TRS-80

Tandy Radio Shack - Z80 Teljesen logikus betűszó. A Tandy tulajdonában lévő Radio Shack boltok az egész USA-t lefedték. 1977-re az addigi CB-rádió láz kezdett lecsengeni, ami miatt erősen csökkentek a cég bevételei. Az új sikertermék a Szilícium-völgyből érkezett, bár eleinte még a megalkotói sem hitték, hogy mekkora sikert fog aratni.

A TRS-80 megszületése

A gép atyja Don French volt, aki beszerzőként dolgozott a cégnél. '76 közepén John Roach gyártási igazgatóhelyettessel együtt utaztak a keleti partra. A National Semiconductornál ismerték meg Steve Leininger-t, aki a bemutatót tartotta nekik. Szerették volna konzulensként alkalmazni, de érthető okokból a partner cég nem adta ki. Szerencséjükre a következő meglátogatott cégnél is találkoztak vele, ugyanis félállásban a Byte-nak is dolgozott. Itt már meg tudtak állapodni az állásajánlatról. A kicsi a világ érzéshez még többet tesz hozzá, hogy a Byte shop Paul Terell tulajdona volt, aki a két Stevenek segített az Apple I eladásában. Leininger is jól ismerte őket, mert a Homebrew Computer Club elnöke volt.

Leininger nem rögtön ugrott bele a TRS-80 fejlesztésébe. 1976 végén kapott csak zöld lámpát French és Leininger a főnökségtől. Decembertől végre csak az új számítógépen kellett dolgozniuk. A deszkamodell két hónap alatt elkészült és Charles Tandy-nak demózhatták az eredményt. A bemutatón becsúszott egy kis hiba. Az összedobott adó számító program ugyanis nem volt felkészítve a nagyfőnök fizetésére. Ettől függetlenül megkapták a folytatásra az engedélyt. A végeredmény egy pofás gép lett, ami messze nem olyan formatervezett, mint a konkurensek, de más téren kompenzálta ezt, például az árával.

TRS-80 bővítő egységgel és monitorral, forrás: [wikimedia]

Az első év

1977 augusztus 3-án jelentették be a gépet a nagyközönségnek. A bejelentéskor még nem tudták, hogy mi következik. A két alkotó néhány 10 000 darab eladására számított az első évben, míg a főnökeik pár ezerre taksálták ezt a mennyiséget. Az érdeklődők túlterhelték a cég telefonvonalait és az első hónapban 10000 rendelést vettek fel. Ezzel rögtön az élre álltak, gyorsan lehagyva a pénzügyi gondokkal küszködő Apple-t és Commodore-t. Hogy minek volt ez köszönhető?

- Az első ok az ár volt. A konkurenciánál olcsóbban adták az alapgépet, persze a kiegészítőknek már jobban megkérték az árát.
- A második a kiterjedt bolthálózat. Nem létezett, csak 1-2 számítógépekre specializálódott bolt. Tramiel eleinte a saját boltjaival próbálkozott, de a Tandy hálózata sokkal nagyobb (3500 bolt) volt, ahol a leendő vásárlók ki is próbálhatták, majd megrendelhették a gépet. Gond esetére pedig a szervizhálózat is biztosított volt.
- A harmadik, hogy volt pénzügyi és gyártói hátterük, hogy leszállítsák a gépeket. A saját termékeiket gyártották, gyártatták eddig is, megvolt a rutin, hogy felfuttassák az új számítógép és a hozzá tartozó perifériák gyártását. Például a monitornak átalakított TV és a magnetofon is saját márkás termék volt már eredetileg is.

Az 1978-as katalógus jól mutatja, hogy megpróbáltak mindent lefedni a hobby piactól kezdve a "profi" felhasználásig. Az alap gép több kivitele mellett megjelent nyomtató, floppy meghajtó és több üzleti szoftver is.

Katalógus kezdőoldala

A sikerhez fontos volt, hogy nem csak a hardverre figyeltek. Több külső és belső fejlesztésű szoftvert is kiadtak. Sokat számított a jó minőségű dokumentáció. Egy Video Genie mellé én is kaptam user és assembly kézikönyvet. Jól használhatóan és részletesen taglalják a gép kezelését, felépítését és programozását. Ez nagyban könnyítette a fejlesztők munkáját.

Az első év végére a piac több, mint kétharmadát sikerült meghódítania a TRS-80-nak. 1978-ban kb. 100 000 gépet adtak el. Érdemes átböngészni az árlistát. 400 dollárt kértek az alap gépért. Ez kevesebb, mint a fele volt, mint az Apple II ára és a Commodore-nál is alacsonyabb. Monitorral és magnetofonnal is csak 600 $-ba került a gép. Jó kérdés, hogy a Level II BASIC, vagy a memória bővítés volt-e fontosabb, de én inkább a több memóriával épített TRS-t vettem volna meg.

TRS-80 megrendelő

Leszármazottak

A TRS-80 eredeti szériáját elnevezték Model I-nek a nem kompatibilis Model II érkezésekor. Az első széria gyártását 1980 év végén állították le, mert nem felelt meg az új FCC szabályozásnak. Magyarul nem volt szabad olyan készüléket gyártani, ami bizonyos mértéknél jobban zavarta a rádió és TV készülékeket. Ez nem csak a TRS-t érintette rosszul, de ők modellt váltottak sima átalakítás helyett.

Az utódokat idősorrendben a trs-80.com oldalon nézhetitek meg. Több szériára oszthatóak, ezek közül csak párat említenék meg:

TRS-80 Model III és 4D közötti darabok nagyrészt kompatibilisek maradtak az első szériával. Minden variánssal új bővítések jelentek meg. Növelték az alap memóriát, beépítettek egy floppy meghajtót és a BASIC interpretert is fejlesztették. A 4D a boltok polcairól 1988 körül tűnt el, de katalógusból 1991-ig lehetett megrendelni. Kb. azt lehet elmondani erről a vonalról, amit a PET-ről is. Folyamatos fejlesztéssel felszínen tartották, de a széria elavult a 80-as évek közepére. Nagyjából akkor, amikor hasonló áron C64-et lehetett venni, majd nem sokkal később megjelentek a 16 bites gépek is.

A Color Computer széria nem volt kompatibilis a Model I-gyel. Mivel a Motorolával karöltve fejlesztették, ezért a processzort Z80 helyett 6809-re cserélték. A Video Display Generator is a Motorolától származott (MC6847). A grafikai felbontás nőtt és már színeket is lehetett használni. A CoCo 1 és 2 nagyon hasonlított egymásra, majd a 3 már nagyobb előrelépés volt. De ez a széria egy másik történet...

TRS-80 Model 100 1983-ban jelent meg. Több hordozható gépet is piacra dobtak. Átolvastam a listát, de ne várjátok el, hogy felsoroljam őket. Ettől függetlenül érdemes rászánni pár percet és átfutni a wikipedia idevágó bejegyzését.

TRS-80 Pocket computer forrás: [wikimedia]

Összegzés

A TRS-80, pontosabban abból is a Model I-re lehetne azt mondani, amit emberekre is szoktak. Jókor volt, jó helyen. A megszületését egy kitartó beszerzőnek és egy homebrew computer hackernek köszönhette. A gép tudása '77-ben és a szoftver körítés is rendben volt.

A folytatás már nem volt ennyire fényes. Többet is kihozhattak volna a jó indulásból, de hiányzott a jövőbe látó vezető. Valahogy a cégnél nem volt meg a tudás, hogy jól kihasználják és fejlesszék az alapgépet. Ehelyett mindenbe belekaptak, Motorolával közösen fejlesztett, hordozható gépek és PC-k is megjelentek. TRS-80 néven majd' tucatnyi gépet árult a Tandy, de a többsége nem volt kompatibilis a kezdő modellel és a meglévő szoftverekkel.

A gépnek van hazai vetülete is. 1983-tól gyártották itthon a HT-1080Z gépeket, ami egy Model I klón Level II BASIC-kel. Hogy pontos legyek a az EACA Video Genie licence, ami az eredeti licence alapján készült. Bár már a gyártás elindításakor is messze volt az élvonaltól, elvégre 6 éves konstrukcióról beszélünk, volt egy nagy előnye. Szocialista relációban elérhető alkatrészekből épült fel. 1861 darab került az iskolákba az iskolaszámítógép-program keretében.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!