Sony Ericsson W710
Ha röviden kéne jellemezni, azt mondanám, hogy a legmasszívabb kagylótelefon. Eredetileg fitnesztelefon volt a célja, de nem mindenkinél ezt a célt töltötte be. Borítása ujjlenyomattaszító anyagában színezett kőkemény műanyag. Tapintása kellemes, bár kissé csúszós. Egyáltalán nem nyekereg semmilyen erőhatásra. Maga az egész a masszívság hatását sugározza.
Sajnos van viszont egy komoly hiba is a gépezetben, a külső gumi keret, mellyel a zenelejátszó gombjait is lehet vezérelni, csak ragasztották, így szinte minden W710-ről levált idővel.
Nélküle kissé fura. Én a gombokat (mivel egyik oldalt még a szalagját is kitépték) Siemens M35-ből pótoltam. Nem szép, nem is odavaló, de működik.
Kopásállósága ott van a fényképen, éppen a hegyről nem lett ledobva, ahhoz képest jól néz ki. Belül is irdatlan sok koszt tartalmazott, de a szalagkábelnek semmi baja.
A bumfordi kinézete illik a sportos alkathoz, hátulja esztétikus, egyszínű, előlapja pedig Nexus 4 módra pöttyes. Jobb oldalt van az IrDA és a külső gombok záróretesze, bal oldalt a hangerőgombok és a kameragomb. Bizony régen még ilyen abszolút nem kameramobilra is raktak. Tükör jelen esetben nincs, de az optika ki van hangsúlyozva.
A hátlap egy retesszel zárható, azt oldva csúszik le. Mögötte az izmos akku(akár egy hét is de 3-4 nap erős használattal) és a hatalmas hangszóró lakik.
Az M2 cseréhez le kell venni a borítást.
Kinyitva elénk tárul a billentyűzet(narancs háttérvilágítás). Szokásos DB2020 kiosztás, még egy plusz böngésző gyorsgombbal. A bekapcsológombot is itt találjuk. A gombok jól elkülönülnek, és kényelmesek lennének, de nagyon keményen kell nyomni őket, ami hosszú távon(több óra játék) napokig tartó fájdalmat is okoz. Cserébe legalább nem kopik.
Fent pedig a nagy 176x220-as TFT panel világít, ami 1,9colos(142PPI) és 18 bites. Szépek, élethűek a színei, csak a TFT-re jellemző enyhe derengés rondít bele. Oldalra jó a betekintési szöge, lefelé sötét, felfele világos, de asztalra téve ez nem látszik úgyse. Napsütéssel viszont ő sem tud megbirkózni.
Kívül pedig egy 128x128-as narancs-fekete STN panel fogad, ami roppant informatív, alig kell kinyitni a telefont valamiért, kis túlzással persze. Hívó nevét, telefonállapotot, MP3 ID taget, naptáreseményt ki tud írni. Utánhúzós, de itt ez nem gond. Tud inverz módon passzív is lenni, a külső fénynél mutatja az állapotsávot és az órát. Valamint a lépésszámlálót is. Ezt jól védi a plexi, de az karcolódik, és hámlik akár a K550-é.
A képeken a külső billentyűzár-retesz visszajelzője figyelhető meg.
Ami még egzotikus számomra, az a nyitómechanika. Nem egykezes, az biztos. Ezt is igen keményen, és határozottan kell kezelni, de cserébe nem mozog egy tizedmillimétert sem rossz irányba. Valamint kinyitott állásában bekattan, és nem lehet csak úgy egy lódítással becsukni.
Belső memória: ~10MB
Dimenziók: 88 x 48 x 24.5 mm
Elérhető volt lila színben is:
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
