Az alapok

Az ásványok a legősibb emberi civilizációk óta ismert, kedvelt csodái a földnek. Ma már igen széleskörű felhasználásuk, a drágakő- és ékszeripari jelentőségük már-már "eltörpül" a többi iparág mellett. Persze azt meg kell említenem, hogy sok helyen már szintetikus ásványokkal dolgoznak. A természetes ásványok nagy részét ma a nyersanyagipar hasznosítja.

Jómagam 2 éve ismerkedtem meg az ásványokkal részletesebben, tanulmányaim miatt (ha minden jól megy, akkor majd egyszer geomókus leszek :DDD), azóta foglalkozom gyűjtéssel is, habár csak éve ástam bele magam jobban ezen hobbiba. Noha ez nem számít soknak - hiszen vannak olyan gyűjtők, akik már 15-20 (vagy még több) éve már az ásványok rabjai -, elég lesz arra, hogy részletesen leírjam, hogyan is kell ezt a hobbit űzni.

Kalcit a budapesti Róka-hegyről

Na de mi az az ásvány? Legegyszerűbben megfogalmazva természetes kristályos vegyület. Ezen megfogalmazás azonban sok kivételt tartalmaz, hiszen a fentebb említett szintetikus ásványok nem természetes eredetűek (ki gondolta volna? :) ), vannak amorf (=nem kristályos) ásványok (lásd opál), illetve nem mind vegyület, mert elemi formában is találkozhatunk velük (pl: gyémánt).

Jelenleg körülbelül 4500 ásványt ismerünk, ez a szám azonban folyamatosan változik, hiszen évről-évre fedeznek fel új fajokat.

Kémai összetételük alapján rendszertani osztályokba soroljuk az ásványokat, ezek az alábbiak:

I. Terméselemek
II. Szulfidok és rokon vegyületek
III. Oxidok és hidroxidok
IV. Szilikátok
V. Foszfátok és rokon vegyületek
VI. Szulfátok és rokon vegyületek
VII. Karbonátok, nitrátok, borátok
VIII. Halogenidek
IX. Szerves ásványok

Hialit (üvegopál) a Mátrából, Sástó környékéről

A kristályok szerkezete alapján 7 kristályrendszert és ezeken belül 32 kristályosztályt különböztetnek meg. A 7 kristályrendszer:

1. Szabályos (köbös rendszer)
2. Négyzetes (tetragonális rendszer)
3. Háromszöges (trigonális rendszer)
4. Hatszöges (hexagonális rendszer)
5. Rombos (ortorombos rendszer)
6. Egyhajlású (monoklin rendszer)
7. Háromhajlású (triklin rendszer)

Ennek részletesebb jellemzésére nem térnék most ki (higgyétek el jobban jártok :D).
Egy ásvány leírásánál a képlet után illik írni felsőindexbe a kristályrendszerét is. Ennek azért van jelentősége, mert egy kémiai összetételű ásvány több alakban is kristályosodhat. Pár példa erre: FeS2 köbös rendszerben pirit, rombos rendszerben pedig markazit, vagy a CaCO3 trigonális rendszerben kalcit, rombos rendszerben aragonit. Ezt jelenséget egyébként polimorfiának nevezzük.

Én többet nem írnék az ásványokról, egyenlőre ez bőven elég. Ezek a könyvek bővebb információkkal szolgálnak és sok szép, színes képpel:
Fehér Béla: Ásványkalauz
Bognár László: Ásványhatározó
Akit pedig jobban megfogott a mineralógia, ajánlanám ezeket:
Szakáll Sándor: Ásványrendszertan
Koch Sándor - Sztrókay Kálmán Imre: Ásványtan I & II (ingyenesen letölthető innen)

Na ennyit az alapokról, térjünk rá a gyűjtésre :)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!