Már jópár éve olvasom a PH fórumát és mindig meglepődöm azon, mennyi gondot okoz sokaknak a ventilátorok fordulatszám-szabályzása vagy akár csak az egyszerű -csökkentése.
Azon is csodálkozom, hogy a legegyszerűbb kapcsolások is milyen nehéznek bizonyulnak sok PH-tag számára. Ezzel az írással most mégsem a legegyszerűbb megoldásra vágyókhoz fordulok, hanem azokhoz, akik a szokásos potméteres "kapcsolásoknál" jóval kifinomultabb megoldásra vágynak. Szeretném összegyűjteni azokat az elvárásokat, amelyeket egy ideális szabályzónak az érdeklődők többsége szerint teljesítenie kell.
Az alábbiakban vitaindító gyanánt leírom a saját elképzeléseimet:
Kezdem azzal, amit szerintem NEM kell tudnia, ez pedig a processzorhűtő szabályozása. Ennek két oka van. Először is minden normális alaplapon van szabályozott CPU-hűtő csatlakozó, ezt tehát fölösleges lenne duplikálni. Másodszor a CPU-hőmérséklet kiolvasása alaplapi csatlakozást kívánna meg, ami alaplaponként ill. gyártónként változó lehet. Ennek sokféleségéből szerintem csak gondok származnának. Az ismert szoftverek (pl. SpeedFan) által kiolvasott értékek pedig tudtommal nem vihetők ki külső eszközre.
(Ettől persze egy a hűtőbordára helyezett érzékelővel minden további nélkül szabályozható a CPU-hűtő vagy a videokártya-hűtő fordulatszáma is. Ekkor nem a szubsztrát hőmérsékletét mérjük, de tapasztalati úton megállapítható a szubsztrát és a borda közötti hőmérséklet-különbség alakulása.)
Most pedig következzék az, amit szerintem tudnia kell egy az ideálist megközelíteni kívánó szabályozónak:
1) PWM szabályozás fordulatszám-visszajelzés nélküli (vagyis 2 tűs/kivezetéses) ventilátoroknál is. Elvileg megoldható a fordulatszám-visszajelzés, de ez szerintem nem éri meg a plusz ráfordítást.
2) Zajtalan PWM szabályozás 3 tűs ventilátoroknál is, a fordulatszám-visszajelzés megtartása mellett. (A nem PWM-es ventilátoroknál a külső PWM vezérlés a nagy kapcsolási frekvencia miatt kizárja a fordulatszám-visszajelzést. Ez kikerülhető párszáz Hz-es kapcsolási frekvenciával, de ekkor a ventilátor gyakran bezajosodik, zúg, morog.)
3) Választhatóan hőmérsékletfüggő vagy attól független, fixen beállított fordulatszám, de akár ki is lehessen kapcsolni a ventilátort manuálisan vagy megadott hőmérséklet alatt automatikusan. Szabályozás esetén minimális és maximális fordulatszám meghatározása.
4) Érzékelje, ha leáll a ventilátor és kísérelje meg újraindítani azt. Kudarc esetén vészjelzés.
5) Hajtsa meg a ventilátort olyan kis feszültségről is, amelyen az még nem indul el, de forogni már tud. (Nagyobb feszültséggel elindítja, majd lecsökkenti a feszültséget. Egyébként célszerű minden indítást így végezni.)
6) Új ventilátor csatlakoztatásakor "kalibrálja" a ventilátort, vagyis állapítsa meg azt a legkisebb feszültséget, amelyen még stabilan forog.
7) A fordulatszám visszajelzése alaplapi csatlakozón keresztül (akár egy csatlakozón át felváltva több ventilátorét is) és/vagy folyadékkristályos kijelzőn.
8) Egyelőre inkább kérdés, mint elvárás: Vízhűtés esetén van-e szükség efféle szabályozóra? Leginkább vízhűtést használók véleménye lenne érdekes, nyilvánvaló okokból.
Érdemes lehet beszélgetni egy középszintű megoldásról is, amely kevesebb funkciót tartalmaz, de még így is sokoldalúbb a sima potméteres megoldásoknál.
Várom a ti elképzeléseiteket, elvárásaitokat, hátha sikerül együtt valami használhatót kitalálnunk. Kiderülhet természetesen, hogy messze nincs akkora érdeklődés e téma iránt, mint a fórumban újra és újra feltett kérdésekből gondolni lehetne - ez esetben sem árt jól kitárgyalni ezt a területet.
Siker esetén viszont nincs kizárva, hogy összeütök egy olyan kapcsolást, amely minél kevesebb kompromisszummal eleget tesz a megtárgyalt követelményeknek.
Legközelebb egy korábbi tartozásomat rovom le, ismertetek egy olyan programot, amellyel meglévő DV videokameránkat webkameraként használhatjuk. A programhoz a linket ruditól kaptam, de még küzdök a hanggal és addig nem akarom közölni az írást, amíg ezt a kérdést nem sikerül így vagy úgy tisztáznom.