2024. április 25., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Arduino mikrokontroller programozása

Az Arduinoval minimális programozói és elektronikai tudással is készíthetünk elektronikai projekteket.

[ ÚJ TESZT ]

Az Arduino IDE

Miután feltelepítettük az Arduino IDE-t, első dolgunk a tools → board menüpontba vezet. Itt ki kell választanunk, hogy milyen boardot használunk. Az én esetemben ez egy Arduino Mega.

Ezután a tools → serial port menüpont alatt kiválasztjuk a megfelelő portot, amire csatlakoztatva van. Ez Windows esetén valamelyik COM port, Unix-szerű rendszerek esetén pedig terminálban egy dmesg parancsot kiadva nézhetjük meg (/dev/tty... ). Ezután már használatba is vehetjük az IDE-t.

A felület elég puritán és átlátható, különös magyarázatot nem igényel. Középen látható a sketch (program) szerkesztő, ide írjuk a programunkat. A pipa jelzésű verify/compile gombra nyomva lefordul a programunk (jó esetben), az esetleges hibákat alul a konzolban láthatjuk. A mellette levő upload gombra nyomva pedig feltölthetjük a programunkat a boardra.

A soros port monitor sok mindenre használható, a beolvasott értékek kiíratásától kezdve a debuggolásig.

Maga a nyelv C/C++ -szerű, így aki ezeket ismeri, az gyorsan ki fogja ismerni magát itt is. A programunk két kötelező eleme a setup és a loop függvény. A setup rész az inicializálás, ez egyszer fut le mikor áramforráshoz csatlakoztatjuk, a loop része pedig a főprogram, ez végtelen ciklusban fut, egészen amíg áram alatt van. Ezek jelentését illusztrálom is mindjárt egy példával.

Szemléltetésképp az Arduino „Hello World”-jét, a blink nevű LED villogtató sketchet mutatnám be. Ez a fájl → examples → basics → blink menüpont alatt megtalálható.

A setup függvényben inicializáljuk a 13-as pint, ami egy boardra integrált ellenállás és LED. Ezután a loopban a LED-et másodpercenként (1000 msec) fel- és lekapcsoljuk.

Áramkört forrasztás nélkül legegyszerűbben próbapanelen tudunk létrehozni. A próbapanel a műanyag burkolat alatt párhuzamos fém lemezeket tartalmaz, így a vízszintesen egymás mellett levő lyukak egy ágon vannak (zölddel illusztrálva).

A két szélén levő függőleges hosszanti sáv pedig a tápfeszültségre (piros), és a földelésre (kék/fekete) használatos. Középen egy sávban el van választva, ide rakhatjuk pl. az IC-ket.

Az előbbi példa próbapanelen:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.