Sony Ericsson Z530

Designban is, mint sok másban, egyezik az alapmodellel, mondhatni nagytesóval, a W300-zal. Viszonylag szolid külseje van, a szürke fekete elég közönséges benyomást kelt. Sajnos csak színre fújt fehér műanyag, így viszont kopik. A többi rész pedig karcosodó és ujjlenyomatgyűjtő gumi. Legalább nem csúszik…

Tükröt ezúttal kaptunk, a kamera nincs kihangsúlyozva. Alatta a 101x80 pixeles narancs-fekete STN panel található, mely ugyanazokat a funkciókat látja el mint a W710 esetében, csak ezúttal a passzív óra tényleg csak időt mutat. Természetesen lépésszámláló sincs, giroszenzor hiányában. Ettől függetlenül remek találmány, a kagylótelefon igazi előnye.

A ház bal oldalán hangerőgombok és a lecsúsztatható hátlap alatt M2 foglalat, a jobb oldalán IrDA port foglal helyet. Minden más belül van, értelemszerűen a fastport pedig legalul.

Kinyitva megláthatjuk az 1,8 colos 16-bites 128x160-as UBC panelt (114PPI), ami utánhúz, és foltos, de legalább az állóképe szép. A lehetőségeihez képest színhű és éles, viszont elég erős a háttérvilágítás átszűrődése, megy a sötét színeket megöli.

A billentyűzet pikkelyszerűen van elrendezve. Ez sok kritikát kapott, mert nehezen kitapogatható, meg narancs háttérvilágítása is van. Félretéve a gyenge humort, játékra remek, de egyébként sem rossz, a többi gombbal pedig semmi gond. Nyomáspont jól el van találva, kényelmes.

A bekapcsgomb kissé süllyesztett nehogy véletlen benyomd, valamint nincs a netnek és a zenelejátszónak gyorsgombja, de a multitasknak van.
A zsanér nem sikerült túl erősre, lóbálással kinyitható, becsukható könnyedén, és lötyög is. Ez gyenge pont, de azért az árért jó volt ez, meg évek alatt sem ment tönkre. Dobálást emiatt nem érdemes kipróbálni.

Akkuja közepes, 2-3 napot gond nélkül visz, de már fárad.

Belső memória: ~28MB

Dimenziók: 90 x 47 x 24 mm

Szürke és vörös borítással is kapható volt:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!