Ősz

Aranysárga szirmokon süt át a fény,
a fák csontváztestét már alig takarja lepel.
Színek kavalkádját issza a szem,
s a játékos szél átcibálja pajtásait a téren.
Forog a sok levél:
kótyagos tánc a légben.
A szívem velük szállna,
de csak fáradt szemem követi,
amint búcsút intenek a nyárnak.
Csupasz ág-karok kapaszkodnak
a halványuló napsugár alatt,
fázós testüket cibálja a szél.
Lehullott levél-ruhájuk átbucskázik a padokon,
szalad a szebb jövő felé...