Bevezetés
Ugyan a tesztben szereplő kártyák nem egymás közvetlen konkurensei, ennek ellenére arra voltam kíváncsi, hogy a GeForce GTX 1650 Superhez képest megéri-e a plusz ráfordítást a Radeon RX 5600 XT, vagy arányaiban kevesebb extra teljesítményt kapunk a pénzünkért. Az egyik kártya a 60-70 ezer forintos kategóriában támad, míg a másik 100 ezer forintos árszintre hozza el a GeForce RTX 2060 teljesítményét. Az előbbieken felül összevetettem a referencia órajelen ketyegő és gyárilag túlhajtott RX 5600 XT-t is – ami Quiet és OC BIOS-t jelent a Sapphire esetében.
Az Nvidia GeForce GTX 1650 Super az egyik legkedvezőbb árú friss fejlesztésű videokártya, ami elfogadható sebességet nyújt még Full HD felbontás alatt is közepes-magas részletesség mellett. A korábbi ár-érték bajnok Radeon RX 570 pozíciója is veszélybe került miatta, hiszen már 56 ezer forinttól megvásárolhatóak az egyszerűbb 1650 Super variánsok, amik RX 580 szintjén teljesítenek lényegesen alacsonyabb fogyasztás, hőtermelés és zajszint mellett. Ez azt is jelenti, hogy így egyben túlszárnyalják a 6 GB-os GTX 1060-at is. Ennek a GPU-nak az előnye a Turing architektúra, az alacsony fogyasztás és ezáltal az alacsony hőtermelés, viszont a 4 GB memória a (közel)jövőben limitáló tényező lehet.
Egy kategóriával feljebb az AMD-nek sokáig nem volt válasza az Nvidia GTX 1660 Super/Ti és RTX 2060 videokártyáira, és így egy óriási űr tátongott az RX 580/590 és az RX 5700 között – a kifutott Vega 56-ot most nem számítva. Emiatt döntött úgy az AMD, hogy az RX 5700 órajeleit csökkentve, a memóriabuszt és a videomemória méretét megvágva kiad egy Full HD felbontásra kompromisszummentes GPU-t az RX 5600 XT személyében. Eredetileg a GTX 1660 Super/Ti befogása volt a cél, de vélhetően az Nvidia árcsökkentésének is köszönhetően az utolsó utáni pillanatban – a kész kártyák már a raktárakban várták a startot – megváltoztatták a specifikációkat, ami jóval magasabb GPU órajeleket és 12 Gbps memóriasebesség helyett 14 Gbps-ot jelentett. Azonban a késői lépés miatt sok kártya a korábbi BIOS-szal került a boltok polcaira, így alapból az első megadott specifikációkat követik a jelenleg piacon lévő termékek. Az előbbi problémát utólagos BIOS frissítésekkel orvosolták a partnercégek, azonban fontos megjegyezni, hogy a legtöbb gyártónak csak bizonyos szériái kapják meg a „tuning” BIOS-t (pl. az ASUS ROG Strix és az MSI Gaming X igen, de a túlhajtás nélküli egyszerűbb modellek nem). A pontos lista itt található – az ASRock épp a napokban gyorsította az érintett kártyák memóriáját is a korábbi GPU órajel növelés után. Előnyként említeném a 7 nm-es gyártástechnológiának köszönhető (főleg referencia órajelen) kedvező teljesítmény-fogyasztás arányt, míg hátrányként felmerül itt is a 6 GB-os videomemória jövőbeni potenciális limitáló tényezője.
Szereplők (az eredeti), tesztkörnyezet
A jelen teszt alanya NVIDIA oldalról az MSI GeForce GTX 1650 Super Gaming X, ami az aktuális generációban megszokott TwinFrozr7 hűtővel érkezik, és alapjáraton passzív üzemmódra is képes. Az MSI ezen szériáját egyébként is a leghalkabb és leghatékonyabb hűtésűnek tartják, és ez itt sincs másképp. F1 2019 és FIFA 19 alatt – VSync mellett – például passzívan dolgozik a kártya. Sajnos a Gaming szériánál megszokott hátlapot lespórolta a gyártó, és helyette egy fehér sárkányt kapunk a NYÁK hátoldalán. Másik eltérés a nagyobb testvérekhez képest, hogy a világító MSI logó nem RGB-s, hanem csak fehéren világít, de ha valakit még ez is zavar, akkor szoftveresen kikapcsolható – az ehhez szükséges MSI Dragon Center viszont nem lett a kedvencem. A kártya ára egyébként 68 ezer forint volt újonnan, de ennél jóval olcsóbban is elérhető egyszerűbb (egy ventilátoros) változat más gyártók kínálatában.
Az AMD Radeon RX 5600 XT-t a Sapphire Pulse tálalásában vásároltam meg, egyrészt mert ez az egyik legjobb hűtésű variáns, másrészt pedig egyben a legolcsóbb is jelenleg a magyar piacon (a [tetszőleges jelző helye] zöld űrlényes boltban a remek ár mellé még AMD „Raise The Game” promóció is jár 2 játékkal és 3 hónap Xbox Game Passzal). Majd 100 ezer forintért már rendes alumínium hátlapot is kapunk, emellett a Sapphire logó pirosan világít. Az MSI-hez hasonlóan terheletlen állapotban itt sem forog a két darab ventilátor. A Sapphire egy ideje dual BIOS-szal látja el a kártyáit, így itt is kapunk egy Quiet és egy Overclock (OC) profilt. A gyári BIOS-ok még az AMD első ajánlását követték, ezért első dolgom volt frissíteni őket. Quiet módban a kártya rendkívül halk még teljes terhelésen is – kb. az MSI GTX 1650 Super Gaming X szintjét hozza, csérébe az órajelek az eredeti referencia értékeket követik. OC módban már 14 Gbps memóriasebességet és jelentősen megnövelt GPU órajelet kapunk a nagyobb zajszint mellé, ami még mindig elviselhető, de én inkább a Quiet módot választottam mindennapi felhasználásra.
Tesztkonfiguráció
MSI B350M Mortar
AMD Ryzen 7 2700 3.2 GHz (Boost 3.4 GHz)
MSI GeForce GTX 1650 Super Gaming X 4 GB
MSI GeForce RTX 2060 Gaming Z 6 GB
ASUS GeForce GTX 1660 Super Dual EVO OC 6 GB
ASUS GeForce GTX 1660 Ti ROG Strix Advanced 6 GB
Sapphire Radeon RX 5600 XT Pulse OC 6 GB
AMD Ryzen 5 1600X 3.6 GHz
Sapphire Radeon RX 570 Pulse OC 4 GB
XFX Radeon RX 580 GTS TripleX 8 GB
MSI GeForce GTX 1070 Armor OC 8 GB
ASRock Radeon RX 5700 8 GB (referencia)
2x8 GB Corsair LPX DDR4 2933 Mhz
250 GB Samsung 970 EVO Plus NVMe SSD
1 TB WD Red HDD
Be Quiet Pure Power 9 500W
Windows 10 Pro
A dőlt betűvel jelölt videokártyák a szintén dőlt betűvel jelölt Ryzen 5 1600X processzor mellett futottak. Mindig az aktuális legfrissebb videokártya driver volt feltelepítve (NV 441.87, AMD 20.2.2). Stabilitási problémákkal az RX 5600 XT esetén több alkalommal is találkoztam játék közbeni fagyások formájában, amit a driverek számlájára írnék a hazai és külföldi fórumok tapasztalatai alapján. Azért a zöld oldalon sem volt felhőtlen az öröm a Battlfield V és F1 2019 véletlenszerű összeomlásaival.
Tesztek, módszerek
Összesen hat játékot teszteltem le Full HD, azaz 1920x1080-as felbontáson. Volt, ahol a beépített benchmark mellett valós, játék közbeni mérés is történt. A méréseket a Fraps programmal végeztem, míg az 1% low értékeket a Fraps Viewer segítségével határoztam meg, ami a grafikonokon low 1% min néven fog szerepelni. Szintetikus tesztként a 3D Mark Time Spy programot futtattam le.
– Deus Ex Mankind Divided: A beépített benchmark mellett Prága utcáin egy jól bejáratott útvonalon haladva történt a mérés (beállítás: DX11, very high preset, MSAA 2x, vsync off).
– F1 2019: A benchmark módot alkalmaztam az ausztrál pályán (beállítás: DX12, ultra detail, TAA, vsync off).
– Gears 5: A játék benchmark módját használtam high és ultra high beállításokon (beállítás: DX11, high és ultra high, vsync off).
– Resident Evil 2: A játék elején egy egy perc hosszúságú begyakorolt szakaszon rögzítettem a kapott értékeket (beállítás: DX11, high detail, vsync off).
– Tomb Raider Rise of the Tomb Raider: A játék elején egy jól begyakorolt útvonalon mértem az fps értékeket (beállítás: DX11, very high preset, FXAA, vsync off).
– The Witcher 3: ugyancsak egy jól begyakorolt egy perces szakasz során rögzítettem a kapott értékeket (beállítás: DX11, über részletesség, vsync off).
Csavar a történetben (pontosabban a tesztben), hogy rövid időn belül további 3 kártya is megfordult nálam, melyek sorban az ASUS GeForce GTX 1660 Super Dual EVO OC, ASUS GeFroce GTX 1660 Ti ROG Strix Advanced és az MSI GeForce RTX 2060 Gaming Z. Hogy miért, arra a következő oldalon válaszolok.
ASUS GeForce GTX 1660 Super és Ti
Ami miatt azonban bekerült a tesztbe egy NVIDIA GeForce GTX 1660 Super és Ti is, annak az az oka, hogy közel 2 hét használat és számos fagyás után inkább úgy döntöttem, hogy bevállalom a kisebb teljesítményt a gondtalan játék oltárán. Fő problémám konkrétan az F1 2019 alatt jelentkezett, DX 12 módban ez fagyásokat és képi anomáliát jelentett, míg DX 11 alatt egyszerűen csak kidobott az asztalra. Deus Ex Mankind Divided kb. egy óra játék után eredményezett újraindulást. A fenti hibákat én egyértelműen a driver számlájára írnám, és hozzátenném, hogy korábban sosem volt gondom AMD kártyákkal, pedig egy év alatt megfordult nálam RX 570, RX 580 és RX 5700 is. Az előbbi tapasztalatok nem általános érvényűek azonban, ezért fontos kiemelni, hogy nagyon sok ember használja hiba nélkül és teljes megelégedéssel az AMD kártyájukat, ezért nem is szeretnék senkit lebeszélni róla. Kiegészítés: Miután több NVIDIA kártya is járt nálam, melyeknél szintén előfordult az F1 2019 váratlan bezáródása, lehet, hogy inkább mégis a játék hibája lesz a fenti probléma – bár az 5600 XT esetén tapasztalt képi anomália nem jelentkezett.
A GTX 1660 csapatot az ASUS képviseli, a Super változat Dual EVO hűtéssel, fan stop funkcióval és RGB csíkkal rendelkezik, és 91 ezer forintba került újonnan boltból rendelve. Minőségi hatást képvisel a kártya, teljes terhelésen azért van hangja a hűtőnek – sajnos itt is tapasztaltam azt a búgó hangot, mint sok más kártyánál. Hangereje bőven túlszárnyalja a Sapphire RX 5600 XT-t. Csatlakozókból érdekes módon egy-egy-egy DVI, HDMI és DisplayPort jár a megszokott 3 DisplayPort és 1 HDMI-hez képest.
Mivel én a minél halkabb PC megszállottja vagyok, az 1660 Super nem maradhatott, ezért használtan vásároltam szinte egy árban egy ASUS ROG Strix GeForce GTX 1660 Ti-t. Igazán impozáns és hatalmas kártya, tényleg a felső kategóriát képviseli mind megjelenésben, mind hűtési teljesítményben. Mivel dual BIOS-os a kártya, a Silent opciót választottam, és tényleg rendkívül halk, az 1000 RPM-et ritkán lépi túl. Ami azonban érthetetlen számomra, az a ventilátorvezérlés, ugyanis nincs késleltetés beépítve, és így az 55 °C-os küszöböt elérve a ventilátor ki-be kapcsolt (54 °C-nál leáll, majd 1 másodperc múlva 55 °C-nál beindul). Egy ilyen kategóriájú kártyától elvártam volna, hogy ne az MSI Afterburnert kelljen használnom, de hiába. Mellesleg itt is alapfelszereltség az RGB ledek hada, amiket az Aura Sync szoftverrel lehet paraméterezni, illetve fizikai kapcsolóval ki is lehet kapcsolni - az más kérdés, hogy nálam újraindulásnal újra világít minden.
MSI GeForce RTX 2060 Gaming Z
Mivel igen rövid idő alatt már négy videokártya is megfordult nálam, a zabszem azon a bizonyos helyen nem hagyott nyugodni, így amikor a Hardveraprón megláttam az MSI RTX 2060 Gaming Z-t igen kedvező, 110 ezer forintos áron, rögtön lecsaptam rá. Kíváncsi voltam a ray tracingre (RTX) is, illetve ilyen áron az egyik legjobb RTX 2060-at nem tudtam otthagyni. Az már rögtön szembetűnő volt, hogy a Strix 1660 Ti-hez képest szolid méretei vannak a kártyának.
A hűtése megtévesztésig hasonlít az 1650 Super hűtésére, természetesen jóval több hőcsővel és bordával – immár 2,5 slotot foglal. Itt már rendes RGB logót és csíkokat is találunk a kártyán, ellentétben a kisebb testvérével. Zajszintje azért kifejezetten hangosabb az 1660 Ti-nél, viszont egyáltalán nem zavaró a hang jellege, és az tipikus a búgás sem hallható, mint sok más kártya esetében. Ami viszont számomra szokatlan volt az az, hogy a két ventilátor fordulatszáma között kb 15%-os eltérés van: míg az egyik 1300-1400/min fordulaton megy, addig a másik 1700-1800/min között mozog. Utána olvasva kiderült, hogy ez teljesen normális ennél a kártyánál, valószínűleg a sebesebb ventilátor alatti területet jobban kell hűteni.
A kártya kapcsán beszélnék a RTX alatt nyújtott teljesítményről is, igaz csak a Battlefiled V-öt és a Quake II-t próbáltam. Előbbi RTX-től függetlenül is akad, fagy DX12 módban, tehát az alapprogrammal is vannak bőven gondok. Ami a ray-tracing teljesítményt illeti, RTX mediumon és 1080p-n a 60 fps tartható, sőt DLSS bekapcsolásával még feljebb tornászható a képkockaszám, és a végeredmény egyáltalán nem rossz. A Quake II Full HD-n inkább 50 fps-t produkált – egyébként tényleg egy más játék lett hirtelen az RTX módban.
Teszteredmények
Sok kommentárt nem fűznék a tesztekhez, az ábrák magukért beszélnek. Aki inkább táblázatba ömlesztve szereti látni az eredményeket, az a következő oldalra lapozva megnézheti őket.
Összegzés
Az alábbi táblázatokban százalékban kifejezve látható egyrészt a GeForce GTX 1650 Super és a két Radeon RX 5600 XT BIOS verzió (Quiet és OC) közti sebességkülönbség a tesztelt játékokban, másrészt pedig összevetettem a két BIOS egymáshoz viszonyított teljesítményét is.
GeForce GTX 1650 Super vs. Radeon RX 5600 XT Quiet (referencia órajel)
GeForce GTX 1650 Super vs. Radeon RX 5600 XT OC
Radeon RX 5600 XT Quiet (referencia órajel) vs. OC BIOS
Ha megnézzük az eredményeket, láthatjuk, hogy az RX 5600 XT alapórajelen 43%-kal gyorsabb a GTX 1650 Supernél, pont annyival, amennyivel többe kerül az MSI kártyájához képest (68 ezer vs. 97 ezer Ft). Frissített BIOS-szal 51%-ra nő ez a különbség, ami már egyértelműen jobb ár-érték arányt mutat, legalábbis a drágább GTX 1650 Superekhez viszonyítva – nem beszélve az AMD Game Rewardsról. Ha a legolcsóbb, 56 ezer forintos 1650 Supert vesszük alapul (ami egyszerűbb hűtésű, hangosabb variáns, a Sapphire Pulse minőségű kártyák inkább 65 ezer forintnál kezdődnek), akkor 73%-os felárral számolhatunk, ami már nem tűnik annyira kedvezőnek. És itt jön képbe az AMD által nyújtott bő 20 ezer forintnyi játékcsomag (Monster Hunter World: Iceborne és Resident Evil 3), illetve a 3 havi Game Pass, ami viszont ismét az 5600 XT felé billentheti a mérleget.
A Quiet és az OC mód között 4% különbség mutatkozott átlagban, ami nem mondható soknak. Valószínűleg egy erősebb processzor mellett ez a differencia még pár százalékkal növekedne is. Figyelembe véve a jóval halkabb működést, én a 4% plusz teljesítményt feláldoztam a zajszint oltárán, mert bevallom nekem kicsit hangos a tuningolt BIOS alatt a kártya.
Egy szóval mind az GTX 1650 Supert, mind az RX 5600 XT-t ajánlani tudom, saját kategóriájukon belül előkelő helyet foglalnak el remek ár-érték arányukkal. Tudom sokak szerint jobban megéri GTX 1660 a 6 GB VRAM miatt, de akkor meg már inkább az 1660 Super némi felárért cserébe. A konkrét tesztelt modellek esetén a Sapphire RX 5600 XT Pulse OC kártyát ajánlanám a hozzáadott extrák miatt. Az utólag bekerült szereplőkről annyit mondanék, hogy újonnan az RTX 2060 a magyar piaci árak mellett nem éri meg az 5600 XT ellenében, egy jobb GTX 1660 Super-nek pedig 90-95 ezer forint környékén van létjogosultsága. Az ASUS GeForce GTX 1660 Ti ROG Strix a hűtése miatt tetszett igazán, tényleg az egyik leghalkabb volt a tesztben szereplők között az RX 5600 XT-vel holtversenyben, de mint GPU nincs értelme róla sokat beszélni, mivel olcsóbban hozza ezt a teljesítményt a GTX 1660 Super is.
Köszönöm, hogy elolvastad az írást, a kommentszekcióban várom az észrevételeket.
