Az utóbbi időben egyre több olyan dolgot hall az ember, hogy az internet "naiv" felhasználói ingyenesnek hitt, vagy egyszeri regisztrációt igénybe vevő szolgáltatást (például hirdetési lehetőséget, SMS regisztrációs játékot) vettek igénybe, majd mégis meglepetten tapasztalták, hogy számlát kaptak, vagy telefonjukra gyanús SMS-ek érkeztével terhelés is jött az SMS-ek mellé.
Az esetek többségében persze maga a fogyasztó is hibás, mert nem mindig olvassuk végig a felhasználói feltételeket, vagy a szerződésben foglalt összes pontot. Ellenben az is előfordul, hogy a szerződés legfontosabb részleteit csak linkelve láthatjuk.
Hirdetés esetében még olyannal is találkozhatunk, hogy az oldal üzemeltetői az ingyenes időszak lejárta előtt semmilyen figyelmeztetést nem küldenek, sőt a honlapjukon található ÁSZF-jükben azt is kikötik, hogy a fogyasztó felelőssége az oldalra feltett hirdetését onnan időben levenni. Amennyiben ezt nem tesszük meg, várhatjuk a számlát.
Az SMS regisztrációs játékok esetében pedig nagy többségben a fizetős részről szóló szerződési feltételek vagy olyan helyen vannak, ahol még gyakorlott internetezők sem keresik, vagy egyszerűen csak linkelve helyezik el azt...
Hogy konkrét esetet említsek, mindenki ismeri az MSN nevű ingyenes csevegőprogramot, amelynek az alsó részében újabban egy olyan is megjelenik (elég figyelemfelkeltő keretbe ágyazva), hogy IQ teszt ingyenesen kitölthető. Még ha ki is töltjük, nem kapunk eredményt a végén, csak egy olyan űrlapmezőt, hogy írjuk be a telefonszámunkat. Persze ha beírjuk, kapunk egy kódot, amivel igazoljuk a telefonszám valódiságát. A kódot beírjuk a mezőbe, és aztán még egy SMS-t el kell küldenünk hogy kérjük a kiértékelést. Aztán egy harmadikat az eredményért. Ez cirka 2.000 - 3.000 HUF-ba kerül nekünk. Persze az első SMS után már sokan elküldik a másikat is, mondván: "ha már ennyit kifizettem". Ismerjuk ezt a jelenséget a játékgép függőkről szóló publikációkból is.
"Ha már ennyi elment rá, akkor az a kicsi már nem számít"
Az informatikai bűnözés már nemcsak a számítástechnikai infrastruktúrára jelent veszélyt, hanem közvetlenül az üzleti folyamatokra, sőt sok esetben a vállalat gazdasági motorjára nézve is. Az internet-bűnözés már nem másodlagos károkat okoz: az adatlopás, adatkiszivárogtatás, a rosszindulatú programkódok elszaporodása jelenti az elsődleges veszélyt. A netes csalók bandái nem újonnan szerveződtek, de ahogy egyre több az ilyen típusú bűnözés, a csoportok egyre nagyobbak és jobban szervezettek.
Többnyire olyan üzenőfórumokat használnak, amelyek csak a regisztrált tagok számára hozzáférhetőek, emellett egy kis internet csevegőhálózatot (IRC), amely a csalással kapcsolatos tevékenység célját szolgálja. Az átlagos internetező ugyanezen a módon kommunikál. Csakhogy ezeken a csatornákon nem éppen szokványos csevegés folyik. Amikor tavaly ezeket a csatornákat tanulmányozta a Symantec, olyan csalókat figyelt meg, akik Western Union-számlák, hitelkártyák, Paypal- számlák és Skype-előfizetések, internetes bankszámlák adataival, valamint hamis pénzzel üzleteltek, hogy csak néhány példát említsünk.
Ezek a bűnözők az emberi bizalomra számító, egyszerű átveréstől a kémkedés magasiskolájáig terjedő sokféle módszerrel nap mint nap terveznek és indítanak támadást az internetezők ellen.
A tudatos védekezés, a védelmi technika és a bevált védelmi módszerek (vírusirtók, tűzfalak) együttes használatával a felhasználók biztonságosabb és védettebb környezetben élvezhetik továbbra is az internet kényelmét és lehetőségeit.
Tanulságok:
- Telefonszámainkat soha ne adjuk meg az interneten
- E-mail címünk is jó célpont az ezzel kereskedőknek, feleslegesen ne adjuk ki, vagy csináljuk egy olyan e-mail címet, ami csak erre van
- Banki adatainkat csak hitelesített forrású oldalakon adjuk meg
- Ne dőljünk be az internetes, és más hasonló átveréseknek, olcsó húsnak híg a leve. Ami gyanúsan jövedelmező, az valószínűleg nagy átverés. Ha nem az lenne, nem osztogatnák jó szívvel a pénz forrását.
