Bevezető

HTC Desire, avagy a vég kezdete

Az öregedő HTC Desire-m akkumulátora már igencsak keveset bír, a telefonra akármilyen ROM-ot is teszek, lassú marad, kevés a mai játékok/nagy méretű weboldalak alá, kiváltképp a GPU és a RAM, a kis QSD8250 SoC processzora még nagyjából fennmarad a bikán, ha rodeóra kerül a sor, de a RAM kifogy alóla, ahogy a GPU is, ha a rodeó grafikus megjelenítést is igényel.

Így hát elérkezett az a pillanat, hogy ifjú fejem telefonkeresgélésre adjam. Nem volt rá sok pénzem, 50-55 Mátyásnál többet nem kívántam a dologra költeni, de érdemi előrelépést szerettem volna tapasztalni, így jött az ötlet, hogy legyen "kínai".

Igények

- legyen 2-4 magos, megfelelően erős átlagos használatra, és néha egy kis játékra
- legyen elég akkuidőm, azaz 2 napot húzzon ki közepes használattal, de ha megnyúzom is tudja az 1 napot
- legyen strapabíró valamennyire, bírja ki ha véletlen leejtem
- legyen nagy képernyő, és mivel ebben is előrelépést akartam látni, így 720p vagy 1080p
- legyen benne vállalható kamera
- legyen benne értelmes mennyiségű tárhely

Keresgélés

A dolog ott kezdődött, hogy helyben webshopokat bújtam, és próbáltam valami normális ár-értékűt összevadászni, de qHD-nál nagyobb felbontású telefon sehogy sem akadt, a legtöbben a RAM volt csak 512 MB, vagy valami elavult SoC volt bennük, a kijelző pedig egyiknél sem felelt meg.

Így fordultam Kína felé (ugyebár nyitás kelet felé, csak hát kicsit messzebbre néztem az oroszoknál). Kezdődött a történet a Minideal nevű oldalon, aztán Pandawillen folytatódott a vadászat, elmélyültem kicsit a modernebb SoC-ok világában, és ha Kína, akkor a Mediatek, azaz MTK felől fúj a szél.

Leggyakoribb processzorok az MTK 6577 és turbo variánsa (6577T), az MTK 6582, valamint az MTK 6589 és 6589T, valamint néhol felbukkant az nVidia Tegra 3-as megoldása is elvétve.

A cuccokról sorban:
- MTK 6577/6577T - 2 mag, viszonylag gyenge teljesítmény
- MTK 6582 - jelentősen gyorsabb, mindenre elég lenne nekem, kivéve a grafikus alegységet (Mali 400 MP2 konfigurációban kicsit sovány, a felbontásból pedig nem engedek)
- MTK 6589 és turbo verziója - PowerVR SGX 544MP graf vezérlővel, a turboban ez is emelt órajellel, na, ez már fincsi. 28 nm, nem nagy fogyasztás, talált!

Végül a telefon a 160-180 dollár közötti listaáron fellelhető Jiayu G3T lett, mert
- megtetszett a formája, a kijelzője
- jó a vas, ami benne volt
- valamint találtam rá 1-2 ROM-ot is

Beszerzés, megérkezés

Beszerzés:

A telefont a Jiayu-store.com-ról rendeltem, csak persze feketében kértem, a rendelés után írtam a supportnak.

22 dollárért a DHL-t választottam, lévén nem bízom a telefonomat a mi postánkra az utolsó pár napra. Szóval 182 dollár, olyan 39-40 ezer forint volt, amit kifizettem érte PayPal segítségével.

Kérdezgettem a supportot szállításról, erről-arról, kiemelkedően jók voltak. Kedvesek, segítőkészek, a kínai munkarendet figyelembe véve szinte azonnal kaptam mindenre választ, kétszer is megkérdezték, biztosan várni akarok-e a fekete verzióra, mindkétszer megerősítő választ adtam rá, így fekete lett.

A szállítás lazán történt, a vámpapírokat bekérték, beküldtük, telefonra vámteher nem volt, csak 10 ezer-párszáz forintnyi ÁFA. A futártól nem én vettem át, így azt nem tudom értékelni, de cikkünk témája nem is a DHL mókusa, aki kihozza.

Összesen került így ~50 rongyba a telefon.

Kicsomagolás:

A telefon tripla csomagolásban érkezett, jól kipárnázva, a tartozékok kimerültek 3 fóliában, egy elég gagyi műanyag tokban, és egy kínai töltőben EU-s átalakítóval, valamint a papírokban.

Fülest nem kaptunk, de erre semmi szükségem nem volt amúgy sem.

A kicsomagolásból egyértelműen következik a külső, hiszen ezt láthatjuk meg legelőször.

Külső

A telefon külsejéről? Nagy! 4,5" kijelző, van hagyva hely alatta is meg felette is, nem is annyira kevés, de ez nem zavaró, cserébe viszont keskeny, ami elég faja.

Az előlapra ránézve minőséget sugall, és a Gorilla Glass tapintása is olyan hideg, üvegszerű, visszafogott. Az alsó és a felső "díszlécek" apró kis fémelemek, szálcsiszolva, elég faján néz ki szerintem. A telefon tetején jobb-középen találunk egy bekapcsológombot, baloldalt pedig a 3,5-ös Jack csatlakozót, ami mikrofonos vagy mezei fülest egyaránt kedvel. Jobboldalt határozott nyomásponttal, a házból finoman kidomborítva találjuk a hangerőszabályzót, egyszerű "léc" formájú, de könnyedén megszokható.

Ezen felül a három szabványos 3 kezelőgombot találjuk alul, balról jobbra: Menü, Home, Back. A gombok fehér festést kaptak, szolid, de bőven látható háttérvilágítással sötétben is szépen láthatóak. Érzékenyek, kis megszokás után nem tapint félre az ember, eleinte viszont várható egy két szóköz helyett nyomott házikó, de ismétlem, csak megszokás, a Desire gombjai teljesen máshol voltak.

A telefon dimenzióinál megemlítendő, hogy vastag érzetet kelt, kicsit mintha tégla lenne, de biztosan áll az ember kezében, súlyának köszönhetően egy kis prémium-érzést is kaphatunk.

Én elégedett vagyok a külsejével, szeretem, hogy nem játéktelefon hatása van. A hátlap selymes tapintású, picit csúszik is, de nem veszélyes az ügy, egyetlen leejtést kedves öcsémnek köszönhetem, aki a metrón verte ki a kezemből heves gesztikulálás közben. A telefon ezt jól bírta, de az ütésállóságára nem garancia. A kijelző Gorilla Glass 2, azaz elvileg karcálló, bár ezt nem igazán tesztelgettem, érthető módon.

Hátlapon kamera és villanó kapott helyet, előlapon pedig a képernyőn és a gombokon kívül egy aprócska kis front kamerát kapunk, valamint a szokásos fényerő és proximity szenzort.

Eddig elégedett vagyok a készülékkel, következzék maga a kijelző, ha már megemlítettük.

Kijelző, hardver, szoftver

Kijelző:

A kijelző csodálatos! Egy Sony Xperia SP mellé téve a kontrasztarány nagyon magas (hála az IPS technológiának), az 1280x720 képpontos felbontás miatt pixelt mikroszkóppal érdemes keresni rajta, és úgy is jól meg kell nézni, hogy találjunk.
Élénk színek, tökéletes betekintési szögek jellemzik, áldás bármihez képest, amit eddig használtam.

A 4,5"-os méret és a HD felbontás 320 ppi pixelsűrűséget eredményez, amit Apple-éknél retinának szoktak hívni.

Egyetlen kritika, ami érheti, hogy megszokást igényel a fényereje. Minimumon még éppen hogy használható éjjel is, az automata fényerőszabályzó mindig picit magasabb fényerőt állít be, mint amit gondolnánk, de ez külső alkalmazással orvosolható. A kritikát tényleg azért írtam csak ide, hogy valami negatívumot keressek, kákán is csomót...

Hardver:

- MTK 6589T, 4db Cortex A7 magocska, 1,5 GHz-en
- PowerVR SGX544MP grafikus vezérlő, a SoC eleme, csak kiemelendő
- 1 GB LPDDR2 memória
- 4 GB belső SD kártya
- Dual SIM

Minden hétköznapi feladatra bőven elég, a rendszerben akadást nem tapasztal az ember, az appok pöccre indulnak, minden a maga módján zajlik.

A 4 GB belső tárhelyből 2,5 GB-ot láthatunk, ezt alkalmazások telepítgetésére bőven elegendőnek találtam, zenének pedig ugye ott a tetszőleges méretű microSD HC kártya.

Bőven elégedett vagyok vele, aki erre izgul, annak pedig az Antutu pillanatnyilag legfrissebb változata 15 és 17 ezer pont között dob, az éppen futó alkalmazások memóriaigényétől, és a pillanatnyi jókedvétől függően.

Részletes specifikációk

Jiayu G3T Phone Features:
OS: Android 4.2 (Jelly Bean)
CPU: MTK6589T Quad Core 1.5 GHz
GPU: PowerVR SGX 544MP
RAM 1 GB DDR2
ROM 4GB
Sim Card: Dual SIM Card Dual Standby
Service Provide: Unlocked
Brand:
2G: GSM 850/900/1800/1900 MHz
3G: WCDMA 2100 MHz
MS mode: WCDMA/GSM
Size: 4.5 inch
Shell Material Plastic
Screen: IPS screen, Corning II Gorilla Glass 2
Resolution: 1280*720 IPS
Navigation GPS\A-GPS
Daul Camera: Front Camera 2.0M ,8.0M Back Camera CMOS BSI CMOS LED Flash,Auto Focus
Extend Card Support TF card up to 64GB extended
Sensor: Gyroscope,Compass,Gravity Sensor, Proximity Sensor, Light Sensor
Other: GPS, WI-FI, Bluetooth, FM
Google Play: Pre-installed
Android Market: Yes
Bluetooth Support
Email and Browser: Yes, built in
WIFI: 802.11b/802.11g / 802.11n

Szoftver, média

Rendszer:

Android 4.2.1-el érkezik, az enyém a 2013-09-23 dátumú ROM-mal érkezett. Akkuproblémáim voltak vele (az akku gyorsan merült, az Android system fogyasztotta több, mint a 90%-át az akkunak), így hát frissebb cucc után néztem, a rootolt rendszer alól Mobileuncle Tools segítségével feltettem egy CWM 6 recovery-t, majd abból a legfrissebb, Jiayu.es c. oldalról összevadászott 2013-12-03 aláírású frissítést.

Ezzel meg is oldódott minden, a képernyő került első helyre az akkut fogyasztó dolgok listájában (így is van rendjén, utána pedig a szokásosan akkuzabáló Facebook Messenger állt be a sorba >< ).

A cucc így is a 4.2.1 verziószámot viseli, mindenkinek ajánlom a rendszer belakása előtti frissítést, ha ilyet vesz.

A rendszerrel egy rakat kínai retket kapunk, valamint egy gyári MIUI kinézetű launchert Jiayu launcher néven, de ettől érdemes szabadulni, és mivel rootolva kapjuk a rendszert, így a RootUninstaller nevű programocskával kis takarítás után végeztünk is.
Vigyázzunk, hogy semmi rendszerszintűt ne töröljünk ki, és ne maradjunk launcher nélkül! User ostobaságáért nem vállalok felelősséget!

Hangminőség, média:

A telefon hangereje fülesen kicsit halk volt, de ezt az MTK Tools-ban egy érték beállításával módosíthatjuk, így zenelejátszásra és médiafogyasztásra végül megtaláltam a Creative Muvo V100-am utódját.

Videóból mindent vitt eddig a killa sample-n kívül, zenéből pedig a FLAC-eimet is megette a gyári lejátszó.

Kihangosítva kellemesen szól, néhol egy kis mélyre is bukkanhatunk, bár ezzel nem leszünk a buli királyai, az tuti.

Kamera:

A legtöbb kínai telefonnak az Achilles-sarkát itt találhatjuk, a kamera tájékán. Részben most is így van, habár egészen szép képeket is sikerült lőnöm a telefonnal. Sosem használom fényképezésre, sem videotelefonálásra a cuccot.

A kamera jó-közepes, 8 megapixel, a Desire után patent, de komolyabb telefonok, vagy bármelyik kis kompakt állva hagyja. A front kamera kielégítő, videotelefonálgatni, vagy egy-egy gagyi facebookos selfie-t ellőni jó lesz, másra nem való.

Videó minősége okés, 1080p, de mint említettem, erre nem használom a készüléket. Ha valaki feltétlen több képet vagy videót szeretne látni a telefonnal, akkor a kommentek között meg fogja találni.

Egy szerintem eltalált kép a Dombóvári hajnal címmel azért kerüljön fel ide, hazafelé csináltam a telefonnal:

Adatkapcsolat, játékok, akkuidő, kamera

Adatkapcsolatok, telefonálás:

A telefon Dual SIM standby, azaz 2 SIM-et kezel, az elsődlegesben HSDPA+ kapcsolattal, a másodikban maximum Edge kapcsolattal.

A telefon-alkalmazás fel van készítve a két SIM kezelésére, de mivel nincs két SIM-em, nem tudtam kipróbálni, minden bizonnyal működik, mint bármilyen MTK cuccon.

A hangminőség penge, mindkét irányba jól hallhatóak a felek, kis háttérzajt hajlamos felszedni a mikrofon, de a HTC Desire-hez képest ez is nagyon tiszta.

A Wi-Fi jelerőssége szintén stimmel, ott is vesz jelet, ahol az öreg HTC már nem.
A laptopomnál cseppet gyengébb a Wi-Fi, de a laptop az antenna mérete és a kevésbé korlátozott akkuméret miatt előnyben van.

A 3G működik szépen, ha van rendes térerő, akkor nem szakadozik, de az isten háta mögött (Dombóvár és Pécs között pl. a vonaton) ez sem művel csodát.

4G LTE kapcsolat nincs a SoC-ban, de nem is érzem hiányát, akinek szüksége van rá, az ne ezt a készüléket vegye.

Bluetooth úgy működik, ahogy kell, billentyűzetet, fülest és fájlátvitelt próbáltam vele, szépen megy. Teljesen korrekt, minden igényemet kielégíti ebből a szempontból is.

Játékok:

Eddig minden játék elindult és simán futott. A lista nem teljes, de a szintet kb. mutatja:
Pou pipa, Dragon Fly! pipa, Subway Surf pipa, Minion Rush néha megakadt, ha több dolog futott a háttérben, de bőven játszható.
Mást nem próbáltam, de kellemes teljesítményt nyújt úgy összességében. Barátnőm is ráfüggött ><

Üzemidő:

Az androidos battery drain bug frissítéssel történő kiküszöbölése után az akkuidő megfelelő, a 3000 mAh akkumulátor megteszi a hatását, és intenzív használat mellett még az éjszakát kibírja, ha reggel vette le az ember a töltőről.

Ha picit vigyáz az ember a fényerővel és a teljesítményigényes appokkal, akkor a másfél-két nap is elérhető, ez szerintem teljesen rendben van a képernyőmérethez és a panel típusához (IPS) és a hardver erejéhez mérten.

A töltéshez érdemes 800 mA vagy 1A erősségű töltőt választani, de a határ a csillagos ég, hiszen a Galaxy Tab töltőjének 2A-je is gyorsulást hozott a töltésben. Az USB szabvány 500 mA-e kicsit kevés, óránként olyan 15-20%-ot tesz maximum a telefonba egy átlagos USB port, a Gigabyte lapom külön töltésre megtáplált hátsó USB csatlakozójáról viszont gyönyörűen tölt.
A gyári töltő kopogós műanyag, egy cseppet jobban melegszik, mint ahogy az ember várná.

Összegzés:

A telefon az árához mérten és abszolút mértékben is jól teljesít, a hardver maga mögé utasít több drágább telefont, többek között a HTC One X-t is.
3D grafikában az Adreno 320 azért ráver, ez látható az Xperia SP példájából, de általános használatra 50 ezer forintért nem találtam jobbat. És az árába tessék beleszámolni, hogy benne van a 27% ÁFA is, valamint a biztonság érdekében DHL-lel hozattam, ami még 22 dollárral terheli az árat.

Az 50 ezer forintot is megérte, nem is kicsit, hiszen az ennél jó egy Deákkal drágább Xperia SP mellett sem kell szégyenkeznie, sőt, kijelzőben még szebb is.

Köszönöm, hogy elolvastad eme kis szösszenetemet. Bármilyen javítást vagy építő/romboló jellegű kritikát szívesen olvasok a komment-szekcióban alant!