Ekkora böszmeséget ember még nem látott

Nem véletlen a cím. Ekkora böszmeséget még tényleg nem tapasztaltam és azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül. Ha nem élem meg akkor el sem hiszem, h ilyen van.

Kedd este 10. Az emberek azon csoportja mely azt mondja, h ''délutános műszakban vagyok'' ilyenkor kiténfereg a cégtől és fáradtan elindul a buszmegálló felé. Út közben beszélgetnek, filozofálgatnak az élet rejtélyéről, a holnapi munkamegoldási stratégiáról. Majd a megállóba érve elgondolkodik az ember, h ha hazaért mit egyen, igyon, számbaveszi a lehetőségeit és h mennyi energiája van még mindehez. Sztorikat mesélgetnek egymásnak, így múlatják a buszra várakozás hosszú perceit.
Ma sem volt ez másképp. Jött is a 26A jelű förmedvény (szép hazánk modern, csendes Ikarus járata...), beáll, kinyitja az összes ajtót ezzel megkönnyítve a dolgunkat. Milyen kedves, gondolhatnánk. A frászt. Állunk még lenn 5-6-an mire a sofőr becsukja az ajtót. Azzal minek törődni, h esetleg valakit odacsuk, netán még páran szeretnénk felszállni. Volt még hely bőven, tehát logikailag semmi nem indokolja e tettet. Meglepetést követően koppintottam előbb az üvegen, majd az indulást követően a busz oldalán. Megy tovább. Belenézek a tükörbe, a sofőr hátrafele nézelődik benne (látja, h mi ott állunk). Rácsapok a busz oldalára egy nagyot. Gyorsít. F@$*0m, nehogy már itthagyjon - gondolom magamban. Futok mellette, még egyet izomról rávágok a fém szerkezetre, döng az egész, mindenki odanézett, a buszos is. Sebességet kapcsolt, gyorsított. Na akkor sprint. Kiáltottam neki, hátha. Én hülye. Mit vártam? Még egy utolsó ütést mérek szegény járgányra majd tovább nem bírom a tempót. Otthagyott. Isten bizony, ez így igaz. Voltunk még ott néhányan, közülük egy kollégám, Ő is azt mondta, h ha ezt nem éli meg nem hiszi el.

Ilyenkor két busz jön (a 26A jobb nekem mert nem kell pluszba fél órát sétálnom), a másik a 32-es. Visszasprint a megállóba, lihegve felszálltam arra. Nem tudtam lenyugodni. A Skálánál jeleztem majd elhagytam a járművet. Csupán 20-25 perces sétatöbblet, mi az nekem éhesen. Még jó, h helybéli vagyok, nem késtem le az utolsó járatom haza.
Mivel tudom, h az a busz hol áll meg, és mivel már úgyis olyanmind1, h mekkora kitérőt teszek ezért elindultam a 26A végállomásához a Jancsár útra, hátha el tudok azzal a f|*?_al beszélgetni. Odaérve sajna már teljesen üres volt a placc, se egy busz, se egy ember. Teszem hozzá ugyan annak a járatnak odaértem után 2 percel kellett volna indulnia. Vártam egy percet, busz sehol. Ez már elindult. Én is így tettem, irány haza.
Majd holnap utánajárok ki vezette.

Lesz ennek még folytatása!