A rendszer
Adott egy HP Microserver. Ebben van egy hdmi kimenetes VGA, ami televízióra szolgáltat hangot.
A lényeg pedig egy M-Audio Firewire 410-es hangkártya, aminek az egyik analóg kimenetére van rádugva a JBL hangfalpár.
A hangkártyát átállítottam 44kHz-ről 24bit 48kHz-re, tehát CD minőségről stúdióminőségre. 48k-n kezdenek igazán élni ezek a hangdobozok! 96k-t is beállíthatunk természetesen, hogyha tudja a hangkártyánk. Nálam ilyenkor kicsit visszafogottabb lett a hangzás, nem annyira "csillogott", viszont egészen új, eddig általam nem hallott (vagy csak nem figyeltem fel rá) hangszínek tűntek elő ugyanannál a számnál, amivel előzőleg 48k-n teszteltem. Vagyis én úgy éreztem, hogy részletesebb lett a hangzás.
Jómagam tehát 44k és 48k között hallok óriási (de tényleg hatalmas!) változást a hangzásképben, 48-96k között szinte semmi mellbevágó extrát nem tapasztalok, kivéve azt, hogy eddig nem hallott harmóniák ütik meg a fülemet, ill. az eddig is csillogó hangszínek eddig nem hallott plusz árnyalatot kapnak (hú de nehéz leírni ezeket). Talán azzal a példával tudnám leginkább érzékeltetni, amikor megszólal egy magas hangszín, majd szépen elhalkul és eközben van mögötte egy kis "szórás", egy kis "csillámlás", amit 48k-n nem hallottam, de a zene élvezetéhez mindenképpen hozzátesz, legalább is számomra.
Azt hozzá kell tennem feltétlenül, hogy minden esetben 44k-s forrásról (lejátszott zenéről) beszélünk, ergo valamennyi felfelé konverzió történik, amiben a hangkártya minőségének meghatározó szerepe van. A Winamp kimenete directsound-ra van állítva és nem waveoutra.
ASIO-val is teszteltem, ugye itt nincs lehetőség konverzióra, mivel a hangkártya automatice beáll a forrás 44k-jára. Nekem a 48k-s konverzióhoz képest jóval szürkébben, egyszerűbben szólt, nem voltam lenyűgözve egyáltalán. Maradtam a 96kHz-es hangkártya beállításnál. Ez van, én így hallottam szebbnek, jobbnak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
