Egy átlagemberhez képest viszonylag sokat biciklizek. Körülbelül évi 3000 km-t.

A mostanában nagyon divatos Facebookot én is előszeretettel használom, itt bukkantam rá erre a versenyre is. Egy barátomtól is jött az email, "XY invited you to the event...". Az első pillanatban törölni akartam, de aztán megnéztem jobban, hiszen ő nem szokott nekem mindenféle nyereményjátékról és bulikról ilyen-olyan üzeneteket küldözgetni. III. Peppe Kerékpár Ravazd-Tényő időfutam verseny. Ennek bizony a fele sem tréfa, elolvastam, mit takar ez az egész, majd gondolkodás nélkül nyomtam: "Ott leszek!".

Az időjárástól féltem kicsit, mert előtte két napig esett, a verseny napjára pedig 18 és 12 mm csapadékot írtak, orkán erejű széllel. Bíztató ;)

10:35-re volt írva a rajtom, így Győrből 9 óra magasságában indultam el, egy barátommal, aki jött szurkolni nekem. Az út nagyjából 30 percig tartott, rossz előjelként végig esett az eső. A szervezés pozitívumának tartom, hogy a faluban több helyen polgárőrök mutatták az irányt, mi merre, sőt egy-két helyen még tábla is ki volt rakva, hogy mindenki könnyen és gyorsan odataláljon. Mikor leparkoltunk a rajttól 300 méterre, elállt az akkor már csak szemerkélő- eső. Ennek nagyon örültem, mert nagyon nem szeretek esőben tekerni. A rajtnál 30 másodpercenként indultak a versenyzők, ami nagyon jó lett volna, ha nem pont a startkor vagy utána pár perccel értek volna oda a jelentkezők. Emiatt volt egy kis galiba, de valamilyen egyéni időt emlegettek többen, úgyhogy biztos megoldották valahogy. Becsekkoltam, mint 192-es sorszámú induló.
Az ismerősömmel, aki meghívott, találkoztam a bemelegítés során. Mesélte milyen balszerencsésen járt: 28-as rajtszámmal elég korán elindult, de vissza kellett fordulnia körülbelül 4 kilométer után, mert a váltója, amit tegnap rakott össze, megtagadta a precíz működést. Össze-vissza váltogatott, dobálta a láncot. Próbálta megszerelni, de nem sikerült, így búcsút intett a 2000 forintos nevezési díjnak. A pólót a végén ő is megkapta, és eltervezte, hogy a következő héten visszajön és letekeri már azért is, hogy megtudja milyen időt ment volna.

10 óra 35 perckor vágtam neki a 16 kilométeres távnak. A bemelegítésre azért is volt nagy szükség, mert a rajt után közvetlenül egy elég meredek emelkedő jött, amin könnyen begörcsölhet az ember lába, ha nem vigyáz. Az emelkedő tetején gyilkos 10 méterrel találtam szembe magam. Nagy murvás kövekkel volt kirakva az út. Országúti bicajjal még nehezebbek lehettek azok a méterek.
Innentől közepes minőségű betonon folyt a verseny. Újabb piros pont a szervezőknek, hogy ahol lassítani kellett vagy éles kanyar következett, ott az aszfalton rikító zöld, vagy rózsaszín festékkel jelezve volt. A mélyebb, nehezebben látható kátyúk is körbe voltak rajzolva, ezenfelül két helyen olvashattuk az úton, mikor kell nagyot fékezni, vagy fokozottan vigyázni a sár és a törmelék miatt. Bizony volt az is rendesen. Egy gyorsabb egyenes utáni kanyarban hatalmas mennyiségű sár gyülemlett fel, ami rendesen megnehezítette a továbbjutást. Szerencsére ez az akadály is csak pár méteres volt, tehát nyugodtan folytathattam utam.

Hogy kicsit dicsekedjek is, :) 9-10 embert előztem le, úgy, hogy előttem másfél percig nem indult senki. A távban igazán brutális emelkedő nem volt, az első kivételével, ami egyáltalán nem volt hosszú, ki lehetett bírni. Kellemes mezőgazdasági úton kellett haladni, a dimbes-dombos táj csak úgy suhant el mellettem.
Az az öt ember, aki lehagyott, mind versenybringával volt ez lelket öntött belém, bár a sebességkülönbség nem volt túl vigasztaló :)

Biciklis órám nem volt, így csak saccolni tudtam a megtett távolságot. Utóbb kiderült kissé rosszul. Már az elején 85 százalékosan mentem, nehogy túlságosan meghajtsam magam és a végére ne maradjon energiám. Nem kellett volna. Célbaérkezésem annyira meglepett, hogy majdnem belementem egy versenyzőtársamba. Egyáltalán nem voltam elfáradva. Kicsit kifulladtam, ám nagyjából 2-3 perc alatt teljesen megnyugodott a testem, és tudtam volna egy ugyanilyen tempót menni. Míg vártuk az utolsó beérkezőt, egy barátommal beszélgettünk, -aki tapasztalt bringás és versenyző- hogy egy ilyen, viszonylag rövid távon, nem nagyon szabad tartalékolni, hanem végig 105 százalékosan kell teljesíteni. Ilyen is kell -gondoltam, majd elindultunk visszafele, egy hosszabb és forgalomtól nem elzárt úton. Szabival az út feléig beszélgettünk, odáig 40 km/h-s tempóval hasítottunk sík terepen, 20-ad magunkkal. A 8-adik kilométernél gondolt egyet és előrehúzott. "Bennem lenne ennyi tartalék" :)

Ezek után csatlakoztam egy kicsit mérsékeltebb sebességgel haladó, 4 fős brigádhoz. Velük tekertem vissza Ravazdra. A visszaút alatt sokkal jobban elfáradtam, mint a versenyen.
Mikor az autóhoz értem elkezdett csöpögni az eső, így sietve beraktuk gépsárkányomat a kombi csomagtartójába, és már indultunk is a versenyközpontba, ami a falu másik végén helyezkedett el. Kocsi lerak, pulcsi, rajtszám felvesz, majd némi elemózsia kíséretében a focipályához mentünk, ahol az eredményhirdetést és tombolahúzást véltük. Az eső akkorra már nagyon rákezdett, így a szervezőknek hozniuk kellet 2 nagy, ponyvás sátrat, ami alá a dobogót és a tombolatárgyakat betették. Az összes ember elfért így, a két sátor és az ott lévő házikó fedett terasza alatt.
Átvettük a pólót és megettük a tészta-adagunkat, majd beszélgetéses várakozás után a tombolahúzás következett. Temérdek felajánlás volt, spinning bérlet, masszázs, utazás 2 személyre és rengeteg kiegészítő bicajokhoz. A főnyeremény egy Merida kerékpár volt, 210.000 forint értékben.

Relatíve sok korcsoportban indultak a versenyzők, külön-külön országúti és MTB kategória is volt. Helyezést sajnos nem értem el, de rengeteg tapasztalatot szereztem, amit a következő rajthozállásomnál remélhetőleg tudok hasznosítani. Az egyik nélkülözhetetlen felszerelés a szemüveg. A sár kétszer is belement a szemembe, szerencsére nem lett baj, de ha kicsit veszélyesebb résznél történik ez, kicsúszhattam volna.

Ezúton szeretnék gratulálni a Tatanka Racing Team-nek, a sok dobogós helyezésért. Legközelebb felkészültebben vágok neki, talán kézzel fogható hozadéka is lesz a tekerésnek.

szerk.: 0:35:46 lett az időm, így negyedik helyezést értem el. Egy perc kellett volna a dobogós helyre. Jövőre jobban rákészülök hátha sikerült a harmadik hely.