-5-5-15

20% OC:
Proci: 2880 MHz (9x320) 1.23V
Ram: 640 MHz @ 5-5-5-15

30% OC:
Proci: 3120 MHz (9x347) 1.27V
Ram: 694 MHz @ 5-5-5-15

40% OC:
Proci: 3360 MHz (9x373) 1.29V
Ram: 746 MHz @ 5-5-5-15

50% OC:
Proci: 3600 MHz (9x400) 1.36V
Ram: 800 MHz @ 5-5-5-15

60% OC:
Proci: 3840 MHz (9x427) 1.47V
Ram: 854 MHz @ 5-5-5-15

Mivel teszteltem?

Igazából ezzel a teszttel arra akartam rávilágítani, hogy a valóságban mit gyorsít a tuning, ezért nem használtam (olyan sok) benchmarkot, hanem inkább a valós életben használt programokkal, típusokkal teszteltem. Lássuk:

Multiméter
Bekötve a rendszerbe, egy régi tápkábelt megblankoltam, és a fázist megszakítva beiktattam a multimétert. Beállítottam 10A-es méréshatárra, majd abból kiszámoltam, mennyi kakaót vesz fel a konnektorból. FIGYELEM!! Ez nem azt jelenti, hogy mennyit ad le a táp, hanem hogy mennyit vesz fel, ebből még lejön a táp 20%-os vesztesége, amit eldisszipál (hővé válik).

Windows Vista Business indulása
Első tesztben fogtam a stoppert, és mértem az időt, míg megjelenik az első csík, és leállítottam mikor bejött az MSN Live Messenger. (ekkor fejeződött be a betöltés) Háromszor mértem le az időt, majd átlagoltam az eredményt.

WinRAR 3.70 betömörítés
Itt fogtam 655 megányi adatot (4kilobyte-tól ~10 megáig vegyesen), majd egy mappába tettem, és minden esetben a mappára jobbklikkeltem, és a "Hozzáadás ehhez: Ezt tömörítem.rar" opciót használtam, majd mértem, mennyi idő alatt végez a feladattal

WinRAR 3.70 kitömörítés
Ebben a tesztben miután betömörítettem a mappát, letöröltem az eredeti mappát, és kicsomagoltam, szintén mérve az időt.

WinRAR 3.70 benchmark
Itt a program beépített tesztjét használtam, ami a rendszerünket teszteli, az eredményt kb/s-ban adja meg.

ACDSee Pro 8.1
Fogtam 150 képet, vegyesen 3.2 ill 5.1 megapixeleseket, és batch konvertálással lekonvertáltam 1 megapixelesre őket, automatikusan fényerőt és kontrasztot állítottam, illetve rátettem egy vignette effektet. Majd megvártam, míg a 150 képen elvégzi az átalakítást, és megnéztem, mennyi idő alatt sikerült.

3DMark06 CPU Test
Név asszem magától beszél, fogtam a 3DMark 2006-os verzióját, és lefutattam a két CPU tesztet, majd megnéztem, milyen eredményt kaptam vele.

720p HD videó lejátszása közbeni CPU terhelés
Elővettem a Die Hard 4.0 sample-jét, majd lejátszottam VLC media playerrel, közben néztem a processzorterhelést, hogy alakul.

GoldWave mp3 to wma kódolás
Ebben a tesztben egy 78,5 perces, 320 kb/s-es mp3-at kódoltam át 128 kb/s-es wma-ba, és mértem, mennyi idő alatt végez a program az átkódolással.

WinAVI avi to avi kódolás
Az utolsó tesztben kerítettem egy 700 megás avi-t, ami 57:56 perc hosszúságú, 640x352-es méretű, és újrakódoltam, és máshova mentettem avi-ba. Eközben is (mily meglepő :) ) mértem, mennyi idő alatt végez.

Programok megvoltak, lássuk a tesztek eredményét!

Fogyasztás

Elsőként vizsgáljuk meg, hogy alakul a fogyasztás a túlhúzás függvényében:

Mint látjuk, nem is eszik sokat alapjáraton a rendszer, még kisebb túlhúzás esetén se jelentős. Ez örömteli. Nézzük, hogy alakul a túlhúzás függvényében százalékosan:


(%-os teljesítményfelvétel-többlet a túlhajtás függvényében)

Itt ami szembetűnő, hogy 40%-ig, míg nem kell viszonylag nagyobb lépésekben emelni a feszültséget, addig nincs baj, onnantól kezdve megemelkedik a grafikon, látszik, egyre többet eszik. Itt már lehetett sejteni valamit, de nézzük mit mutat a fogyasztás terhelve: (terhelést Prime95 futtatásával értem el, mind a 4 magot terhelve, videokártya csak 2D-ben működött)

Itt már látszik megint valami, valami meglepő: az ember azt hinné, minél jobban húzza a procit, annál többet eszik. De nem! Nem csak az órajel a befolyásoló tényező, hanem mint látjuk, ahogy kellett neki a feszültség, annál többet evett! Ha megnézzük, az alap 1.17V és a leggyorsabb 1.47V között 0.3 Volt feszültségkülönbség van, mégis 200W-al többet eszik a rendszer! Nézzük mit jelent ez százalékosan:


(%-os teljesítményfelvétel-többlet a túlhajtás függvényében)

Igen, teljesen jól látszik, hogy 40% OC felett rettentő mód megugrik a teljesítmény felvétel. 40%-os túlhúzásig szinte pariban van az OC mértéke a többletfogyasztással, de utána nagyon megugrik a fogyasztás, több mint a kétszeresére! Ami azért nem kevés, valljuk be..

Tesztek, eredmények:

Elsőként nézzük a Vista indulás tesztet:


(%-os javulás a túlhajtás függvényében)

Vista töltődésénél ugye nem csak a proci sebessége játszik szerepet, hanem nagymértékben a merevlemez is. Látszik, hogy nem adta vissza azt a gyorsulást, amit akartunk látni, de tulajdonképp nem is a Vista indulása a lényeg, hanem a programok futási, konvertálási sebessége. Lássuk hát a népszerű, WinRAR becsomagolás tesztjét:


(%-os javulás a túlhajtás függvényében)

WinRAR ugyebár a memória sávszélességre is érzékeny, de mivel azt is emeltük, így elvileg nem lehet lekorlátozó. Nem is lett. Látszik, hogy szinte lineárisan hozza az elvárt növekedést, igaz, nem olyan mértékben, mint szeretnénk. Megfigyelhető két törés a grafikonon: az első okára nem jöttem rá, a másodiknál gyanítom, hogy már valami más is kezd szűk keresztmetszet lenni, azért nem járt oly' gyorsulással a 60%-os teszteredmény. Nézzük mit hoz a kicsomagolás:

Igazából mivel nagyon gyors volt a kicsomagolás, nem lehet olyan szépen látni a gyorsulást, hisz másodpercek döntenek hogy gyorsabb vagy lassabb, mégis látszik a gyorsulás: lényegében hozta ugyanazt, mint becsomagoláskor, sőt, még talán jobban is kirajzolódott, hogy van értelme túlhúzni. Nézzük mit mutat a benchmark:


(%-os javulás a túlhajtás függvényében)

Mint tudjuk, érzékeny a WinRAR benchmark a memóriának sebességére, de mint kiderül, mégjobban, mint gondoltuk. Kis mértékű tuningnál nem látszik annyira a túlhúzás, sőt, van ahol visszafele sül el a dolog, nem tudom miért, többször is lemértem, feltételek mindig ugyanazok voltak. Viszont magas memória órajelen, ahol az időzítés már nem öli meg a dolgokat, szépen kezd muzsikálni a teszt, de hát ugye ez egy szintetikus teszt, sok konzekvenciát ne vonjunk le belőle. Nézzük inkább az ACDSee-t:


(%-os javulás a túlhajtás függvényében)

Igen, itt egy érdekességet tapasztalhatunk meg: ha 20%-al emeltük az órajelet, több, mint 40%-al lett gyorsabb. Talán azért lenne, mert 20%-al húztuk túl a procit, és 20-al a memóriát, és összeadódna? Lehet. Az mindenesetre szépen látszik, hogy van értelme a tuningnak, még ha nem is lineárisan, de egyre kevesebb idő kell ahhoz, hogy a 150 képpel végezzen. Szóval itt bizonyította, hogy jó a tuning. Nézzük egy specifikusabb, tuningos berkekben szeretett programmal, a 3DMark06-al:


(%-os javulás a túlhajtás függvényében)

És igen, elérkeztünk oda, amikor megláttam a grafikont, enyhe mosoly ült az arcomra: szinte egyenes! Igen, itt látszik, ez a program nagyon szépen meg van írva, szinte tökéletesen kihasználja a plusz teljesítmény. Ehhez sok mindent nem is lehet hozzáfűzni: ilyennek kéne mindennek lennie, és akkor nem lenne értelme beszélni, van-e értelme a tuningnak :) Nade csöppenjünk vissza a valóságba, nézzük meg mit kezd a plusz teljesítménnyel a GoldWave:


(%-os javulás a túlhajtás függvényében)

Kihasználja, méghozzá teljesen, sőt! Ha megnézzük a grafikont, mindenhol látszik, hogy jobban gyorsult mint "kellett volna" (talán inkább helyesebb szó a mint vártuk) A program szépen kihasználta a plusz lehetőséget, mondjuk talán várható is volt, mert az átkódolásba a vinyó nem nagyon szólt bele, 80 megát kellett kiírnia, az barátok közt is max 5mp alatt megteszi. Szóval még egy "jó" program. Nézzük tovább, következzen a HD videó lejátszása:

És igen, egy újabb teszt, ami azt mutatja, van értelme a tuningnak. Igaz, nagyon kicsik az eltérések, de azért kirajzolódik előttünk, hogy gyorsulással kevesebb erőforrás kellett neki. Ez mondjuk logikus, de kihasználja szépen. Mondjuk ilyen kis értékeknél szinte mindegy, hogy 6 vagy 9%-ra terheli le a procit, de jó látni, hogy használ a tuning. Nézzük az utolsó tesztet, a WinAVI-t:


(%-os javulás a túlhajtás függvényében)

Még egy program, ami azt mutatja, van értelme a tuningnak. Viszont itt megfigyelhető, hogy a 60%-os tuningnál már nem gyorsult, hanem picit vissza is esett. Ezt a kis visszaesést betudom a mérési pontatlanságnak (hisz nincs 1% az eltérés) ezáltal arra jutottam, hogy ott valami más korlátoz már le, azért nem gyorsult. De addig látható, hogy kis töréssel ugyan, de szépen emelkedett a munkavégzési sebesség, a túlhúzással egyetemben, sőt, azon felül.

Szóval látható, van értelme a tuningnak, de milyen áron? Nézzük!

Konklúzió, értékelés, ítélethirdetés

Mint látjuk, gyorsultak a programjaink. Volt, amelyik jobban, és volt, ami kisebb mértékben. Programja válogatja. Nézzük, milyen átlagos gyorsaságot értünk el:


(átlagos gyorsulás a teljesítmény függvényében)

Hát igen, gyorsultunk, majdnem az elvárásoknak megfelelően. De mik is voltak az elvárások? Hogy 10% OC-nál 10%-al emelkedjen a teljesítmény, és így tovább. Nézzük ezt is egy grafikonon:


(elvárt gyorsulás teljesítése a túlhajtás függvényében)

Itt látjuk, hogy az adott túlhúzásnál mennyire teljesített túl a rendszer, vagy mennyire nem. Átlagosan túlteljesített, szóval ez nekünk csak jó. Akkor hát hirdessünk eredményt, hogy minél gyorsabb, annál jobb? NEM! Miért is nem? Ezért:


(átlagos gyorsulás és teljesítményfelvétel terhelve a túlhajtás függvényében)

Nézzük csak meg a grafikont! Mint látjuk, a gyorsulás (piros vonal) szinte egyenletes, de a kék vonalunk már korántsem az. Olyan 40%-os túlhúzásig még azt mondom, megéri a tuning, de felette már csak akkor, ha nagyon nem számít a villanyszámlánk. Több, mint kétszeres áramfelvétel, feleakkora teljesítményért. Megéri ez nekünk?

Összegezve: Az OverClock-nak sok értelme van. Sokkal gyorsabb lesz a rendszer tőle, beruházás nélkül. Ellenben ha már nagyon eltérünk a gyári feszültség közeléből, nagyon megugorhat a villanyszámlánk. Nekem 40%-os tuningnál még csak 0.02V-al tértem el a gyári feszültségtől, nem is volt túlfogyasztás. Felette egyre jobban, és a fogyasztás is megindult az egekbe. Arról nem is beszélve, hogy az élettartam is rövidülhet (jó, persze nem 1 év múlva fog megpusztulni) meg a hő is több lesz. Szóval a hosszú távú tuningra nem ajánlott nagyon túlhúzni a rendszert, rövidtávon persze bizonyos kereteken belül lehet adni a rendszernek :) (én is adtam már a procinak 1.6V-ot, hogy menjen 4.25-ön (majdnem 80%-os tuning!) de azt csak fél órára, tesztek erejéig. Nem erre találták ki) De akinek nem elég az alapteljesítmény, ésszel tuningoljon, megéri!

KrenAtesz

(megkérnék mindenkit, aki olvassa, jelezzen már vissza, van-e értelme csinálni az ilyeneket, 2 napig csináltam ezt a tesztet is, hogy minden a lehető legpontosabb, legjobb, legszebb legyen.. :) )

Azóta történt

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.