Lehetőségeink
Aki notebook vásárlásra adja a fejét beletörődik, hogy gépét nem fogja tudni fejleszteni, vagy ha mégis, akkor horribilis összeget kell a pénztárnál hagynia, amennyiért már jobban megéri egy új notebookot venni. Pedig nem túl nagy anyagi ráfordítással is komoly sebességnövekedést érhetünk el. Nézzük meg milyen lehetőségeink vannak!
Processzor
Nagyon ritkán, és nehezen cserélhető. Tudnunk kell először is, hogy a gépünkben lévő chipkészlet milyen processzorokat támogat. Ha egymagos Celeron/Sempron processzorunk van, valószínűleg az alaplapunk sem támogat ennél jobbat, maximum magasabb órajelű, de ugyanolyan architektúrájú példányt. Egy low-end kétmagos processzorral (alacsony órajelű Intel Dual-Core/Athlon X2) rendelkezünk, és nem kívánunk videót konvertálni, játékokat futtatni, vagy más számításigényes programot használni, akkor meg is elégedhetünk, mert mindennapi feladatainkra bőven elegek a procik is. Ha mégsem elégíti ki teljesen igényeinket, és a chipkészletünk is lehetővé teszi, hogy jobb mobil Core2 Duo/Turion X2 processzort tegyünk a gépbe, akkor jöhet a keresgélés, mert mobil CPU-t sajnos nem minden sarki PC boltban árulnak. Ha mégis találunk kedvenc boltunkban, egyből le fogunk döbbeni az árcédulát meglátva. Alternatíva lehet a hardverapró, ahol néha egész jó áron lehet találni megfelelő teljesítményű procit, de általában használt termékekről lévén szó, nincs rájuk bolti garancia.
Összefoglalva: ha tudjuk, hogy processzorigényes programokat fogunk használni, keressünk eleve erős CPU-val szerelt notit. Játékra elég egy 2,2-2,4GHZ-es Core 2 Duo vagy Turion X2 is, ha ennél többre vágyunk, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, vagy tuningra kell vetemednünk (ami notebookoknál fokozottan kockázatos).
Memória
Szerencsére itt sokkal jobb a helyzet, mint a CPU esetén. Egy mai átlag notebookot 2-4GB RAM-al szerelnek, netbookok esetén 1-2GB az átlagos. Ha semmi extrém memóriazabáló programunk sincs, akkor már 2GB is elégséges lehet Vista/Win7 esetén is (XP vagy Linux még kevesebbel beéri). Ha azonban videót konvertálni, nagy felbontású képeket szerkeszteni vagy játszani is szeretnénk masinánkon, gyakran kevés lehet a 2GB. Megoldás: bővítsünk memóriát! A legtöbb régebbi alaplapi chipkészlet is általában max. 4GB-nyi mennyiséget támogat, de a biztonság kedvéért azért nézzünk utána. Vásárlás előtt nézzük meg notebookunk alján, nincs-e leragasztva a burkolat garancia matricával. Sok notebooknál külön fedél van a memóriának, amit nem szoktak leragasztani, néha azonban az egész fedelet le kell szednünk. Ha a matrica gátolja a bővítés lehetőségét, kérdezzünk utána a hazai főszerviznél, el lehet-e azt távolítani, sok szerviz meg szokta adni az engedélyt erre.
Ha mindezekről meggyőződtünk, jöhet a beszerzés, aminél érdemes még 3 dologra figyelnünk:
1. régebbi lapok hivatalosan csak DDR2 667mhz-es modulokat, vagy 533mhz-eset támogatnak. Ettől még működhet benne gyorsabb is akár, de nincs rá garancia, és ha mégis, akkor is csak a hivatalosan támogatott órajelen.
2. A notebookokban általában (1-2 extrém kivételtől eltekintve) 2 memóriafoglalat van. A gyártók többnyire úgy építik a memóriát a gépbe, hogy mindkét foglalatba tegyenek, kihasználva a Dual-Channel sebességbeli előnyeit. Azonban néha a netbookoknál és egy-két laptopnál is csak az egyik foglalat van használva, ez előnyösebb, ha bővítésre szánjuk magunkat.
3. Laptopoknál más foglalatú memóriát használnak, melynek neve SO-DIMM. Ezek kisebbek, mint a hagyományos DDR2/DDR3 RAM-ok, és foglalatuk nem is kompatibilis egymással.
Összefoglalva: a fenti kisebb buktatókat leszámítva könnyen bővíthetjük laptopunkat memóriával.
Videokártya
Ezen hardver cseréjére nagyon ritkán nyílik lehetőség. A fő kizáró ok az szokott lenni, hogy integrált grafikus kártya (IGP) van a laptopunkban. Ennek cseréje nem lehetséges, mert ilyenkor nem található MXM foglalat az alaplapon. Ha dedikált videokártyánk van, még akkor is előfordulhat, hogy nem MXM foglalatban helyezkedik el, hanem az alaplap szerves része (ez áll fent az én esetemben is).
Ha biztosan tudjuk, hogy kártyánk MXM foglalatos, akkor sem garantált a siker, még mindig több buktató van:
1. MXM foglalatból is több féle létezik.
2. Az új kártyánkat nem biztos, hogy kezeli az alaplapunk. Főleg azért tesznek egy notebook alaplapra MXM foglalatot, hogy meghibásodás esetén ne az egész alaplapot kelljen cserélni, hanem csak a videokártyát, nem pedig azért, hogy újabb és jobb kártyát tegyen bele a felhasználó.
3. Anyagi vonzata nem csekély a mobil videokártyáknak, egy középkategóriás mobil VGA árából asztali gépbe egy felső kategóriásat lehet venni.
4. Szinte beszerezhetetlenek ezek a kártyák.
Összefoglalva: ha nem vagyunk elégedettek notebookunk grafikus teljesítményével, akkor célszerűbb más notebook vagy inkább asztali gép után néznünk.
Alaplap
Cseréje újabbra notebookoknál lehetetlen, és felesleges is. Ha chipkészletünk nem támogat egy számunkra fontos szabványt (pl. SATA2, DDR2 800mhz stb.), akkor jobb ha beletörődünk, hogy nem változtathatunk rajta. Ha jobb hangkártyát szeretnénk, akkor nézzünk körül a külső megoldások között.
Összefoglalva: ne akarjunk alaplapot cserélni :) .
Merevlemez
Végre egy olyan komponense gépünknek, ami jobb cserélhetőséget ígér. Rendszerünk általános teljesítményét nagymértékben képes visszafogni egy lassú winchester. Notebook körökben a legelterjedtebbek az 5400 RPM-es (fordulat/perc) 2,5"-os merevlemezek. Jó tulajdonságuk, hogy halkabbak, mint asztali társaik, és általában kevésbé is melegednek egy jól szellőző laptop házban. Hátrányuk, hogy sokkal lassabbak, mint a 7200 RPM-es 3,5"-os társaik. Másik fontos szempont a tárhely mérete: mára az asztali gépekbe szánt merevlemezek között 1 TB az átlagos, és léteznek 1,5-2TB-os HDD-k is. Notebook fronton 250-320GB az elterjedt méret, 500GB a most elérhető maximum, de lassan kaphatóak lesznek a 640-750-1000GB-osak is. Léteznek 7200 RPM-es notebook winchesterek is. Ezek valamivel drágábbak, mint az 5400 RPM-es társaik, értelemszerűen gyorsabbak, jobban melegednek, és kicsit hangosabbak is.
Mielőtt cserére szánjuk magunkat, itt is érdemes megnézni, takarja-e garanciamatrica a HDD fedelét, ha igen, akkor hasonlóan a memóriához, erre is kérhetünk bontási engedélyt (ha nem szemétkedik a szerviz, akkor jó eséllyel meg is adják).
Összefoglalva: a memória mellett ez a másik könnyen cserélhető alkatrész notebookok esetén. Egyetlen korlátozó tényező, hogy a legtöbb laptopba csak 1 merevlemez fér el, ha annak nem elég a tárkapacitása, akkor külső HDD-t kell keresnünk.
A sok elmélet után nézzük meg, mit számít gyakorlatban egy winchester csere. Mellette bemutatok egy külső 2,5"-os ESATA csatlakozóval is rendelkező HDD keretet.
Chieftec CEB-25S
Mivel a már meglévő Toshiba 5400 RPM-es 250GB-os merevlemezemet nem akartam parlagon hagyni, így beruháztam erre a külső HDD keretre. Választásom azért esett erre, mert jól néz ki (legalábbis szerintem), alumíniumból készült, ami hűvösebb működést ígér, és rendelkezik Esata és USB 2.0 csatlakozóval is. Létezik IDE meghajtókat támogató változat is (CEB-25I), ezen természetesen csak USB csatlakozó van, valamint elérhető 3,5"-os változatban is.
Amiket még a dobozban találtam:
- USB adatkábel (1m hosszú) és USB tápkábel (ez utóbbi akkor kellhet, ha Esata-ról használjuk)
- Esata kábel (1m hosszú, annyira hajlékony csak, mint egy sima SATA kábel)
- Hátlapi Esata kivezetés. Ez akkor hasznos, ha asztali gépünk nem rendelkezik Esata kivezetéssel, de van szabad SATA port az alaplapon. Arra rádugva kivezethetjük, és egy Esata portot kapunk belőle.
- CD, rajta Win98/ME driverrel (aki még esetleg ezt használ) és szoftverrel (erről kicsit később).
- Műbőr szütyő a HDD keret védelmére (épp hogy belefér).
- És nem utolsósorban maga a HDD keret :)
Csatlakozók (balról jobbra): 5V-os tápbemenet, Esata, mini USB
A képen látható két csavart kézzel is ki lehet csavarni, utána a panelt kihúzva látható a szerkezet belseje.
A rögzítő keret sajnos csak műanyag, de stabilan tartja a winchestert, ha alulról becsavarozzuk (4 csavart is mellékelnek, ha esetleg nem lenne otthon).
Egyéb érdekességek:
- A kereten található egy led is, ami kéken világít, ha a keret áramot kap, pirosan (illetve a piros és kék keverékeként) ha HDD aktivitás van. Egyben ez egy nyomógomb is, amivel egy gombnyomásra elindíthatunk biztonsági mentést (ehhez szükséges feltelepíteni a cd-n kapott programot). Hátránya, hogy csak akkor működik a program, ha USB-vel csatlakoztatjuk a külső winchestert (elég nagy baklövés szerintem, nem is használom többek között emiatt ezt a programot).
- Egyszerre csak egyféle módban képes üzemelni a keret, ha érzékeli, hogy be van dugva az Esata kábel is, akkor nem hajlandó USB módban működni.
- Esata módban az 5V-os tápkábel helyett használható áramforrásnak a mini USB port is.
- Egy USB áramforrás is elég, hogy működjön a merevlemez, ezért használható USB porttal rendelkező asztali DVD lejátszóval is. Ehhez a winchester elején csináltam egy 10GB-os Fat32 partíciót, ezt gond nélkül kezelte 2 féle Orion lejátszó is amikkel kipróbáltam (HT 800A és DVD 5000HC). Egyedül a lejátszókon található USB 1.1 a szűk keresztmetszet, ezért néhány jobb tömörítésű videó akadozott.
- Esata és USB módban is képes Smart adatokat továbbítani (USB módban csak a legújabb HDSentinel képes a SMART adatokkal mit kezdeni).
- Jól feltételeztem az Alu házról, hogy kevésbé melegszik benne a winchester, mint a notebook belsejében. A Toshiba beépítve max. 40 fokot ért el (ez sem mondható túl soknak), a külső keretben max. 35-36 fokra melegszik fel. Az új Seagate merevlemez (lásd köv. oldal) max. 38 fokos volt a Chieftec házikóban, beépítve 41-42 fok a maximuma.
Most pedig, hogy beköltözött a jó öreg Toshiba az új helyére, nézzük meg az őt leváltó új merevlemezt.
Seagate 7200.4 250GB
Fontosabb jellemzői:
- 7200 RPM
- 250GB-os tányérral szerelt
- Elérhető méretek: 160/250/320/500GB
- 16 MB Cache
- Létezik szabadesés szenzorral felszerelt változat is, a típusszám végén ezt egy G betű jelzi (G-Force Protection)
Egyéb észrevételek:
- Sokkal halkabb, mint a Toshiba, pedig az 5400 RPM-es.
- Észrevehetően gyorsabban tölt be a Windows és az alkalmazások, mint a régebbi merevlemezzel.
- Az akkumlátoros üzemideje a notebooknak nem rövidült meg észrevehetően az új winchesterrel (sajnos pontos fogyasztási adatokkal nem tudok szolgálni).
A két winchester egymás mellett, majd az új beszerelt állapotában
HDTune eredmények
Fontos megemlíteni, hogy a HDTune mérései nem vetíthetők le a mindennapi használatra, csupán a winchester nyers erejét méri a program. A tesztbe belevettem több merevlemezt is. Szerepel köztük a régi és az új notebook winchester, két régebbi asztali merevlemez, és érdekességképp egy Raid0 kötet is (az sem mai darabokból áll). Továbbá gaben75 volt olyan kedves, és elküldte az ő Seagate 7200.4 320GB-os eredményeit is, ezúton is köszönet érte.
A szereplők:
- Toshiba MK2546GSX (250GB, 2 tányér 3 fej, beszerelve és rackben külön)
- Seagate ST9250410AS (Seagate 7200.4, 250GB, 1 tányér, 2 fej, beszerelve és rackben külön)
- Seagate ST9320423AS (Seagate 7200.4, 320GB, 2 tányér, 3 fej)
- Seagate ST3160812A (Seagate 7200.9 160GB, 1 tányér, 2 fej, IDE)
- Samsung HD321KJ (Samsung T166, 2 tányér 4 fej, SATA2)
- 2db Samsung SP0812C (80GB, egy tányér 2 fej, SATA) Raid0 kötetben
Tesztrendszerek:
- MSI GX600PX-214HU ICH8M Sata AHCI vezérlővel (driver verzió: 8.9) és Silicon Image 3531 Esata vezérlővel (driver verzió: 1.5.20.1), Win XP SP3 32bit oprendszer (ill. gaben75 320GB-os winchestere esetén Win7 RC 32 bit)
- Asus P5P800-VM alaplap ICH5 vezérlővel (driver verzió: 8.2), Pentium4 524 processzorral, Win XP SP3 32bit oprendszer
- Abit AI7 alaplap ICH5R vezérlővel (Raid driver verzió: 5.5), Pentium4 3GHZ northwood processzorral, Win XP SP3 32bit oprendszer
A sok specifikáció után nézzük az eredményeket!
Toshiba MK2546GSX beszerelve (ICH8M)
Toshiba MK2546GSX notebook Esata vezérlővel (Silicon Image 3531)
Toshiba MK2546GSX Sata - Esata átalakítóval (ICH5)
Toshiba MK2546GSX USB (ICH5)
Toshiba MK2546GSX USB (ICH8M)
Az eredményeken jól látható, hogy az Esata jelentősen gyorsabb az USB módnál még ennél a lassúcska winchesternél is. Érdekes módon, a notebook Silicon Image vezérlője lassabb eredményeket produkált, mint az asztali gép öregecske Sata1-es ICH5 vezérlője Esata-ra kivezetve, az ugyanis hozta az ICH8M szintjét (Sata1-2 között ilyen szinten nem lehet különbséget tenni). Érdekes még a 3MB/s különbség az ICH5 és ICH8 USB vezérlők között.
Seagate 7200.4 250GB beszerelve (ICH8M)
Seagate 7200.4 250GB notebook Esata vezérlővel (Silicon Image 3531)
Seagate 7200.4 250GB USB (ICH8M)
Mielőtt beszereltem volna az új winchestert, kipróbáltam a külső rackben is. Érdekes módon Esata-val még gyorsabb is volt kicsit, mint a notebook ICH8M vezérlőjével, ami a Toshibánál pont fordítva volt. USB-vel nem meglepően csak 33MB/s-et tudott itt is hozni, ennyit tud az USB 2.0.
Seagate 7200.4 320GB beszerelve (ICH8M)
Kicsit kakukktojások ezek a mérések a tesztben, ugyanis Win7 alatt készültek. Erre lehet fogni, hogy a lineáris olvasás görbéje úgy néz ki, mint egy szívbeteg EKG-ja (valószínűleg a Win7 közben dolgozgatott a hátérben valamit). Ettől eltekintve majdnem eléri a 250GB-os testvére eredményeit, kicsi lemaradása a Win7 mellett a 2 tányéros kiszerelésével magyarázható.
Seagate 7200.9 160GB (ICH5 IDE)
Kora ellenére (kb. 4 éve jelent meg ez a széria) könnyen maga mögé utasítja a Toshibát, elérési időben pedig majdnem 2ms-al gyorsabb notebookos Seagateeknél is, ami talán jobban számít mindennapi használatnál, mint a lineáris olvasási sebesség.
Samsung T166 320GB (ICH5 Sata1)
A Samsung T166 széria hírhedt volt a halálozási rátájáról, azonban ez a példány még 100%-os kondícióval rendelkezik. Sebessége is jónak számít ebben a mezőnyben (az új 2,5"-os Seageteket azért nem éri el), elérési ideje pedig igen meggyőző.
2db Samsung SP0812C Raid0 kötetben (ICH5R)
A mezőny két legöregebb merevlemeze Raid0-ba kötve szintetikus tesztekben lepipál mindenkit. Az elérési időnél többet saccoltam a mérés előtt, de pozitívan csalódtam. Hozzá kell tegyem, hogy mégis ezen a rendszeren éreztem a leglomhábbnak az XP-t, pl. a Firefox megnyitása a szokásos 1-2 mp helyett 10-re nyúlik, és a boot ideje is hosszabb mint a másik két tesztrendszernek. Egyesével sajnos nem tudtam letesztelni a két winchestert, mert ahhoz meg kéne bontani a Raid0 kötetet, valószínűleg a Toshiba alatt végeznének kevéssel (ne feledjük, 5 éves winchesterekről van szó!).
Konklúzió
Az új Seagate notebook merevlemez HDtune-ban lepipálja a régebbi asztali társait, egyedül a Raid0 kötet tudta megfogni. Sajnos készleteim szűkösek, ezért nem tudtam összevetni egy mai modern asztali winchesterrel. Az új 500GB-os tányérral szerelt Seagate 7200.12 vagy Samsung F3 130-140 MB/s-es lineáris olvasási sebességével klasszisokkal gyorsabb, mint a Seagate 7200.4, de kétszer akkora adatsűrűségű tányérokkal ez természetes is. Feltűnő volt még a tesztben a laptop winchesterek esetén a gyenge elérési idő. Ezen lehetne javítani az AAM (Automatic Acoustic Management) használatával, amellyel be lehet állítani a fej gyorsaságát. Ha gyorsabbra állítjuk kicsit hangosabb lesz a merevlemez, de jobb elérési időt kapunk, vagy le is halkíthatjuk a winchestert, bevállalva a lassabb elérési időt. Az esetemben ez a csúszka egy köztes állapotra van beállítva, de állítani sajnos semmivel sem tudtam (próbálkoztam Hdtune Pro-val, HDSentinel Win/Linux/Dos változatával, Seatools Win/Dos változattal, egyik se hozott eredményt, ha valakinek van még ötlete mivel lehetne állítani, akkor kommentbe várom a javaslatot :) ).
Végszóként mondhatom azt, hogy megérte a beruházást az új winchester és a HDD keret is. Utóbbiból rengeteg másfajta USB-s változat létezik, Esata-val felszerelt már jóval kevesebb. A 7200.4-es Seagate szériát viszont nagyon nehéz beszerezni hazánkban, ezúton köszönöm meg audi100td-nek, hogy segített e remek winchester beszerzésében. Alternatíva lehet a WD Scorpio Black notebook szériája, ez elterjedtebb nálunk is, de még mindig 160GB-os tányérokkal szerelik, vagyis kicsit lassabbak lineáris olvasásban, mint a Seagate. Másik lehetőség, hogy 5400rpm-es 500GB-os notebook winchestert veszünk, ezek szintén 250GB-os tányért használnak.
Észrevételeket, véleményt vagy kritikát kommentekbe várok!
