Anyagiak, konklúzió
Az olcsó játékos PC összetevői és az árak
Az előző cikkben bemutatott konfigurációt számos komment érte, ezek tükrében igyekeztem optimalizálni a kifejezetten PC-s játékokra szabott, konzolokkal össze nem hasonlítandó buildet - pontosabban 5 buildet. A konfigurációk két részből állnak - az általános alkatrészekből, amelyek mindegyik felállásban ugyanazok, ill. a játékok teljesítményét befolyásoló részekből, amelyek az alaplapot és a CPU-t jelentik, ill. opcionálisan a videokártyát.
Először nézzük az általános részt:
Némi magyarázat az egyes komponensekhez:
- Játékos PC-be nem tudok jó szívvel single channel memóriát ajánlani, ezért itt marad a dual channel ADATA. Single channel RAM-mal 2.000 Ft-ot lehetne spórolni.
- A ház rengeteg kommentet kapott, ezért itt változtattam. Dzsunka Industries (TM) házat továbbra sem tudok javasolni, de vélhetően az ASUS vagy a Gigabyte ház legalábbis működik. Én továbbra is inkább a kis Cooler Master házat választanám, de itt valóban lehet spórolni. Dzsunka megoldással további 1.500 Ft takarítható meg - nem javasolt, de lehetséges.
- Olcsóbb minőségi tápot nem találtam - nem minőségiből persze létezik, de ilyet mindenki saját felelősségére válasszon.
- HDD-ből is lehet kisebbet venni, de roppantul nem hatékony - egy 160GB-os egységgel 3.000 Ft spórolható meg.
- A DVD-író és a kontroller opcionális, ezeket nem áraztam be.
- Az egérre, billentyűzetre, valamint az operációs rendszerre szükség van.
Az alapok tehát 66.000 FT-ba kerülnek, amiből igen erős kompromisszumok árán (de közvetlen élet- és műszaki veszedelmek vállalása nélkül) további 6.500 Ft takarítható meg.
Nézzük az alaplap, a CPU és a videovezérlő kombinációit:
A legolcsóbb megoldásban a Pentium G2020 helyett a Celeron G1610 szerepel - mivel a videovezérlő ugyanaz a két CPU-ban, és a CPU-limitnek a közelében sem voltak az Intel IGP-s mérések, önálló játékteljesítmény szempontjából a két processzor egyenértékűnek tekinthető.
Több, mint 10.000 Ft-tal többet kell kifizetni, ha valamelyik gyors AMD-s APU-t akarjuk használni - sajnos az alaplap is drágább 1.500 Ft-tal, és az A8-3870K (amely szinte pontosan ugyanazt a teljesítményt nyújtja, mint az A8-5600K) is tartja az árát 20e Ft felett.
További 2.500 Ft-ért a teljesítményben azonos, de modernebb A8-5600K-t kapjuk - ennek előnye, hogy nem szorulunk be a halottnak tekinthető FM1-es platformra, hanem az alaplapunkba később esetleg vehetünk újabb CPU-t.
Kemény 7.000 Ft-tal drágább az A10-5800K-t (vagy A10-5700-at, ízlés szerint) tartalmazó konfiguráció. Nyers teljesítmény terén akár meg is érheti, hiszen a teljes gép 7%-kal magasabb árért cserébe 20%-kal gyorsabb, mint az A8-5600K-val szerelt masina, viszont...
... már csak 4.000 Ft-tal kell többet kifizetnünk egy G1610 és egy HD 7750 kombinációjáért, amely játékokban dupla olyan gyors. Természetesen CPU-erőben az A10-5800K jelentősen jobb a G1610-nél - ha játékon kívül másra is akarjuk használni a gépet, az nagyban árnyalhatja a képet.
Így nézünk ki tehát árban. Intel vonalon kb. ki is merültek az olcsó lehetőségek - az i3-3225 drágább és lassabb, mint az A10-5800k, és ennél már csak drágább opciók vannak, ha nem érjük be a HD graphics sebességével, ami 3D teljesítmény terén a legtöbb Ivy Bridge i3-asba épített HD2500-zal egyezik meg.
AMD oldalon szélesebb a választék - az FM1-es platfomba lehet vásárolni APU-t, ami árban és grafikus sebességben hasonló a G1610-hez (A4-3300), bár CPU-teljesímény és fogyasztás terén gyengébb. FM2-höz ugyanez valamivel drágábban érhető el (A6-5400K), viszont itt a CPU-sebesség is jobb lesz - ez az APU nagyjából a G2020-szal van egy súlycsoportban, a fogyasztást leszámítva, ahol még mindig az Intel vezet. Sajnos 15-16e FT magasságában nem találtam olyan AMD APU-t, aminek a grafikus része jelentősen gyorsabb lenne - ezért a következő értelmes lépcső a táblázatban is szereplő A8-3870K.
AMD APU-k megfelelő grafikus sebességgel
Konklúzió
Lássuk akkor, milyen eredményt ért el a három, ár- és teljesítmény terén is külön kategóriát képviselő megoldás.
A HD 7770 sebességével a modern játékokban az előző cikkben kimerítően foglalkoztam, és arra jutottam, hogy némi kompromisszum mellett a legtöbbjükkel fullHD felbontásban is megbirkózik. Ennek alapján nem meglepő, hogy mind a régebbi AAA játékok, mind a casual game-ek terén sétagalopp volt neki az összes teszt - az eredményeken jól látszik, hogy a 2-es és a 3-as játék-kategóriában nyugodtan használhattunk volna HD 7750-et is, a Mirror's Edge és a Giana Sisters kivételével pontosan ugyanezt a játékélményt kaptuk volna. Ha a CPU / VGA párosra rászánunk 35.500 Ft-ot, akkor az elmúlt 3-4 év legdurvább játékait (és a Crysis-t) leszámítva minden szépen fog futni fullHD-ben, maximális közeli beállításokkal. 42.500 Ft-ért (HD 7770 + G2020) pedig 20%-kal jobb lesz a sebesség - ha a legújabb játékok (ill. a Crysis) is fontosak.
Küzdelmes volt a mérés az Intel HD Graphics IGP-vel. Az Ivy Bridge alapú Pentiumokba és Celeronokba épített IGP még csak nem is a leggyengébb legény, a Sandy Bridge alapú CPU-k majdnem mindegyikében ennél is gyengébb megoldás van. Ennek ellenére túl sok mindent nem tudtunk kezdeni vele - a modern játékok közül egyedül a GRID 2-vel lehetett játszani, a korábbi AAA és a casual játékok nagy részében pedig ugyan játszható teljesítményt produkált, de az esetek többségében csak minimum beállítások mellett.
A tesztekben használt 1280x720-as felbontásnál kisebbről beszélni pedig 2013-ban azért vicces lenne. Azt nem lehet mondani, hogy játékra teljesen alkalmatlan a cucc (2D-re például tökéletes) - azt viszont igen, hogy bármilyen 3D-s gyorsítást alkalmazó, 10 évesnél újabb játékra csak erős korlátok mellett használható. Viszont olcsó - ha úgy vesszük, a CPU mellé ingyen kapunk egy pótkerék jellegű VGA-t.
Az AMD APU-k sebességét csak megbecsülni tudtam, de ennek alapján igen pozitív kép alakult ki a két leggyorsabbról. A modern játékokban ugyan csak minimális beállítások mellett, de jellemzően játszható sebességet várhatunk tőlük, a másik két kategóriában pedig 1280x720-as felbontásban a beállításokat lehet maximum környékén hagyni, így is kellemesen folyamatos sebességet tudnak produkálni. 1-2 helyen várhatóan fakad érzékelhető különbség abból, hogy az A10-5800K IGP-je 20%-kal gyorsabb, mint az A8-5600k-é, de az esetek többségében a két megoldás gyakorlatilag egyenértékű egymással.
Ezzel szemben az ár sokkal, sokkal izgalmasabb kérdés.
Addig ugráltunk ugyanis felfelé az ár- és teljesítménylépcsőn, amíg az A10-5800K-val és az FM2-es alaplappal majdnem elértük a G1610, a H61-es alaplap és a HD 7750 kombinált árát. Ha csak játék célokra akarjuk használni a gépet, akkor nem kérdés, hogy a dedikált VGA-t javaslom - ha viszont olyan feladatokat is fog végezni, amelyre a kétmodulos Vishera CPU jó megoldás, és a játék csak kiegészítő tevékenység, akkor az A10-5800K-t (vagy az A10-5700-at, ha valaki az alacsonyabb fogyasztásra szavaz) jó szívvel lehet ajánlani.
Az A8-5600K pedig beszorult középre, és akár lehet a legreálisabb megoldás, ha IGP-s játékról beszélünk. 11.000 FT-tal olcsóbb, mint a G1610 + 7750 kombó, és ugyan a grafikus teljesítmény sokkal gyengébb, CPU-erőben jóval előrébb járunk, és HD felbontásban a legtöbb játékkal egész jól el lehet lenni vele. Egy kicsivel olcsóbban ugyanezt tudja az A8-3870K - viszont nem feltétlen éri meg 2.500 Ft-ért az FM1 platformon ragadni.
Továbbra sem egyértelmű, lehet-e szabadulni a VGA-któl
Mire számítsunk a jövőben az IGP-ktől?
Jelenleg tehát továbbra is nehéz általános ajánlást adni arra, hogy milyen esetekben érdemes használni az APU-kat, bár az AMD legutóbbi generációs modelljei már határozottan kezdenek életképesnek mutatkozni. Felmerül a kérdés, hogy mire számítsunk a közeli jövőben? Nos, drámai változásra ár/teljesítményben aligha. A következők miatt:
Az Intel a Haswell-lel már megmutatta az új IGP-it. A desktop chipekbe szánt HD4600 teljesítménye még mindig elmarad az A10-5800K-tól (és általában az A8-5600K-tól is), de már határozottan biztató - abban azonban kételkedem, hogy az A8-5600K-val árban konkuráló chipekben is megjelenne. De ha mégis, akkor is csak annyi történt, hogy az Intel adott árszinten megközelítette az AMD-t, az IGP-k általános helyzete ettől nem változik.
A mobil Haswell kapcsán bemutatott Iris IGP már sokkal érdekesebb volna - a gond mindösszesen annyi, hogy ez a videovezérlő jelenleg 500-600 dolláros listaárú chipekben dolgozik, ezért az 50-100 dolláros kategóriában való megjelenésének a valószínűsége a következő 1-2 évben egész pontosan 0.
Az AMD boszorkánykonyhájában vadul főzik a következő generációs APU-t, amely a Kaveri névre hallgat. A pletykák régóta konzekvensen 2-3 (eddig senki által nem látott) Steamroller CPU-modulról, és 8 GCN-architektúrájú CU-ról beszélnek - ez utóbbi a HD 7750 konfigurációjának felel meg. Azonban a gDDR5-ös 7750 sebességének elérését, vagy akárcsak megközelítését komolyan akadályozni fogja az elérhető memória-sávszélesség, amely dual channel, 2133 MHz-es órajelű DDR3-as RAM-ok esetén is csak a fele, mint ami a VGA-nak rendelkezésre áll, és ezen ráadásul a videovezérlőnek a CPU-magokkal is osztoznia kell.
Jobb, de még mindig kicsit optimista összehasonlítási alap lehet a DDR3-as HD 7750, amely a gDDR5-ös variáns sebességének 60-70%-át tudja hozni - ezzel 50-60%-kal gyorsabb, mint az A10-5800K. Ha a Kaveri ezt valóban tudja hozni (amiben én azért kételkedem, reálisabbnak tűnik a 20-40%-os előrelépés), akkor az valóban nagy ugrás az APU-k életében - a legújabb játékok HD felbontásban, közepes beállításokkal már játszhatóak lennének, a régebbi, ill. kevésbé VGA-zabáló játékokban pedig akár a fullHD felbontás is elérhető lehet, mérsékelt kompromisszumok mellett. Persze van egy probléma...
... az ár. A Trinity (A10-5800K) és a Richland (A10-6800K) árazása elég világos üzenet a piac felé - a Kaveri megjelenésekor várhatóan az előző generáció csúcsának sebességét kapjunk az előző generáció csúcsának árán, ami jelenleg 35-36e Ft. Ha ennél a csúcs APU valóban 50%-kal gyorsabb lesz, akkor aligha fogunk 50e Ft alatt hozzájutni - ezen az áron pedig már egy olcsóbb négymagos CPU és egy HD 7790 is beszerezhető. Ezért a 30e Ft körüli árszegmensben én a következő 1-2 évben nem számítanék megváltó APU-ra a zöld gyártótól sem.
Van az a klasszikus újságírói rémálom, amikor az ember csak írja, írja a cikket, és sehogy nem akar vége lenni. Jelen elemzéssel kapcsolatban határozottan ez az érzésem - el sem hiszem, hogy eljutottam az utolsó paragrafusig. Remélem, sikerült új dolgokat mutatni az IGP-k világáról - ha univerzális verdikt nem is tud születni, talán a cikk konklúziói alapján jobban látható, mikor érdemes és mikor nem érdemes ilyen megoldásban gondolkodni.
A kommenteket pedig szokás szerint várom a fórumban!
