Az első lépések

A családfakutatás talán sokak számára misztikusnak és rejtélyesnek tűnhet, valójában azonban izgalmas és érdekes elfoglaltság. A tévhitek eloszlatása végett néhány kérdés és válasz elöljáróban.

-Ez nem ilyen sznob dolog ami csak nemeseknek való?
Nem. A rendszerváltáskor elég sokan kezdtek kutatásba csak azért, hogy valahonnan előássanak egy kutyabőrt (nemesi levelet) és dicsekedjenek vele. Itt nem ez a cél, hanem egyszerűen csak az, hogy megismerjük a felmenőinket.

-Sok pénzbe kerül?
Nem. Illetve ha bemész egy kutatóirodába és kéred, hogy kutassák fel az összes felmenőd adatait 12 generációra visszamenően, akkor valóban sokba kerül. De itt pont az a lényeg, hogy te magad keresel, kutakodsz, ami csak az idődbe kerül, viszont szórakoztató és érdekes elfoglaltság. Persze adódhat némi költség (levéltári iratmásolás stb), de ezek nem jelentősek.

-Kiderülhet mégis, hogy nemesi származású vagyok?
Persze, kiderülhet de nem sok rá az esély. A történelmi nemesi családok leszármazottai általában tudják ezt magukról, de nem lehetetlen, hogy találsz egy ismert nemesi családból származó felmenőt. Volt viszont sok kisnemesi család, kisebb, vagy jelentéktelen vagyonnal, földdel (esetleg vagyon nélkül), ilyet lehet hogy találsz, belőlük jóval több volt. De a legvalószínűbb, hogy földműves és iparos ősöket találsz nagy számban. Az én őseim közül van nagyon sok földműves, néhány kocsigyártó, cipész, katona, hivatalnok, több tanító, postaszolga, kereskedő és szerencsére akad kisnemes is.

-Mennyi idő alatt készülhetek el a családfámmal?
A kutatással valójában soha sem készülhetsz el teljesen. Gondold végig, például 8 generációval ezelőtt már 256 ősöd volt, mindig akad valamelyiknél egy kis további kutatnivaló. Néhány hónap után viszont már látványos eredményeket érhetsz el, aminek biztos, hogy az egész család örülni fog.

-Milyen régre vezethetem vissza a családfámat?
Ha kis szerencséd van, akkor néhány felmenői ágon az anyakönyvek segítségével eljuthatsz az 1700-as évek elejéig is (10-12 generáció). Korábbról már nagyon kevés adat maradt fent. Ha nagy szerencséd van és volt nemes ősöd, akkor jó eséllyel az ő ágán régebbre is eljuthatsz, mert a nemesek általában nyilvántartották a felmenőiket, származásukat.

-Mi ennek az egésznek az értelme?
Attól nem leszel több vagy jobb, ha megtaláltad az őseidet 200-300 évre visszamenően. Ha viszont kicsit érdekel a történelem, a kutatás nagyszerű időtöltés lehet. Hamar azon veszed észre magad, hogy az eddig hihetetlen messzeségben lévő történelmi események a felmenőid kapcsán közel kerülnek: Egy ősöd honvéd tiszt volt 1848-ban? Egy másik pedig a török pusztítás után érkezett Németországból bevándorlóként? Könnyen meglehet.

Fogjunk hozzá!
Első lépésként fogj egy papírlapot és kérd meg a szüleidet, hogy mondják el az összes rokont akit ismernek. Rajzold fel őket az itt láthatóhoz hasonlóan. Utána kérd ugyanezt a nagyszüleidtől is. Minden nagyszülőd felmenőit és rokonait rajzold le, ha már nem fér egyre, akkor egy másik papírra. A nagyszüleit (esetleg egy-egy dédszülőt) illetve első és esetleg a másod-unokatestvéreit szinte mindenki meg tudja nevezni. Tehát ha élnek a nagyszüleid és el tudják mondani, akkor minden valószínűség szerint egyből fel tudod rajzolni a családfádat a 16 ükszülődig. Amikor a kutatáshoz kezdtem, már egyetlen nagyszülőm sem élt, így erről és másról sem tudtam őket kérdezni, amit nagyon-nagyon sajnálok.

Ha ez megvan, kérdezd meg a rokonaidat (unokatestvérek, szüleid unokatestvérei), biztos ők is tudnak egy-egy érdekes részletet mondani. Például hol született az ükapa, mi volt a foglalkozása, honnan hozott feleséget, mikor költözött és hova.

Következő lépésként derítsd fel a család régi iratait. Sok családban szép számmal találhatók régi iratok, ezeket nézd át, lehetőleg a szüleiddel vagy nagyszüleiddel. Én lefotóztam mindent, hogy számítógépen könnyebben tudjak velük dolgozni, és a fotózáskor felírtam, hogy a szüleim mit mondtak még hozzájuk. Jó esetben találsz születési és halotti anyakönyvi kivonatokat, házasságleveleket, gyászjelentéseket, régi szerződéseket. Lényeges lesz minden születési, halálozási évszám, lakóhely, származási hely, szülők neve, életkora, minden adat, ami csak az adott iraton fellelhető. Ha sokat költözködött a családod, akkor lehet, hogy alig találsz valamit. Előfordulhat, hogy a család iratai a legidősebb testvérnél vannak, kérdezd körbe a rokonaidat! Ha nem találsz iratokat, akkor a visszaemlékezésekből és a rokonoktól kell a lehető legtöbb adatot (évszámok stb.) megtudni a továbblépéshez.

Családfakészítő programok és online lehetőségek

Vigyük gépre!
Végtére egy informatikai portálon vagyunk, foglalkozzunk kicsit a szoftveres oldallal. Nagyon sok családfaépítő program van, de most csak néhányat említek vagy ajánlok figyelmetekbe, teljesen szubjektív alapon. Szerencsére az iparágban kialakult egy egységes fájlformátum, a GEDCOM (.ged), amelyet szinte minden fontosabb családfaprogram támogat, sőt általában az online családfakészítők is exportálják és importálják. Így ha idő közben át szeretnél térni másik programra, akkor exportálható illetve importálható lesz a családfád. Persze sok esetben ez nem problémamentes, de megoldható.

Online lehetőségek
Több olyan weboldal is van, ahol online készíthetsz családfát, ilyen például www.ittvoltam.hu/csaladfa vagy a geni.com. Előbbi teljesen ingyenes, utóbbi 100 fő után fizetős. Néhány korláttal rendelkeznek, valamint én nem bíznék a kizárólag online lehetőségekben. Nagy előnyük viszont, hogy távoli rokonaid is megnézhetik a családfát és ha nem is feltétlenül online szerkesztéssel, de pontosítások és adatok küldésével hozzájárulhatnak a projekthez. Persze a hagyományos programokkal dolgozva is készíthetsz családfákat és szöveges kivonatokat, amelyeket aztán elhelyezhetsz az interneten, de ez mindenképp pluszmunkával jár.

MyHeritage: a legjobb desktop-online integráció
A www.myheritage.hu oldalról letölthető ingyenes magyarul beszélő Windowsos program nagyon egyszerűen kezelhető, és segítségével egyetlen kattintással a Myheritage oldalára tölthetjük a családfát, ahol lehet nyilvános vagy jelszóval védett is, lehet nézési jogosultságot osztogatni a családfa tagjainak. A desktop alkalmazásban végzett változtatásokat szintén egy gombnyomással szinkronizálhatjuk. Sajnos az online szerkesztés nincs megoldva teljesen.
Az ingyenes változatban max. 250 személyt kezelhetünk (a helyi programban lehet több is, de webre csak 250-et tölt fel). Ez csak első látásra tűnik soknak, igazából nagyon hamar el lehet érni. Előfizetési díj fejében ez korlátlan számra bővíthető. Nekem a desktop és webes alkalmazás is túl egyszerűnek tűnt, így kipróbáltam, de végül más mellett döntöttem. Nagyon nagy előnye viszont, hogy világszerte nagyon sokan használják, több millió családfa van a weboldalon, amelyek között keresni is tudsz, sőt kijelzi, ha egyezést talál a te családfád és másoké között. Elég sok magyarországi felhasználó van, így könnyen lehet távoli rokonokra bukkanni, egymásnak segítséget nyújtani a kutatásban. Sajnos sok rajta az elhagyatott családfa is, így ha például talál a rendszer egy másik családfát, ami esetleg kapcsolódhat a tiédhez de az nem nyilvános és a családfa gazdája sem válaszol a levelekre, akkor nem tudod megnézni a számodra érdekes adatot.

Gramps
Linux és Mac felhasználók kedvenc programja lehet a Gramps, teljesen ingyenes (open source), persze van Windows változata is. Sok szolgáltatást nyújt, a családfából számos szép posztert, rajzot, ábrát generál. Bár a fejlesztők folyamatosan dolgoznak rajta, elég sok benne a bug. Én Windowson próbáltam, a bugok mellett a lassúság is jelentős hátránynak tűnt. Ennek ellenére a legjobb ingyenes megoldás lehet, különösen, ha Linuxra kell. Nekem is fent van a gépemen.

Genopro
A profik fegyvere a Genopro, számtalan szolgáltatással és szinte végeláthatatlan beállítási, családfarajzolási lehetőségekkel. Ingyenesen kipróbálható 25 személlyel, de ingyenes próbakulcs igénylésével akár több személlyel is, a teljes változat ára kb. 50 usd. A családfakutatás tudományos jelzéseivel készíti az ábrákat, ami nekem –amatőrként– kicsit idegennek tűnt. Sokan esküsznek rá, de nekem túl nehézkesnek tűnt, így más mellett döntöttem.

Agelong Tree
Egy orosz fejlesztőműhely magyarul is beszélő programja, amely 40 főig ingyenesen próbálható ki, a teljes verzió kb. 25 ill. 40 usd. Nekem ez jött be legjobban, ugyanis a Genopro mellett szinte az egyedüli olyan program, amiben nem csak a közvetlen felmenőket és leszármazottakat, hanem szükség esetén az összes hozzátartozót egyszerre lehet böngészni és szerkeszteni egy nagy ábrán. (A többi programnál általában csak néhány felmenőt illetve leszármazottat látsz egyszerre a munkaablakban, a teljes fát le kell generálni, és pl. képként menthető el.) Sok ember és család egyidőben való megjelenítése esetén persze nagy vonalkáosz lesz, de becsukhatók az egyes ágak (amelyekkel épp nem foglalkozunk) így ami marad az jót áttekinthető. Generációnként rendezi a felmenőket, jó a dokumentumkezelője is. Érdemes belőle a drágább, 40 usd-s változatot venni, én is ezt tettem, több, mint 900 személy van már benne, eddig jól bevált.

A sűrűjében

Munka a családfával
Ha elkezditek a rokonoktól és az otthoni dokumentumokból összegyűjtött adatokat felvinni egy programba, hamar kiütköznek a hiányosságok. Érdemes ezekre még egyszer rákérdezni (pl. mikor született ez vagy az a személy), esetleg kimenni temetőbe és megnézni. Később minden apró adat fontos lesz. Érdemes az elejétől hangsúlyt fordítani a forrásmegjelölésre. Minden adathoz vagy információhoz írjuk fel, hogy honnan származik. (pl. „Laci bácsi személyes elmondása” vagy „H. Géza keresztlevél” stb.) Ha már többszáz személy többezer adata lesz az adatbázisban, nehéz lesz visszaemlékezni, hogy például egy adott születési évszám egy nagyszülő halovány emlékezetéből való (=bizonytalan adat) vagy egy anyakönyvi kivonatból származik (=biztos adat). Sok programban van forráskezelő rendszer, így elég egy listába felvenni a forrásokat, majd azokat hozzá lehet rendelni a különböző információkhoz.

Gyakran előfordul, hogy sok azonos nevű ember van a családfában (pl. 4 db Kovács János) ezekre mindig a születési évükkel együtt hivatkozzunk, pl. Kovács János (1913). Ha vannak lefotózott dokumentumok, rendeld azokat hozzá az adott személyekhez. A legtöbb programban van ilyen lehetőség (dokumentumkezelés), felveszel pl. egy születési kivonatot ábrázoló fotót, megadhatsz hozzá keletkezési évet, helyet, megadhatod az érintett személyeket (gyermek, apa, anya). Ettől kezdve az adott személyek adatlapját kinyitva megjelenik ez adott dokumentum is.

Az idős emberekkel való beszélgetéseknél gyakran előfordul, hogy első alkalommal nem tudott megnevezni egy-egy személyt, de ha az addig feldolgozott, rendszerezett információk birtokában kicsit beszélgetsz még vele, majd ismét rákérdezel, újabb részletekre is emlékezni fog.

Kutatás az anyakönyvekben
Ha a családi források kimerültek, már csak az egyházi és állami anyakönyvek segítségével lehet továbblépni. Bár Magyarországon itt-ott már az 1600-as években is vezetett a római katolikus egyház anyakönyveket (keresztelési, házassági, halálozási), valójában a török kor után (1700-tól) vannak az ország teljes területét felölelő megbízhatónak mondott anyakönyvek. Persze sok elveszett, megsemmisült, sok bejegyzés olvashatatlan, vagy egyáltalán nem ott van, ahol keressük. 1895-től van állami anyakönyvezés Magyarországon, ezek már teljesen megbízható és nagyjából hiánytalan adatok, de a legtöbb esetben eddig nem okoz gondot a családi visszaemlékezés és a régi dokumentumok alapján megrajzolni a családfát.

Állami anyakönyvekből a megfelelő illeték leszurkolása után lehet kivonatot kérni az illetékes önkormányzatnál, de fontos, hogy ilyet csak hozzátartozó kérhet, így bizonyítani kell, hogy a kérdéses személy rokona vagy. Állami anyakönyvekhez akkor érdemes fordulni, ha nagyon hiányos az 1895 és napjaink közötti felmenői adatsor. Anyakönvvezetőnél, önkormányzatban anyakönyvet nézegetni, pláne fotózni nem lehet. Ennek ellenére előfordul, főként kisebb településeken, hogy segítenek, megnéznek ezt-azt, de erre ne építsünk, pláne nem szabad elvárni vagy követelni. A régebbi idők szempontjából a legfontosabb támpont az egyházi anyakönyv, így fontos hogy tudjuk az adott család, a keresendő ember vallását. Egyházi anyakönyveket az adott település plébániáján, az adott egyházmegye egyházi levéltárában lehet fellelni, de ezeken a helyeken esetleges, hogy engedik-e a kutatást. Jobb esetben kikeresik neked az adott információt, sok esetben simán elhajtanak, ha különös szerencséd van, akkor magad is betekinthetsz az adott anyakönyvbe. A levéltárakban általában másolati (kézzel másolt) példányok vannak.

Ahol viszont kedvedre kutathatsz, az a Magyar Országos Levéltár, ahol megvan mikrofilmre rögzítve az összes 1895 előtti egyházi anyakönyv. Nem csak a római katolikus, hanem a református és a többi egyházé is. El kell menni az óbudai kirendeltségük mikrofilmolvasójába, előre ki kell kérni az adott település és időszak filmjeit, amelyeket kikészítenek, mire odaérsz, ezeket ott helyben egy mikrofilmolvasóval lehet nézegetni. Előre ki kell keresned, hogy melyik mikrofilmet fogod kikérni, ezt itt is megteheted. Ez a mai korban kicsit kőkorszaki megoldásnak tűnhet, de ha minden igaz, akkor a levéltárban az idén megkezdik az anyakönyvi mikrofilmek szkennelését, ami kicsit egyszerűbb kutathatóságot fog eredményezni.

Internetes és más források

Internetes források
Az egyházi anyakönyvek fent említett mikrofilmjeit valójában az amerikai mormon egyház készítette el még az 1980-as években, akik meggyőződésből segítik a családok egymásra találását az egész világon. Egy példányt adtak az országos levéltárnak, egyet viszont hazavittek Amerikába, beszkennelték és most önkéntesek segítségével adatbázist építenek belőlük. A www.familysearch.org oldalon ezekben lehet keresni. A világ számos részéről többmillió bejegyzés van fent, köztük számos magyarországi is. Ezek az adatok azonban –mivel sokszor más országbeli önkéntesen gépelik be őket az egyébként is rosszul olvasható kézírásos formából – nagyon sok pontatlanságot és elírást tartalmaznak. Ennek ellenére jó támpont lehet, biztosan találsz majd rokonokat, felmenőket. Itt látod felsorolva a magyar vonatkozású adatbázisokat. Fontos, hogy ezek az adatbázisok nem tejesek, így ha nem találsz valamit, akkor nem biztos, hogy nem létezik.

Hogy kutassunk?
A mormonok adatbázisában sok információt találhatsz, de igazán jól csak a levéltár mikrofilmezett anyakönyveiből tudsz dolgozni. A munkamenet a következő: Ha adott egy személy, akinek tudjuk a születési évét és helyét, de szüleit már nem ismerjük, akkor kérjük ki az adott település születési anyakönyveinek mikrofilmjét az adott évre és kezdjük sorban elolvasni. Néha elég sokat végig kell böngészni, de ha minden jól megy, megtaláljuk a bejegyzést, pontos születési dátummal és a szülők nevével. Most kérjük ki a házassági anyakönyv filmjét és a születés dátumától visszafelé kezdjünk el keresni. Ha szerencsénk van és az emberünk első gyermek, akkor csak néhány évet kell átnézni, ha viszont pl. tizedik, akkor akár 15-20 évet is át kell kutatni. Ha megvan a házassági bejegyzés, abban már benne lesz a házasulandók születési ideje (általában csak az év) és származási és/vagy lakóhelye. Ugorhatunk ismét a születési kivonatokra az adott településen és évben. Ezzel a módszerrel lépkedhetünk visszafelé az időben.

Előfordul, hogy nincs meg egy bejegyzés. Ilyenkor érdemes szisztematikusan +/-1 vagy +/-2 évre kiterjeszteni a keresést, mert előfordulhat elírás vagy pontatlanság. Az emberek életkorát ugyanis bemondásra jegyezték fel a plébánosok, van olyan is, hogy a lányok fiatalabbnak mondták magukat egy-két évvel. Ha egyáltalán nem találjuk az adott személyt érdemes megnézni a környékbeli falvak anyakönyveit is. A legtöbb esetben a házasságot a menyasszony lakóhelyén anyakönyvezték, és 100-200 évvel ezelőtt leggyakrabban falun belülről, vagy a környékbeli falvakból házasodtak. Ha érdekelnek az adott generáción belüli testvérek, akkor át kell nézni a házasság időpontjától a születési kivonatokat. Gyakran 10-15 testvérre is bukkanhatunk, és azon sem kell meglepődni, ha kettő, esetleg három azonos nevű jön sorban. Akkoriban ugyanis sokkal gyakrabban haltak meg a gyermekek csecsemő vagy kisgyermek korban, ilyenkor egy későbbi gyermeket gyakran kereszteltek ugyanarra a névre.

Sok buktatót rejthet a nevek különböző írásmódja, ugyanis a neveket is hallás alapján bemondásra jegyezte fel a plébános. Pl. a Pest környéki sváb falvakban gyakori Faith név íródik Fait Feith Fajt és Fejt formában is. Ráadásul az anyakönyveket 1844-ig latinul vezették, tehát Ferenc helyett Franciscus, Pál helyett Paulus lesz benne, nem is beszélve a foglalkozás megnevezéséről vagy az egyéb információkról. A kézírás elolvasása is nehézkes lehet. A buktatók ellenére kitartó munkával el lehet jutni az 1700-as évekig.
Ha az egyik ágon befuccsol a kutatás, tedd félre, (persze jegyezd fel jól, hogy hol tartottál, miket néztél már át, saját érdekedben vezess kutatási naplót) és foglalkozz egy másik ággal. Lehet, hogy kis idő múlva előbukkan egy információmorzsa ami segít.

További források
Érdemes keresni az egyesített levéltári keresőben is, lehet, hogy egy-egy levéltárba került dokumentum ad támpontot. Én is találtam egy érdekes közjegyzői papírt 1888-ből, amiben a felmenőimről van szó. Szintén kereshető a Széchenyi Könyvtár gyászjelentés gyűjteménye, itt is érdemes próbálkozni, nekem ez is szerencsét hozott.
Önkéntes alapon épül adatbázis a polgári anyakönyvek adataiból, folyamatosan töltődik, még messze nem teljes, de nagyon sok segítséget adhat.
Ha van felmenőd, aki az I. vagy a. II. világháborúban hunyt el, akkor jó eséllyel megtalálod a veszteségkartonját ezen a honlapon.
Ha már az 1700-as években jársz, segíthet az 1715-ös és az 1720-as országos összeírás is.

Remélem a cikkel tudtam segíteni az első lépések megtételéhez. Persze a valóságban sok minden nem ilyen egyszerű, biztos találkozni fogsz a semmibe vesző nyomokkal, felderíthetetlen ősökkel, megfejthetetlen rejtvényekkel, de ennek a hobbinak pont ez a szépsége, hogy végül számtalan apró információ alapján mégis összeáll a kép. Ajánlom még végigolvasásra a Magyar Országos Levéltár honlapján található segédletet, amelyben rengeteg hasznos információ található családfakutatók számára.

Jó kutatást!