Csapó 2
Ott kezdeném, mire kell nekem. Elsősorban szeretném a fényképeket nagy biztonságban tudni. Nem olyan rég apa lettem, a gyermekem emberré válásának momentumait igyekszem megörökíteni, és ezeket biztos helyen tudni. Ezeket persze szeretné látni a család is, így az internetről is elérhetőnek kell lennie. A felhőben nem hiszek egyelőre, talán sosem fogok. Ezen felül, általános fájlszerverfunkciót is betölt, mint például iskolai anyagok, könyvek, elektronikus jegyzetek tárolása stb., de jobb, ha a hobbi vagy egyéb projekteket is biztonságos helyen tárolja az ember.
Azért Csapó 2, mert már volt korábban egy szerverem. A (joggal) komoly kultusznak örvendő HP Microserver sorozatból birtokoltam egyet, konkrétan az N40L-t.
Az NxxL (36, 40, 54 attól függően, melyik Turion II adja a lelkét) komoly kis masina.
Az informatikát nem csak hobbiként űző felhasználóknál nem is igazán lehet összevetni egy NAS-sal. Bár nem elsősorban erre született, a legtöbben mégis arra használták. Minimális fogyasztás, szinte korlátlan lehetőségek, minőségi kivitelezés, magas megbízhatóság. Nem is tudok elromlott szerverről, egyedül a tápegység ventilátora szokta bemondani az unalmast, megfelelő mennyiségű házi por elfogyasztása után. Mindezt a "csúcsidőszakban" 40 ezer forint alatt vihette haza a vevő. Akit jobban érdekel a szerver, találhat róla több cikket a Logouton is, ez például egy meglehetősen jól sikerült írás.
Ha már ennyi jót összeírtam róla, felmerülhet a kérdés, miért is cseréltem le. Ha teljesen őszinte szeretnék lenni, akkor azt írnám, hogy van egy egészségtelen maximalizmusom, mely keveredik egy kis számítógépmániával, illetve szeretem megakadályozni, hogy valami kiöregedjen, inkább folyamatosan frissítem. Ha szeretnék egy kicsit magyarázkodni, akkor azért össze tudnék szedni pár dolgot, ami nem volt meg a Microserverben: HW RAID5, USB3, DVI. Később majd kifejtem, miért van rájuk szükségem.
Alaplap
Volt pár dolog, amit biztosan tudtam, legalábbis az elején azt hittem, hogy tudom: mini-ITX, USB3, 5-6SATA, AMD, PCI-e x16, on board CPU, minimális fogyasztás. Az utolsó pont különösen fontos nálam.
Az AMD E350-es alaplapjaival sok gépet összeraktam már ipari fejlesztések során, meglehetősen jó tapasztalatokkal. Amúgy is indokolatlanul erős kapocs fűz az AMD-hez, így nem is gondolkodtam másban. Aztán jött a meglepetés, alig lehet kapni minden tekintetben megfelelő lapot. Ami jó lenne, már nem kapható, ami nem jó, az sem olcsó, ami még jó, az már nagyon drága. Az Atom ki volt zárva, de aztán véletlenül belebotlottam egy érdekes processzorba, a Celeron 847-be. Ez a processzor az ULV család tagja, Sandy Bridge alapokra épül, V2-es motorja van, mely 1,1 GHz-en ketyeg 17 W-os TDP mellett. CPU erőben simán előzi mindkét kihívóját, bár GPU-ban elvérzik az AMD megoldásával szemben, de ez pont hűvösen hagy engem egy szervernél. A CPU viszonylag régen megjelent, de a deszkák csak mostanában kezdenek szivárogni, és nem túl jó összeállításokban. El is kezdtem keresgélni és meglett a szerelem első látásra.
Asus C8HM70-I/HDMI, 21 ezer
Főbb pozitívumok:
- SO-DIMM DDR3. Ez az egyetlen ilyen a piacon, fogyasztása még alacsonyabb.
- PCI-e x16. A legtöbb ilyen alaplap PCI(!!!) csatlakozóval készül, esetleg x1-es expresszel.
- USB 3.0. Sajnos csak hátul...
- HDMI. Valójában nincs rá nagy szükségem, de a mai világban ne fárasszon senki SUB-D-vel. Pedig ebből is van csak analóg kimenettel szerelt példány.
Főbb negatívumok:
- 2 db SATA(!!!). Elég vérszegény, ráadásul ebből csak egy 6G-s, a másik 3G-s. Bár RAID volt a cél, a projekt elején ezt nem vettem még komolyan. Ennyi porttal biztosan nem lesz belőle többlemezes szerver.
- Nincs alaplapi USB 3.0.
Az utolsó pont kicsit fájdalmas volt, mert nem akartam elsőre vagyonokat ölni a projektbe, a RAID későbbi terveim között szerepelt. Az alaplapnál jobbat viszont nem találtam, így aztán maradt a keresés.
RAID + kábel
Arra, hogy az adataink biztonságban legyenek, többféle olcsó és nem olcsó megoldást találhatunk, és a biztonságnak is különböző szintjei vannak. Nem akarok például tűz vagy vízkárra felkészülni, ugyanakkor ki szeretném kerülni a merevlemezek elhalálozásából fakadó adatvesztés lehetőségét.
A RAID-nek több szintje létezik. Az alaplapok általában 0-s és egyes szintet támogatnak, de ezek is szoftveres megoldások. A 0-s szint semmilyen redundanciát nem biztosít, míg az 1-es már ad némi biztonságot, cserébe igen pazarlóan bánik a tárterülettel.
Manapság egyébként a RAID 10 (1+0) a sztár, amit üzleti felhasználásban meg tudok érteni. Atom gyors, nem kell paritást számolni, a RAID 5-nél is nagyobb redundancia. Lényegében két RAID 1-es tömb 0-s tömbbe történő összefűzéséről van szó. Ebből kifolyólag, ez a megoldás is erősen pocsékol a merevlemezekkel (0,5), ami vállalati szinten senkit nem hat meg, otthon viszont kicsit sem mindegy.
A RAID 5 amolyan középút lenne, ha nem számoljuk a kártya árát. Viszonylag jól bánik a tárhellyel (0,67-0,94), viszont paritást kell számolni. Ezt a funkciót hardveresen már csak a drágább vezérlőkártyák támogatják, és bár szoftveresen is összerakható tömbről beszélünk, nem szerettem volna a CPU-ra bízni a paritás számítását. Bár ennek az elgondolásnak is vannak hátrányai, az alaplapi SATA portok hiánya amúgy is ebbe az irányba kényszerít némileg.
A probléma az, hogy normális tudású kártyákat elég horror áron lehet beszerezni (így aztán végképp ellövi az előnyét a RAID 10-zel szemben) főleg, ha olyanról beszélünk, amelynek saját memóriája és esetleg ahhoz kapcsolódó akkumulátora van. A keresgélés közben beugrott, hogy a Microserver topikban beszélgettünk a géphez használható RAID kártyákról. Bár azok sem voltak olcsóak, de említés szintjén szóba került, hogy van egy HP típus, amely sokat tud, nem teljesen kompatibilis a Microserverrel, viszont nagyon olcsón beszerezhető használtan. Így aztán elsőre futottam egy kört egy HP P400-assal, de az egyszerű alaplapomat nem nagyon tolerálta. Kár, mert fele annyiba került, mint az utód.
Adaptec RAID 5805, 21 ezer
OEM-ként is megjelent SUN szerverekben, nekem egy ilyet sikerült beszereznem. Ennyibe kerül egyébként egy új, alap 4 portos SATA kontroller is, így abszolút jó vétel volt. Tudása megegyezik a HP P400-zal, viszont a szoftveres támogatása talán a legjobb. Ez igen jól jön nekem a Linuxhoz. Amivel kevesebbet tud, mint a mai kártyák, az a SATA 2-es sebesség, ami nagyon nem számít HDD-knél.
A SUN verzió annyival tud kevesebbet, mint a Adaptec kiadás, hogy 256 MB DDR2-es writeback memóriával rendelkezik (vs. 512 MB). Az Adaptec szoftverei nem letölthetőek a kártyához, ehhez egy szériaszámra lenne szükségünk. Bár vannak információim arról, hogy a BIOS gyakorlatilag csak a headerben különbözik, nincs igazán értelme a cserének, mivel a SUN kártyájának hivatalos támogatását az Intel viszi. Érdekes módon a kártya bootolásnál Adaptecként mutatkozik be, de az OS már SUN-ként látja. :)
miniSAS->SATA kábel, 3 ezer
Kettőt vettem, bár csak 4 merevlemez lesz, de legyen meg a kártyához.
Ház
Ez a legnehezebb kérdés. Az N40L után minimum négyfiókos megoldást akartam. A ház keresésével több hónapot töltöttem. Nálam a ház az, ami mindig fix, emiatt szépnek kell lennie. A belső időnként frissül, ezért hosszú távon is meg kell felelnie az új hardvereknek. Nagyon csendesnek kell lennie léghűtés mellett is. Szeretem a minőségi termékeket, ez főleg a házakra igaz. Jó, ha van hozzá normális háttér/támogatás, tehát pl. ha tönkre menne egy HDD fiók, tudjak újat beszerezni.
Mit kell tudnia:
- mini-ITX
- 4 x 3,5" hot swap SATA (SAS)
- 1 x 2,5" belső
- zárható
- ultra csendes (120 mm ventilátor)
- front USB (lehetőleg 3.0)
- bővítőkártya (félmagas vagy normál)
- cserélhető tápegység
- minőség, támogatás
Mi nem kell:
- ODD
- belső 3,5"
Több terméket is találtam, de szinte mindegyik elvérzett egy vagy több ponton. Aztán már majdnem kikötöttem a CFI A7879-nél. Ez a ház inkább a tengerentúlon örvend népszerűségnek. Bár nem tetszett, és messze volt a valódi elképzeléseimtől, még mindig ez hozta a legtöbb pontot az összehasonlításokban. Majdnem meg is vettem, mire kifogyott annál az európai Ebay-es eladónál, akinél kinéztem. Így aztán teljesen véletlenül akadtam rá a végleges megoldásra, ami lényegében álmaimban szerepelt.
Chenbro SR30169, 40 ezer
A Chenbro termékeit már korábban is nézegettem. Fórumokon sokszor lehet velük találkozni, főleg a német nyelvterületen népszerű. Híresek kimagasló minőségükről, illetve az ahhoz társuló árukról. Pont emiatt el is kerültem őket, aztán megjelent a legújabb mini-ITX megoldásuk, az SR30169, ami nálam egyből a must have kategóriába lépett. A két másik házuk számít népszerűnek, de ezek pl. beépített tápegységgel, és két kisebb ventilátorral rendelkeznek.
Lássuk, mit tud a kiválasztott ház:
Intel Sandy Bridge platform ready
- Optimized hard drive intervals to deliver best cooling performance
- Maximum venting area on front bezel and dedicated venting holes for add-on cards and CPU
- Utilizing 120 mm PSU fan to exhaust heat
Up-to-date hard drive I/O performance support
- Built-in 4-port 6 GB/s backplane for SAS and SATA drives
Comprehensive system security
- Padlock loop, Kensington slot, and intrusion switch drives
- Front bezel lock preventing unauthorized access to USB ports and HDD
Excellent acoustic solution
- 120 mm PSU fan for quiet operation switch
- Balanced thermal and acoustic performance technology
Nem fordítottam le a szöveget, mert magyarul kevésbé hangzatos, de ha valakinek szüksége van erre, szívesen pótolom.
Egyéb alkatrészek
Sandisk P4 32GB SATA SSD 2,5", 8,5 ezer
SSD-ből újat szerettem volna, tekintve, hogy "kopó" alkatrészről van szó. Mivel tudtam, hogy nem lesz olcsó a projekt, szerettem volna 5-10 ezer forint között maradni. Nyilvánvaló volt, hogy ebbe csak 64 GB alatti kapacitás fog beleférni, ami kicsit szomorú, mert általában onnan kezdődnek az igazán gyors SSD-k. Maradt tehát a 32 GB-os méret. Ebből a boltokban már nincs nagy kínálat, Kingfast volt 8 ezer forint környékén (most drágább), de abban meg nem volt TRIM támogatás. Így aztán a Hardveraprón kezdtem nézegetni. Rá is találtam EasyR ajánlatára. Szerencsém volt, pont volt egy 0 napos, párszor indított, szűznek mondható darab. Bár nincs versenyben a mai megoldásokkal, így is villámgyors, a telepített Lubuntu pár másodperc alatt indul el rajta.
Samsung 2x2GB SO-DIMM DDR3-1333, 3,5 ezer
Nem kopó alkatrész, nem is akartam újonnan venni. Belefutottam a Hardverapró legjobb ajánlatába. Zsolesz010 gyakorlatilag új modulokat adott el nekem, mivel frissen vásárolt notikból kerültek ki, bővítés után.
BeQuiet Pure Power L7 350 W, 6,5 ezer
Tápegységből 250-350 W-osat kerestem. Kitétel volt a jó hatásfok, valamint az ultra halk működés. Tápegységekből kicsit meg voltam lőve, mivel nem tudtam, létezik-e manapság ilyen kicsi teljesítményű, mellé csendes áramforrás. Szerencsém volt, Duliee gyakorlatilag egyetlen nap alatt megtalált a piac leghalkabb megoldásával. Gyorsan le is boltoltuk, egy újszerű tápegységet kaptam postán.
Coolink SWiF2-120P, 2,5 ezer
Mint kiderült, nem hangos az eredeti sem, mivel a gép építésénél a legnagyobb csend elérése volt az egyik fő cél, így ez sem maradhat. Az alaplapon található hűtőbordáról a 4 cm-es légkavarót már azelőtt levettem, hogy meghallgattam volna a hangját. Pont emiatt olyan ventilátort kerestem, mely halk, de azért tisztességes légszállítással rendelkezik. Már ez sem könnyű feladat, erre rájön, hogy nem akartam túl sokat költeni rá. A PWM-hez ragaszkodtam, mivel az alaplap kezeli. Így jött a Coolink SWiF2-120P. Vannak jobb adatokkal rendelkező ventilátorok, de ár/teljesítményben ez tűnt a legjobbnak.
20 pin to USB 3.0, 1,5 ezer
Bár az alaplap nem támogatja, de engem zavar a háznak ez a kis hiányossága, így megrendeltem egy adaptert, amivel le tudom váltani a 2.0-s megoldást. Persze kell hozzá egy átalakító is, hogy az alaplapra rá tudjam dugni. :D
4 db PC-ház csavar, volt belőle
Általában, a szerverekben a szerszámot nélkülöző megoldások jellemzőek. Az egyik legegyszerűbb, hogy az alaplapot kézzel oldható csavarokkal rögzítik. Sajnos mITX lapoknál egy egyik furat az egyetlen PCI-e port elé esik, oda faragnom kell még valamit. Sok értelme ugyan nincs, de azért mutatós.
Ház kicsomagolása
A csomagolás kritikán felüli. Spórolásnak nyoma sincs. A habosított polisztirol (hungarocell, ahogy itthon ismerjük) kartonpapír megerősítést kapott.
Vaskos, ragasztott gumitalpakon áll a ház.
A ház fekete és ezüstszürke kombinációja, utóbbi szín kizárólag az előlap rácsán jelenik meg. Valaki szerint szebb lenne teljesen feketében, nekem ez így is nagyon tetszik. Az előlap letisztult, semmi felesleges csicsa. Bár ez egy szerver, amit ritkán nézeget az ember, nálam fontos helyet foglal el a küllem.
Az ajtót a záron kívül mágnes(!!!) rögzíti. Mögötte találjuk a négy merevlemezfiókot, a kezelőgombokat, a visszajelző LED-eket és a két USB 2.0-s csatlakozót.
A HP-val ellentétben, teljes kerettel rendelkező fiókot kapunk, így drága segédkeret nélkül tudjuk a notebook HDD-ket vagy az SSD-ket rögzíteni. A fiók alsó oldalán (ezt úgy kell értelmezni, hogy amikor a helyén van) egy áttetsző műanyag csík vezeti előre a hátlapról a lemezműveletekről értesítő LED-ek fényét. Három fiókban fehér, műanyag takaróelemeket találunk. Funkciójukra csak második nekifutásra jöttem rá, elzárja a levegő útját, így a ventilátor csak azokon a fiókokon át szív levegőt, amelyekben lemez van.
A ház minősége tényleg elképesztő. Oldallemezei, stabilitása a legnevesebb gyártók minőségét hozza. Minden illesztés hibátlan, a kidolgozás minősége kiváló, a legapróbb részletek is rendben vannak.
A lemezvastagságot nem mértem, de 1 mm körül van. Ha valaki ragaszkodik hozzá, akkor előkeresem a tolómérőm.
Intrusion detection switch, azaz figyelhetjük, hogy levette-e valaki a ház oldalát. Teljesen hagyományos, görgős mikrokapcsoló, ha gond lenne vele, könnyen cserélhető. Az alaplap támogatja a funkciót, akkor is figyelmeztet, ha teljesen kikapcsolt állapotban szereljük szét a gépet.
A hotswap-panel hátulján a négy SATA csatlakozó mellett két hagyományos (helytelenül: molex) tápcsatlakozót találunk. Van még egy 3 pines ventilátorcsatlakozó, valamint néhány kivezetés, melyek funkciója számomra ismeretlen.
A fiókok alatt található az egyetlen ventilátor, amely a ház teljes szellőztetését hivatott megoldani. A lemezeken keresztül szívja a levegőt, majd küldi az alaplap irányába. Ezt a megoldás annyira jól megtervezett, hogy vakon le-le mertem venni a CPU hűtőventilátorát.
A gyári ventilátor is meglepően csendes. Sőt, ha teljesen őszinte vagyok, ugyanolyan halk volt, mint a SWiF2.
Pedig igazi szerverventilátorról van szó, melyek általában magas légszállításukról közismertek.
A tápegység beépítő kerete.
Összeszerelés
Felkerült a tápegységre a keret. Ebben a teljesítménykategóriában ritka a moduláris kábelezés, ha elérhető, akkor arányaiban horror áron.
A ház minőségét kiválóan mutatja, hogy a tápegység kerete és ház hátlapja annyira tökéletes fedésben van, hogy elsőre észre sem vettem, hogy az ott van.
Két belső keret van SSD vagy notebook HDD számára, ezek a merevlemezfiók oldalán találhatóak.
A hűtés felépítése miatt kizárólag hagyományos felépítésű ventilátort használhattam. A kék keret erős és rugalmas, de az öntés minősége azért nem tökéletes a füleknél. Nagy problémára ne gondoljunk, egyperces munkával javítható.
A tervezési szakaszban három moddingot terveztem. Első a teljesen fekete ház, másik a front USB 3.0, harmadik a tápegység kábeleinek méretre alakítása, esetleg harisnyázása. A festéssel kapcsolatban meggondoltam magam, a tápegység átalakítás idő hiányában csúszik. A szerver lassan két hónapja elkészült, de még erre a cikkre sem volt időm.
Szerettem volna nagyobb bordát a Celeronra, annak ellenére, hogy ez is tökéletesen ellátja a feladatát, de ilyen felfogatással kicsit sem egyszerű. Ha valakinek van tippje, szívesen fogadom.
Egészen kellemes lett a végeredmény. Két darab kötözővel viszonylag sikerült úrrá lennem a kábeldzsungelen. Helyén az SSD is.
Pipás SATA kábel jobb lett volna. Persze SAS-pipás SATA kábelt neki sem álltam keresni. A kábelek vékonyak, rugalmasak, elférnek.
Az Intel vezérlő igen forrófejű, ami kicsit sem ideális.
Szerencsére a ház oldalán található rács nem is lehetne jobb helyen. A ventilátorok keltette légáramlás az oldalaknál szívó hatást kelt, így a beáramló friss levegő pont a kártya hűtőbordáján halad át. Időként majd takarítanom kell.
Nincs sok csatlakozó hátul, de nincs is többre szükségem. A hang felesleges, a lényeg, hogy van USB 3.0 és HDMI.
Elkészült.
Modding
Front USB 3.0
A ház eleje csavarhúzó nélkül könnyen eltávolítható, az USB csatlakozókat egy fém keret tartja. Sikerült beraknom a helyükre az új aljzatokat.
Azért messze nem csereszabatos, de egy kis melegragasztó orvosolja a hiányosságokat. :)
Immáron a helyén. Mint a gyári.
Táp
Később...
Operációs rendszer
Lubuntu 13.04
Nem áll szándékomban leírni a Linux telepítésének folyamatát, inkább csak arról írnék, miért Linux, mennyire megfelelő a feladatra és milyen alkalmazások kerültek fel.
Mérnök informatikus létemre, viszonylag sokáig távol maradtam a Linuxtól. Néha-néha használtam, de többet dolgoztam a szoftveróriás termékeivel. Az utóbbi években ez megváltozott, okaira nem térnék ki.
Korábban kipróbáltam az MS Homeserver 2011-et a HP gépén. Jónak mondanám, de nem akartam érte kiadni 15 ezer forintot úgy, hogy gyakorlatilag megszüntette ezt a terméket a Microsoft. Pontosabban belegyúrta a 2012-be, de az azért mégsem ugyanaz. A legnagyobb gondom vele mégis az volt, hogy hack nélkül legalább 160 GB-os háttértárat igényel. Ugyanez a bajom a többi hasonló termékkel is, a 32 GB-os SSD szűk lenne. Pedig mennyire nem az... Ezen felül a Linux egy vasamba nem került. :)
Ubuntuval már régóta vannak tapasztalataim, a családban szinte mindenkit erre tereltem át. Most azonban olyan verziót kerestem, amelynek a legkisebb a rendszerigénye Ezen az oldalon található egy összehasonlítás az egyes disztribúciókról. Egyértelműen nyert nálam a Lubuntu. Azóta pedig már sok gépen bizonyított, köztük a feleségem notebookján. Választhattam volna GUI nélküli, szerver változatot is, de mivel nem kizárólag akként üzemel, ezért döntöttem így.
A 13.04 nagyon stabil, néhány apróbb gondom akadt vele (alkalmazások böngészése, startmenü, grafikus rendszerleíró) melyek a funkciójában nem jelentenek gondot. A sebessége simán elképesztő. Ezzel a korosnak mondható SSD-vel a bootidő (a BIOS post után) mindössze 3 mp. Ez még 1 másodpercet sem romlott, ami becsületes ahhoz képest, hogy mennyi alkalmazást telepítettem rá.
Alkalmazások
- Samba share: fájlok megosztására való. Sajnos egyelőre nem sikerül normális sebességet elérnem vele Windows 7 alatt. HS 2011 alatt a hálózat maximális áteresztőképessége volt a határ, 110 MB/s is elérhető volt, most 10-15. A fellelhető információk szerint ez a Windows 7 hibája, a Vista-nál ez a jelenség nem tapasztalható. Ha valaki tudja a gyógyírt, legyen kedves, ossza meg.
- Webmin: Webes felület, melyen keresztül sok beállítás elérhetővé válik. Főleg GUI nélküli gépeken hasznos, de egyébként is jól jön.
- SFTP
- RAID management sw: a kártyához kapott szoftver. Sajnos nem sok mindenre mentem vele, egyelőre.
- folyt. köv.
Ráadás, értékelés
APC Smart UPS 1500
Véletlenül jutottam hozzá, venni nem terveztem. Kettő darab akkumulátor kell majd bele és tökéletes kiegészítője lesz a szervernek.
Belekerült 3 merevlemez, de még nem a véglegesek és tömböt sem hoztam még létre. Rámolnom kell az adataimat, plusz a három egyforma HDD még komolyabb kiadás lesz majd.
Ház értékelése
Pozitívumok:
- jó dizájn
- elképesztő minőség és anyagok
- vaskos gumitalpak
- jól átgondolt szellőzés
- csendes szerverventilátor
- ATX tápegység
- 4 x 3,5" hotswap + 2 x 2,5" belső
- teljes fiókkeret
- mágneses, kulccsal zárható ajtó
Negatívumok:
- eredetileg USB 2.0
- gyengécske zár
- ventilátor keret nem a legszebben lett kiöntve, de nem tragikus
Köszönöm, hogy elolvastad! A cikkemet még frissíteni fogom, főleg a táp átalakításával és a Lubuntuval kapcsolatban.
