Bevezető, a váltás indoklása
A következő generációs konzolok már a nyakunkon vannak. A grafikai fejlődés talán nem lesz annyira számottevő, valószínűleg más részleteiben fognak javulni a játékok. Azonban nem elkerülhetetlen sokaknak a számítógépük fejlesztése, ha haladni szeretnének a korral, nem pedig lemaradni.
Éppen ezért első lépésben beszereztem egy Sapphire AMD HD 7770 1GB-os videokártyát, hogy leváltsam a már igen csak korosodó HD 4770-esemet. Úgy tűnt az első (saját) tesztek alapján, hogy önmagában a videokártyacsere nem elegendő, mivel sajnos már elég kevés a teljesítménye a processzoromnak is.
Így az általam használt alacsonyabb felbontásban (1366x768) nagyon küszködik a CPU, vagyis kétségtelenül látható, hogy a processzor limitálja a videokártya teljesítményét (CPU limit).
Emiatt hosszas gondolkodás és utánajárás után beszereztem egy nem éppen mai, de mindenképpen előrelépést hozó Intel Core i3-2120-as procit, ami talán jobban kihajtja majd a HD 7770-est. De a platformváltáshoz új alaplap és memória is dukál, a pontos adatokat a következő oldalon a tesztmezőnynél lehet megtekinteni. Remélem, ezzel a "kisebb" tuninggal ismét 2-3 évre bebiztosítom magam, és nem kell kihagynom azért egyes játékokat, mert nem indulnak el, vagy a legkisebb felbontásban és részletességen is játszhatatlanul szaggatnak.
A tesztmezőny (balra E5400, jobbra i3-2120) (+)
Eddig hű társam volt az Intel E5400-asa, mert nem nagyon akadt olyan játék, ami ne futott volna legalább HD-Ready felbontásban közepes részletességen. Azonban sajnos megérett a cserére. De kijelenthetem, hogy nem bántam meg, hogy annak idején 2009-ben a gépem lelkének választottam.
A tesztmezőny, specifikációk, tesztmódszer
A tesztmezőny
Alaplap:
– MSI P43 Neo-F (LGA 775)
– MSI H61M-P31/W8 (LGA 1155)
Processzorok:
– Intel Pentium DualCore E5400
– Intel Core i3-2120
Memóriák:
– Kingmax TinyBGA 3x1 GB DDR2 1066 MHz
– Kingmax 2x2 GB DDR3 1333 MHz
Videokártya: Sapphire AMD Radeon HD 7770 1 GB (referencia modell - Catalyst 13.152.1.8 - 13.9)
Merevlemezek: Western Digital Caviar Blue SATAII 250 + 500 GB
Monitor: Samsung Syncmaster E1920N
Operációs rendszer: Windows 8 Pro 64 bit
Specifikációk
Specifikációk (+)
Látható, hogy a Core 2 széria 2006-os megjelenése óta sok minden változott, a 2010-ben megjelent Core i3 széria szinte minden esetben gyorsabb és fejlettebb az elődnél. A Core i3 Sandy Bridge nevű processzorcsaládja 2011-ben látta meg a napvilágot.
Az utódban a processzor számos feladatot átvett az alaplaptól, konkrétan az egész északi híd a processzormagba költözött (memóriavezérlő, DMI, PCIe vezérlő stb.). Egészen addig tart a teljesítményjavulás, hogy a Sandy Bridge alapú processzorok simán fel tudják venni a harcot a valódi 4 magos Core 2 Quad széria tagjaival, sok esetben gyorsabbnak is bizonyulnak.
Tesztmódszer
A szintetikus teszteket mindkét processzor esetén az alapórajelen mértem. Ezek az eredmények a következő oldalon találhatók. A játékteszteket is alapórajelen futtattam, bár néhány játék és szintetikus tesztprogram esetén rendelkezésre állt a Pentium E5400 tuningolt eredménye (@3,2 GHz), ezeket a számokat (a tuningos számok csak egyszeri mérések, nem pontosak!) csupán érdekességként szerepeltettem a diagramokon. A játéktesztek esetén mindig a legmagasabb beállításokat választottam 1366x768-as felbontáson.
A szintetikus teszteknél a pontos teljesítmény kimutatása érdekében azt a módszert alkalmaztam, miszerint „1 mérés nem mérés, 2 mérés fél mérés, 3 mérés egy mérés”. Majd a három eredményt átlagoltam. A játékoknál pedig kikapcsolt V-Sync mellett legalább 10 percig mértem a Fraps segítségével, és mindkét proci esetén ugyanazokat a pályákat jártam be.
Az átvezető videókat megpróbáltam átugrani, mivel azok általában előre létrehozottak, így nem adnak valós képet a videokártya és a processzor erejéről. A két EGO engine-nel hajtott játéknál a belső mérőprogramot használtam, háromszor futtatva, és az eredményeket átlagoltam.
A játékok közül igyekeztem kisebb és nagyobb gépigényűeket választani, valamint megfigyeltem, hogy a külföldi és a hazai sajtó melyik játékokat részesíti általában előnyben. A tesztkörnyezet átlagosnak tekinthető, kevesebb, mint egy hónapos telepítés, víruskeresővel, és néhány apróbb segédprogival.
A szintetikus tesztekhez ezeket a programokat hívtam segítségül:
– AIDA64 Extreme Edition (3.20.2600)
– CINEBENCH R15 64 bit
– IntelBurnTest 2.54 64 bit
– Super PI 1.5 (4M)
– WinRAR 4.20 64 bit
A tesztelt játékok:
– Battlefield 3 (Frostbite 2)
– Crysis 2 Maximum Edition (CryEngine 3)
– DMC: Devil May Cry (Unreal Engine 3)
– F1 2013 (EGO)
– GRID 2 (EGO)
– Need for Speed Most Wanted 2012 (Chameleon)
A videokártya kihasználtságát (kihajtottságát) 3 különböző játékmotorral felszerelt játékban mértem:
– Battlefield 3
– Crysis 2 Maximum Edition
– Need for Speed Most Wanted 2012
Mindezt azért, hogy kiderüljön, mennyire enyhült a CPU-limit. Ezen eredmények az utolsó oldalon találhatók.
AIDA64, CINEBENCH, IntelBurnTest
AIDA64
Az első szintetikus tesztprogram az AIDA64 volt, ahol 3 sebességmérő tesztet futtattam le. Az elsőnek a memória (RAM) olvasási sebességét mértem le mindkét rendszerben. Itt (és még néhány alkalommal) rendelkezésemre állt az Intel Pentium E5400 tuningolt (3,2 GHz) eredménye is.
Látható, hogy a tuning is segített, az új processzor esetén pedig több mint a háromszorosára nőtt a sebesség, a 20 GB/s-ot súrolja alulról. Ez azért elég látványos különbség. 312% a javulás, nem semmi!
A következő mérés is AIDA64-gyel történt, a CPU Queen nevű beépített sebességmérőt futtattam háromszor, és átlagoltam az eredményt.
Kitűnik, hogy egy kis tuning itt is segít, a hatalmas változást azonban ismételten az új proci hozza. Körülbelül kétszeres a sebességkülönbség, utcahosszal vezet az i3-2120.
A harmadik és egyben utolsó AIDA64-gyel végzett mérés a beépített FPU VP8 teszt, a tuningolt E5400 ismét színre lép.
Úgy tűnik, mivel végül is ez is egy processzor tesztelő benchmark, itt is, hasonlóan az előzőekhez, kétszeres (215%) az előnye az i3-as központi egységnek az E5400-assal szemben.
CINEBENCH
A második mérőprogram a CINEBENCH R15 64 bites változata volt, itt is rendelkezésre állt a tuningolt Pentium E5400 eredménye. Minden mérést háromszor ismételtem meg, a diagramokon a három eredmény átlaga látható.
Az első esetben minden szál és mag aktív volt, míg a második esetben csak egy magon futott a teszt, HyperThreading nélkül. Amikor az összes mag és szál aktív, körülbelül kétszeres (214%) az előnye az új procinak, egy maggal és egy szálon nagyjából 53%-kal gyorsabb a Core i3-2120. Az E5400-on a tuning segít kicsit, de érdemesebb inkább az erősebb processzorra váltani.
A CINEBENCH-ben található videokártya sebességmérő teszt is, kíváncsiságból azt is lefuttattam.
Meglátszik, hogy CPU-limit van az AMD HD 7770 esetén akkor, amikor az E5400 van a színen, mert a kb. 17%-nyi tuning 17%-ot segít. Az igazi előrelépést az i3-2120 hozza, ami másfélszer annyi FPS-t képes kisajtolni a videokártyából, így 58% az előnye.
IntelBurnTest
A következő tesztelőprogram, az IntelBurnTest segítségével a rendszer stabilitását is lehet vizsgálni. Azt nem tudom, hogy AMD processzorok tesztelésére is alkalmas-e, nem próbáltam, mivel évek óta nincs AMD procim. Tíz alkalommal futtattam le Normal módban, a grafikonon az átlagolt eredmény látható.
Két és félszer akkora a teljesítménye az i3-nak, bár a gyári Intel által megadott (21,6 és 52,8) számoktól elmarad. Valószínűleg ez egy nagyon speciális tesztkörnyezetben lett elérve a legjobb alaplapok és RAM-ok használatával.
Super PI, WinRAR
Super PI
A szintetikus tesztek második fordulóját a Super PI 1.5 kezdi. A program a pi (3,14) értékét számolja ki, mivel a pi egy végtelen tizedes tört. Ez a számítás kiválóan alkalmas az egyes processzorok sebességének mérésére. Általában egymillióig szokták számítgatni, és azt az eredményt teszik ki az egyes internetes magazinok. De én most eltérek egy kicsit a megszokottól, mivel a 4M tesztet futtattam le, hogy látványosabb legyen a különbség.
Az új processzornak nagyjából feleannyi időre van szüksége a pi négymillió tizedes jegyének kiszámítására. Érdekességképpen az E5400-asnak az 1M teszt 17,4 másodpercig, míg az i3-2120-nak 12,2 másodpercig tart.
WinRAR
Az utolsó szintetikus tesztprogram szerepét a WinRAR töltötte be. Egy 373 megabájtos AVI fájlt tömörítettem össze mindkét proci esetén 3-szor, és az eredményeket átlagoltam. A diagramon a tömörítéshez szükséges idő látható.
Itt is nagyjából háromszoros az előnye az i3-asnak, valószínűleg a gyorsabb memória is besegít neki. Mert az AIDA64 memória olvasási tesztjében is hasonló volt a fölénye az új processzornak.
Battlefield 3, Crysis 2, DMC Devil May Cry
Mivel a szintetikus tesztek nem mindig mutatnak valós eredményt, ezért evezzünk át a „játékok vizeire”. A játékok esetén mértem az átlag és a minimum képkockasebességet, a képkocka-késleltetést (a két Codemasters játék kivételével), valamint 3 játék esetén az átlag és a maximum videokártya-kihasználtságot is feljegyeztem (a GPU-Z segítségével). Igyekeztem ugyanazokat a pályákat bejárni, minimum 10 percig futott a Fraps.
A két Codemasters játék esetén a belső mérőprogramot használtam, háromszor futtattam, majd az eredményeket átlagoltam. A képkocka-késleltetési diagramokon a processzor neve mellett zárójelben az átlagérték található! Az értékek milliszekundumban értendők.
Battlefield 3
Az első játék, ami betűrendben következik, az a Battlefield 3. Ez a játék egyike annak a háromnak, ahol a videokártya terhelését is mértem, mivel érzésem szerint CPU-limitbe ütköztem az E5400 esetén. A mérést a második küldetés (Sword Breaker) elejétől végeztem, kb 11 percen át.
Húsz százalékos a javulás az átlag képkocka-számban, valamint a minimum képkocka-érték is átlépte a 25-öt, így folyamatosan szaggatásmentes élményben lehet részem.
Legjobban a képkocka-késleltetési görbe mutatja a javulást, sokkal simább a diagram, azaz nagyjából ugyanannyi idő telik el két képkocka létrehozása közt. Így nincsenek apró megakadások sem. Több logoutos tesztben is azt olvastam, hogy a képkocka-késleltetés optimális esetben 30 alatt van. Látható, hogy az E5400 nem képes 30 körül vagy az alatt tartani a késleltetést, ami apró megakadásokhoz vezethet.
Crysis 2
A következő tesztalany, a Crysis 2 a Battlefield-széria nagy ellenfele, manapság kimondható, hogy ez a két játéksorozat rendelkezik a legjobb grafikával a lövöldözős játékok között. A mérést a Second Chance küldetés során végeztem, onnantól, hogy az igazi Prophet fejbelőtte magát.
Itt 27 százalék az előnye az i3-asnak, és a minimum FPS-szám is közelíti a 25-ös lélekhatárt (ami már nem szaggat). A képkocka-késleltetési görbe még simább, mint a Battlefield 3 esetén, gyakorlatilag mikrolagmentes a játékmenet. Míg az E5400 esetén elég nagy kiugrások vannak a görbén, ami csupán csak néhány tizedmásodperces megakadást okoz, de időnként zavaró lehet.
DMC Devil May Cry
Az első kör harmadik játéka teljesen eltér az előzőek stílusától, és kissé öregecske – még mindig szép látványt nyújtó – játékmotort használó verekedős, pörgős játék. Mivel nagyon gyors reflexekre van szükség, fontos a gyors, akadásmentes játékmenet. A képkockasebesség méréséhez a második küldetést vettem alapul.
A jó öreg Unreal Engine 3 egy remekbe szabott darab, rengeteg korabeli játék használja. Nagyon jól optimalizált, tulajdonképpen egy mikrosütőn is képes elindulni. Már az E5400 esetén sem voltak komoly gondok, mivel átlag 69 FPS még a legsasszeműbb játékosoknak is elegendő. Azonban a régebbi processzor esetén tetten érhetünk a képkocka-késleltetési grafikonon jó néhány kiugró értéket, ilyenkor meg-megakad(hat) a játék. A Core i3-2120-ra váltva szinte teljesen kisimult a grafikon, és még az átlag képkocka-szám is közel a duplájára nőtt.
F1 2013, GRID 2, NFS Most Wanted
F1 2013
Elérkeztünk a játéktesztek második köréhez, amit két hasonló, de talán még sem egyforma Codemasters játékkal folytatok. Az első a(z) F1 2013. Elöljáróban elmondhatok annyit, hogy durván CPU limites volt a régi procival a játék.
Több mint kétszeresére ugrott a minimum és átlag FPS (a képkockák száma másodpercenként). Az E5400-assal elég szaggatáshatáron táncolt a játék, a legkevesebb és az átlagos képkockaszám között alig volt különbség. Képkocka-késleltetési adatok csak az új Core i3-2120 procival kapcsolatban állnak rendelkezésemre.
A benchmark naplófájlok alapján 15 ms környékén van a képkocka-késleltetés. Hogy egy kis F1-et is csempésszek a mondanivalómba, az E5400 nincs DRS távolságon belül.
GRID 2
A következő játék stílusában kicsit eltér az idei Forma 1-es játéktól, bár a kiadó és a használt játékmotor (EGO) ugyanaz. Lássuk, itt milyen előnye van az új processzornak!
Ha egy szóval kellene választ adnom a kérdésre, azt mondhatnám, hogy jelentős, de talán nem akkora az ugrás, mint a(z) F1 2013 alatt. Bár a GRID 2-ben sok változatos pálya van és nagyobb az autófelhozatal is. Ez okozhatja a nagyobb gépigényt is. Körülbelül 50% előnye van az i3-asnak.
Need for Speed Most Wanted (2012)
Az utolsó tesztelt játék a tavaly újragondolt Need for Speed, volt a Most Wanted (2). A mérést az Aston Martin egyik küldetésén a Burning Rubberen végeztem, háromszor ismételtem meg a versenyt, miközben végig futott a Fraps (kb 10 percig).
Elég jelentős javulás látható, mivel az E5400 esetén elég sokszor 18-20 FPS környékére esett a képkockaszám. Most már mindig stabilan 25 felett van, de ahogy megfigyeltem, átlagban 30 és 40 között tanyázik. Így már teljes mértékben játszhatóvá vált, a legdurvább helyzetekben sem szaggat be. A képkocka-késleltetés is nagymértékben javult, körülbelül fele annyi időt kell várni egy képkocka létrejöttére, mint előtte. Körülbelül 80%-kal emelkedett az FPS-ek száma.
Összegzés, érdekességek
Összegzés
Végére érkeztem az elemzésnek. A végső diagramon kétféle eredményt tüntettem fel. Az első a szintetikus tesztek eredménye. Ott a százalékbeli különbségeket vettem alapul. A játékoknál pedig összeadtam az átlag FPS-eket, és azok különbsége volt a számítás alapja. Így alakult ki a végeredmény. Érdekességképpen az minimum játék FPS-eket figyelembe véve 69% a különbség.
Úgy gondolom megérte váltani, mivel a szintetikus tesztek alapján kétszeres a gyorsulás, ami a gyorsabb memóriának, a jobb memóriakezelésnek és a jóval erősebb processzornak köszönhető. A HyperThreading sem elhanyagolható, mivel kb. 30% javulást hoz a két mag mellé. A játékokban is nyugodtan maximálisra vehetek ezentúl minden beállítást, nem lesz akadás, szaggatás, microlag. Remélhetőleg az elkövetkező pár évben hű társam lesz az új AMD HD 7770 és a Core i3 2120.
Érdekességek
Ugyan a tesztben a 30 FPS-korlát miatt nem szerepelnek, de az NFS Rivals és az NFS Run az E5400-as társaságában néha durván beszaggatott, és volt, amikor 15-18 FPS-t is alig bírt kisajtolni magából a rendszer. Mindkét játékban megszűnt ez a jelenség az i3 segítségével, betonstabil 30 FPS-sel fut mindkét autós őrület, ráadásul a Fraps videofelvételének elindítása után sem esik 25 FPS alá, azaz van még tartalék a rendszerben.
A Virtualdub progit néha feliratok ráégetésére szoktam használni, korábban 11 percig tartott egy közel azonos méretű videofájlt esetén a folyamat, míg most 6 perc sem kell neki. Ez is jelentős javulásnak tekinthető.
A GPU-Z progival figyeltem néhány játéknál a videokártya kihasználtságát. Míg az E5400 használatával legtöbbször 50% és 70% között ingadoztak az értékek, addig az i3 folyamatosan 90% körül tartja a kihasználtságát a GPU-nak. Ez is mutatja, hogy jobban ki van hajtva a videokártya.
Friss: A GRID 2-ben a részletességet Ultra Low-ra vettem és rögtön megugrott az FPS-ek száma. Átlagban 146 volt a képkockák száma egy másodperc alatt, míg a minimum 107. Ez közel háromszoros gyorsulás, így évek múltán ha a részletességet lejjebb is kell majd vennem néhány játékban, valószínűleg játszható eredményt fogok kapni.
Mindent összevetve megérte váltani, aki régebbi Core 2 szériás vagy hasonló teljesítményű AMD alapú gépét akarja lecserélni, és nem akar Full HD felbontásban játszani, annak véleményem szerint egy i3-as (legalább Sandy Bridge) jó szolgálatot tehet.
