Agilent / Keysight 34461A Truevolt Digitális Multiméter teszt, "teardown".

Pár szóban

Az Agilent (Keysight) 34461A TrueVolt Digitális Multiméter tulajdonságainak és alkalmazásának bemutatása saját tapasztalatokkal.

Az elmúlt két-három hónapban eddig elégedetten használom mindennapi munkáimhoz és hobbi projektekhez egyaránt az Agilent 34461A Bench DMM-et. (Asztali „Digital Multi Meter"). A tapasztalatok eddig igen pozitívak és szeretném ezeket a tapasztalatokat megosztani azokkal, akiket érdekel a téma vagy esetleg profi asztali multiméter vásárlás előtt állnak, és olyan "tanácstalanul" tekintenek a rengetegbe, ahogy én tettem az első napokban.

A multiméter (DMM) vásárlás már egy ideje lógott a levegőben, mert az elektronika sok ágával, de elsősorban notebook szervizeléssel foglalkozunk, ahol szükség van stabil és megbízható műszerekre, egy olyan gyártótól, aki képes lefedni a szükséges eszközök sorát (DMM, Funkciógenerátor, oszcilloszkóp, számláló, spektrum analizátor stb.). Mivel ugyanazon műhely látja el a notebook szerviz és az egyéb elektronikai / hobbielektronikai projektjeink kiszolgálását, így a műszert minden fronton volt alkalmam kipróbálni.

Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy a cikk szabadidőben készül és elég komoly tematikai ugrások lehetnek benne, mert éppen arról írtam, ami a fejemben volt és amit az adott pillanatban fontosnak tartottam. Emiatt a bejegyzés itt-ott csapongó, néha részletes magyarázattal, néha pedig gyors ugrásokkal teletűzdelt lett.

Árak, versenytársak

Hetek sőt hónapok csemegézése, blog olvasása, adatlapok böngészése után lyukadtam ki az Agilent 34461A TrueVolt multiméternél. Más gyártók által készített eszközök is rajta voltak a listámon és komoly rostálás után döntöttem. Mondhatjuk, hogy az alább felsorolt műszerek közül választottam ki a számomra megfelelő típust. Az árakat egy nemzetközi beszállító listájából vettem, amelyek természetesen eltérhetnek a magyarországi árképzéstől. Az árak (a cikk írásakor aktuális 2014. június) Németországban elérhető nettó árak.

A versenytársak a teljesség igénye nélkül:

- Hameg HMC8012 – 5 3/4 digit – 648€
- Keithley 2100 – 6 1/2 digit – 698€
- Fluke 8808A - 5 1/2 digit – 685€
- Keithley 2000 – 6 1/2 digit – 826€
- Agilent 34461A – 6 1/2 digit – 839€
- Agilent 34401A – 6 1/2 digit – 889€
- Tektronix DM4040E1 – 6 1/2 digit – 969€
- Fluke 8845A 1025€ – 6 1/2 digit – 1025€

A fenti listában található műszereket sikerült esetenként mélyrehatóan tanulmányozni és a Fluke 8845A és Keithley 2100 kivételével, mindegyiket ki tudtam személyesen próbálni. A próbákat vagy barátok műhelyében végeztem, vagy egy műszer beszállítótól kaptam őket kölcsön tesztelés céljából.

A célom az volt, hogy legyen egy "referencia" mérést biztosító műszer a műhelyben. Ezen felül fontosnak tekintettem az Ethernet csatlakozás lehetőségét, a 3 év garanciát és az elöl és hátul is rendelkezésre álló mérőbemeneteket. A 3 év garancia volt az egyetlen (akkor még) fő feltétel.

Az általam kiválasztott műszer nem tud kapacitást és induktivitást mérni. Ez nem különösebben zavart, mert arra ott van másik LCR mérő műszer. Azonban akinek a kapacitásmérés feltétel, annak sajnos hamar kieshet a versenyből ez a DMM.

Egy pontos, stabil referencia műszer olyan mennyiségű tapasztalattal képes felruházni egy hobbistát is, hogy el sem tudjuk képzelni, amíg nem próbáljuk ki. Kondenzátorok, akkumulátorok kisülése pl., ellenállás mérés esetén zárlatközelítéses vizsgálatok, tized mOhm pontossággal. Két azonos akkumulátor önkisülési arányának összehasonlítása. Tárolt adatok PC-n történő kiértékelése vagy realtime (valós idejű) vizsgálata. Feszültség, áram értékek egyedi konfiguráció szerinti naplózása.

Amikor felötlött a fejemben, hogy kell egy komolyabb DMM akkor már túl voltam a klasszikusan hibás feltételezéseken. Távol keleti DMM-ek hadán adtam túl. UNI-T műszerek arzenálja van most is a fiókomban kihasználatlanul. UT803, UT71D, UT61E, UT61D…
Hozzá kell tegyem, hogy a mérési pontosságuk az ígért tartományban nem mondható rossznak.

Viszont rettenetesen lassú mindegyik. A mérőcsúcs mérőponthoz való érintése után van, hogy némelyik 1-2mp elteltével ad egy 2 tizedesig leolvasható, X pontosságú értéket. Az 1-2 mp nagyon sok, az érték pontosságáról gőzünk sincs. Az 1-2 mp-es mintavételezési sebesség rengeteg, abban az esetben, ha sok mérést szeretnénk egymás után végrehajtani és nem elhanyagolható, hogy ilyen lassú mintavételezéssel esélyünk sincs az ingadozások érzékelésére.

Amikor hibát keres a szervizes, akkor nagyon sokat jelent, hogy látja a hirtelen feszültség vagy áram ingadozásokat. Ehhez kell a másodpercenkénti 100 vagy akár 1000-es mintavételezési képesség.

Sorozatos gyors kontrollmérések végrehajtásánál szintén nagyon kényelmes, ha nem kell a műszerre várni, mire kiszenved magából egy mérést. Amikor pl. rutinból vizsgálok egy általam jól ismert notebook alaplapot, akkor már nem kell a szkópért nyúlnom, ha azt szeretném látni, hogy van e kommunikáció az i2c buszon. A DMM által mutatott ingadozásból látom, hogy minden OK vagy éppenséggel nem történik semmi sem a buszon.

A multiméter kezelőfelülete nagyon intuitív és gyors kezelést biztosít. Nem kell bonyolult menükben barangolnunk ahhoz, hogy a szükséges mérésekre beállíthassuk a készüléket. A mérés kijelzésének sebessége kimagasló a grafikus kijelzővel épített társakhoz képest, de a VFD-s műszerek mellett is teljességgel megállja a helyét. (A Hameg HMC8012 valamivel lassabb.)

Hőmérséklet-érzékenysége nagyon minimális a precízen kivitelezett LM399 alapú referenciának köszönhetően. Nem mondom, hogy nem örültem volna jobban annak, ha LTZ1000-rel szerelik, de a tesztek alapján semmi okunk azt hinni, hogy nem sikerült jól a DMM referencia áramköre. Sőt!

A műszer tele van Linear Technology és Analog Devices alkatrészekkel. Ezek a gyártók méltán kivették a részüket a referencia áramkörök tervezésében (is) és sok-sok éve mutatnak fel kimagasló minőségű alkatrészeket.

A műszer alapvető tulajdonságai

Nézzük a műszert: A műszer egy atombiztos vastagságú Agilent logós papírkartonban érkezett hozzánk. Mellé került csomagolásra egy extra dobozban az Agilent mérővezeték (szilikonos), a gyári kalibrációs bizonylat, használati utasítás és a CD-k, amik a PC szoftvereket és drivereket tartalmazzák. Egyéb sallangot nem kapunk.

Maga a DMM szinte mindent tud már magában PC nélkül is. A PC inkább a naplózás és kiértékelés terén tudja a lehetőségeket bővíteni. A DMM háza jól kidolgozott strapabíró fém burkolat az Agilent háza tájáról már-már megszokott gumírozott első és hátsó „rubber“ elemekkel amik a műszernek nagyon strapabíró kinézetet adnak.

A kezelőfelületen elhelyezett gombok nyomáspontja megbízható és biztos érzést kelt. Bekapcsolás után kb. 15-30 perccel már végezhetünk vizsgálatokat 6 tizedes azaz 1µV pontosságig.

Adatok, tulajdonságok:
- Chart, histogram, trend, math, statistics kijelzési lehetőségek a saját kijelzőn.
- USB, LAN/LXI, GPIB (opcionális)
- 11 mérési funkció: DC/AC feszültség, DC/AC áram, 2 és 4 vezetékes ellenállásmérés, dióda vizsgálat, folyamatosság vizsgálat, frekvencia, periódus, hőmérséklet.
- Alapvető pontosság: 0.0035% DC, 0,06% AC
- 1000V maximális bemeneti feszültség
- 10A maximális áram
- 100% -ban SCPI kompatibilis az Agilent 34401A testvérével.
- 1000 mérés másodpercenként
- 10000 mérés tárolása belső memóriában (bővíthető)
CAT II (300V)
Súly: 3,76kg
Méret: 261,2mm x 103,8mm x 303,2mm (szélesség x magasság x mélység)

Csatlakozás:
Előlapi csatlakozások:
- DC feszültség,
- DC áram 3A és 10A bemeneten,
- Ellenállás mérés 2 vagy 4 vezetékes csatlakozás,
- USB Host
Hátlapi csatlakozások:
- DC feszültség,
- DC áram 3A bemeneten,
- Ellenállás mérés 2 vagy 4 vezetékes csatlakozás,
- Ethernet port
- USB port
- Külső trigger bemenet
- VM Comp (Voltmeter Complete) kimenet. Ez a kimenet egy nagyon egyszerű kimenet. Alapvetően 3.3V-on van és minden elvégzett mérés után ad egy kb. 2µs hosszú (0V) impulzust. Ahogy az alábbi képen is látható.

Előlap csatlakozásai és a kezelőpanel:

Hátlap és a csatlakozók:

Bemelegedési drift

Az alábbi képeken a hideg (20,8C) DMM és a szintén hideg LM399 Referencia panel mérése látszik. Látható, ahogy a hőmérséklet emelkedésével együtt emelkedik a feszültség is. Kb. 20 perc elteltével 700µV eltérés figyelhető meg. Ennek a 700µV emelkedésnek jelentős része (70%) a külső, mért referencia feszültségnek tudható be, mert idő kell, mire eléri az üzemi hőmérsékletet minden alkatrész. Némi idő elteltével ismét készítettem egy képet a műszer és a referencia üzemmeleg állapotában.

A második mérésnél már látható a stabilizálódása a referenciának. A műszer már 10-25 perc után képes stabilan dolgozni, de az LM399 referenciám nehezen éri el az üzemi hőmérsékletet. A képek időkódján látszik, hogy 3 és fél óra elteltével készült a második mérés. Ott már kifejezetten stabil a feszültség. A 700µV különbséget erre a mérésre vonatkozóan említettem feljebb.

A kijelző minősége

A kijelző miatt, amit az Agilent a DMM-be épített, senkinek nem kell aggódnia. Sok fórumon a megjelenésekor felütötte a fejét egy olyan “ijedelem”, hogy a betekintési szög biztos rosszabb, mint a klasszikus VFD-s társai (pl. 34401) és emiatt kényelmetlenebb használni és a láthatóságról is rengeteg téves elképzelés kering.

Ezeket a képzelgéseket illik elfelejteni, mert a kijelző nagyon kontrasztos és tökéletes betekintési szöget biztosít. Nem sikerült jó képet csinálnom a kijelzőről sajnos. Teljesen jól olvasható képe van és a világítás homogenitása is jó, nem olyan, mint ahogy a képen látszik.

Megítélésem szerint a kijelző jobb, mint a VFD-s társaik, mert azoknak a kijelzői sokkal mélyebben helyezkednek el, mint a jelenlegi LCD kijelző. A hatalmas számok leolvasása is könnyebb. Két különböző háttérszín közül lehet választani, én a kék háttérrel ellentétben a feketét favorizálom, mert sokkal kontrasztosabb. Ez viszont tényleg csak ízlés kérdése.

A kijelző élettartamával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. De ezt csak 10 év múlva lehet majd biztosan megválaszolni. Érzésem szerint nem kell tartani komolyabban az LCD-től és a VFD kijelzőkkel is akadt bőven probléma. Gondolok itt kimondottan az Agilent 34401-re, napi 10-12 óra üzem után.

Kezelés, mérés, konfigurálás

A műszer árammérési bemeneteiről pár szóban. Az előlapon két árammérésre alkalmas bemenet áll rendelkezésre amelyek 3 A és 10 A maximális bemeneti áramra vannak méretezve. A 3 A bemenet 1-2 A körüli tartomány vizsgálatára van ajánlva, az adatlap szerint, mely egy egyszerű és olcsó 3,15 A biztosítékkal van védve a túláramtól. Célszerű ezt használni, amennyiben az áramhatár megfelelő a méréshez, mert túláram esetén nem kell drága 11 A műszerbiztosítékot vásárolnunk és nincs szükség a műszer megbontására sem.

A DMM kezelőfelülete nagyon egyszerű és jó kezelhetőséget biztosít. Vegyük sorra a műszer előlapján elhelyezett gombokat és opciókat, de előtte egy gyors körültekintés a kijelzőn megjelenített információkról. A bejegyzésben található képeket a web-es felületen keresztül mentettem le a DMM-ről. A képek azt mutatják, amit a DMM a valóságban is kijelez.

10 V-os méréshatárnál a műszer még ad nekünk némi teret, így a 10V -nál nem sokkal magasabb feszültség értékeket még 5 tizedesig tudjuk vizsgálni a 10 V felett adott 4 tizedes helyett. A 10.21146 V amit a műszer jelenleg mér az egy LM399AH-val általam épített referencia feszültség.

Egy éjszaka folyamán gyűjtött 10000 mintából A legalacsonyabb és legmagasabb érték 10.211441 V – 10.211461 V. Ez cirka 20µV ingadozást jelent. (Az adatokat a BenchVue szoftverrel logoltam ezért 6 tizedesig vannak kijelezve.)

A mérés alatt nem monitoroztam a hőmérsékleteket így nem tudom, hogy a közel 3-5Celsius fokos hőmérséklet-ingadozás a külső, általam épített vagy a belső referenciára volt nagyobb hatással. Érzésem szerint a saját referenciám lesz a ludas, mert a használt ellenállások közül 2 db fontos ellenállás is 50 ppm/C-os a kívánt 5-10 ppm-es helyett.

Ne tévesszen meg senkit, hogy a feljebb taglalt 5 tizedes helyett 6-ot jelzek a mérések esetében. Ezeket az adatokat a műszer memóriájából nyertem ki és meglepetésemre 10.xxxxxx-ig nem ugrál az utolsó tizedes, hanem teljesen értelmezhető adatot mutat.

Célom egy 1 V körüli referencia építése a későbbiekben a 10 V helyett, ami a mai világban már igazából kicsit idejét múlt referencia tartománynak számít…

A műszer alapbeállítással a kijelzőjén nagy számokkal mutatja a mért értéket (jelen esetben feszültséget), mint a fenti képen is látható. A jobb felső sarokban jelzi ki, hogy az első (Front) vagy a hátsó (Rear) bemenetet vizsgáljuk éppen. Az alsó szürke sávban lévő opciós lehetőségek mindegyike alatt egy-egy gomb található, mellyel a felette kijelzett paramétert tudjuk módosítani. A jelenlegi képen balról-jobbra haladva:

Range (Tartomány) – Aperture (PLC választás – később kitérek rá) – Auto Zero (Automata nullázás) – Input Z (Bemeneti impedancia) – DCV Ratio (4 vezetékes mérésnél arány vizsgálat).

Az opciók vizsgálata (ismét a teljesség igénye nélkül).:

Range (Tartomány): A kijelző alap állásánál ha megnyomjuk a Range funkció alatti gombot akkor a műszer kijelzi a választható mérési tartományokat melyek Auto – 100mV – 1V – 10V – 100V – 1000V lehetnek.

Ezt nem kell különösebben részletezni, esetleg annyit fűznék hozzá, hogy a mérési tartomány automatikus módban történő kiválasztása meglepően gyorsan megy végbe. Többnyire gyorsabban jeleníti meg a mért adatot a műszer, mintha kézzel választanánk tartományt. A gyors nagyjából azonnali megjelenítést jelent.

Aperture – (??mérési sebesség??)

Sokat töprengtem, hogy mire fordítsam az Aperture szót. A fotós technikában jártasak tudják, miről van szó (Blende) de bevallom őszintén, hogy nem jutottam dűlőre a megfelelő szó kiválasztásával. Talán a „mintavételezési sebesség“ lenne a megfelelő kifejezés.

A mértékegység nPLC azaz number of Power-Line-Cycles. Az 50 Hz-es hálózaton az 1 nPLC-s mérési beállítás 20 ms alatt végzi az első mérést. 10 PLC esetén 200 msec és így tovább. Az nPLC változtatása elsősorban AC zaj kiküszöbölésére szolgál a méréseknél.

Ha a DC mintavételezés sebességét „szinkronizáljuk“ az 50 Hz -es hálózattal akkor ki tudjuk küszöbölni a zaj okozta mérési anomáliákat. Ha a zaj a hálózat felől érkezik akkor 1 NPLC-s mérés felett ezt ki tudjuk szűrni a mérésből.

Ezen a videón az Agilent bemutatja, hogy milyen eredményt lehet elérni helyes PLC beállítással.

Auto Zero (Automatikus nullázás): Az Auto Zero bekapcsolásával érhetjük el a legpontosabb mérési eredményt de ennek ára van, mégpedig az elvégzett mérés sebességére vetítve.

Input Z (bemeneti impedancia): egyértelmű, hogy mire szolgál, de a cikk második felében mutatok mérési adatokat különböző bemeneti impedanciával készítve. Általános esetben teljesen megfelel a 10 MOhm-os bemeneti impedancia üzemmód.

Az impedancia elég magas, hogy minimálisan terhelje csak a mért áramkört, de még elegendő ahhoz, hogy mérés megfelelően stabil legyen. A HighZ üzemmód > 10 GOhm bemeneti impedanciát jelent. Később egy CR2032 3 V-os elemen a BenchVue szoftverrel bemutatom, hogy mit is eredményez, ha a műszer belső ellenállása megváltoztatja a mért áramkör működését.

DCV Ratio – DC Volt Arány: A műszer rendelkezik egy úgynevezett Sense bemenettel amelyet 4 vezetékes ellenállás méréshez vagy akár DCV arány méréshez is használhatunk. Ha a mérővezeték párt csatlakoztatjuk a DCV bemenetekhez, majd a Sense vezetékeket a Sense bemenethez, a képen jelzett módon, akkor a két bemenet eltérésének arányát vizsgálhatjuk meg.

A Sense bemenet a “DCV2″ lesz a referencia, az Input bemenet “DCV1″ pedig a a signal. Ratio = dc signal voltage / dc reference voltage azaz DCV Arány= DCV1/DCV2.

A Sense bement maximális feszültség határa 12 V de az input bemenet korlát maximum 1000 VDC.

Arány mérése Input és Sense bemeneteken keresztül.

A fenti képen egy 5 V-os feszültségforrást (labortápegység) kapcsoltam a DMM-re 4 vezetékkel. Mivel a kontakt pontok minősége és a mérővezetékek hossza (ellenállása) közel megegyezik, így nem tapasztalható komolyabb (1:1.000001) aránybeli eltérés a két bemenet mérése között.

Probe Hold: Hasznos funkció, ha egy vagy több mérőpontról szeretnénk különböző méréseket ideiglenesen tárolni, akkor ennek a funkciónak a bekapcsolásával megtehetjük a Shift + Single gomb megnyomásával.

Frekvencia mérés: Pontos amennyire egy DMM-nek frekvencia mérés esetén pontosnak kell lennie. Csináltam két összehasonlító képet. Az Agilent 33120 funkció generátor nem kalibrált, így nem tudom melyik a pontatlanabb. Már ha ezt jelen esetben pontatlanságnak nevezzük.

Demo és Help: Amikor először indítottam el a DMM-et volt egy olyan érzésem, hogy a sok jó funkció betanulása biztos nehézkes lesz és lassú. Nyilván minden funkcióját én sem használom a műszernek, de ami biztos, hogy szinte minden lehetősége gyorsan kipróbálható és könnyen értelmezhető eredményt produkál.

Nagy segítség kezdésnél a Demo Manager és a Help, amit a grafikus kijelzőnek köszönhetően rendesen átláthatunk. Az a pár alap DEMO teljesen hasznos lehet kezdéshez, hogy legyen egy kis elképzelésünk arról, hogy mi merre található. A Demo szépen végigvisz pár bemutatón, ahol folyamatosan írja, hogy mikor mit nyomjunk a menükben.

Belbecs

Most kicsit ugorjunk és nézzük, mit tartogat magában a műszer tetszetős burkolata.
Nem meglepő, hogy a műszert szétszedni megközelítőleg 3 percet vesz igénybe, megfelelő torx (T20) csavarhúzó keresésével együtt. Hátul 2 db csavar és a gumi rubber eltávolítása után, alul még 1 db ilyen csavarral kell megküzdenünk. Majd a hordfület felülre hajtva széthúzzuk, kiakasztjuk és leemeljük. Ezek után már le is lehet húzni a műszertestről a fém burkolatot.

A PCB kidolgozása nagyon minőségi. Az alkatrészek is árulkodnak az Agilent minőségéről. A fém árnyékoló burkolatot nem áll szándékomban megbontani, mert azzal ijesztget bennünket a gyártó, hogy a műszer újrakalibrálása szükséges, ha megbontjuk az árnyékolást. Az árnyékolás minimális elmozdulása okozhat kapacitásbeli eltéréseket, ami miatt változhat a mérés. Gondolom, hogy itt nagyon minimális dologról van szó, de akkor sem.

Kis kitérővel ugorjunk a következő képen látható ventillátorra. Nem hangos. Természetesen generál egy minimális zajt, ami valamelyest erősödik, ahogy a ventillátor lapátjain a por kezd megtapadni. Zavaró zajnak akkor sem nevezném, mert igen halkan dolgozik, és minimális fordulaton pörög.

A készülék most 2 hónapos. Az utóbbi 2 hónapban minden nap üzemben volt, a hétvégéket is beleértve. Naponta legalább 8 órát, de volt 2 hét, amikor nem került abszolút kikapcsolásra, mert a saját építésű LM399AH referencia feszültségemet vizsgáltam. Ez idő alatt a ventilátor valamelyest beporosodott, de nagyon minimálisan. Szerintem, az egy éves karbantartási ciklus bőven elég ahhoz, hogy ne porosodjon a műszer belül komolyabban. Szerencsére a venti kifelé fúj.

A hosszú, 2 hetes kikapcsolás nélküli, vizsgálatnak volt egy másik eredménye is, amely megmutatta, hogy az általam épített agyonszigetelt feszültség referencia instabilabb és érzékenyebb a hőmérsékletváltozásra, mint maga a DMM. (Erre majd az LM399-nek szánt cikkben kitérek részletesebben).

Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy ennek is, mint minden más komolyabb DMM-nek van egy burn-in ideje, ami alatt kialakul a műszer hosszú távú pontossága. Ezalatt 1-2 év aktív használatra gondolok elsősorban.

A fenti képen a belső biztosítékok láthatóak. Minőségi műszer biztosítékok melyek borsos ára (egy üvegbiztosítékhoz képest) miatt került beépítésre a hátlapon kívülről is cserélhető 3,15A üvegbiztosíték. Ezek a műszer biztosítékok SIBA gyártmányúak és 11A értékűek.

A két tápkondenzátor japán Nichicon gyártmány. A műszert mellesleg Malajziában gyártják, de ennek semmi jelentősége nincs, mert a minőségi követelmények azok, amelyek a komolyabb termékeknél fontosabb tényezők, mint az, hogy hol készült.

A kép feljebb az előlapi PCB-t hivatott bemutatni, csak ott az a bazi nagy Nichicon kondi is az előtérben. Később, ahogy időm engedi, lebontom majd a front panelt is és csinálok róla részletesebb fotókat. A képen látszik az RTC backup elem, ami szerencsére egy szabványos és könnyen cserélhető CR2032-es darab.

Nehéz így képekkel bemutatni egy komplexebb eszközt, mert ugrálnak a gondolataim és mindig másról szeretnék beszélni ahhoz képest, amit éppen elkezdtem. A “cikk” már így is hízik, de akit érdekel a téma, annak nem okoz gondot.

Ez az irdatlan hosszú kapcsoló váltja az első és hátsó mérőbementeket. Ne feledjük, hogy a hátsó bemeneteken csak 3 A áramhatárral végezhetünk méréseket. 10 A bement nem áll rendelkezésünkre a hátlapon.

A mérővezeték csatlakozók - “terminálok” - egyedi kialakításúak és a CAT szabványnak megfelelően vannak a nyákba forrasztva és szigetelve.

Kommunikáció, BenchVue, Web interface

PC Kommunikáció: A DMM biztosít böngészőn keresztüli elérhetőséget is. A webes felületen módunkban áll a DMM-ről képernyőképek mentésére vagy folyamatos monitorozásra is. Így készültek a cikkben található képek is. Állíthatjuk a mérési paramétereket, mintavételezést is. Letölthetjük a műszer memóriájában tárolt adatokat további elemzés céljából.

Mindezt böngészőn keresztül, Java támogatással. A letöltött adatokat akár táblázatban is tovább elemezhetjük, például OpenOffice Spreadsheet segítségével. A komolyabb adatgyűjtéshez azonban a BenchVue szoftver sokkal több lehetőséget tartogat számunkra.

Ethernet beállítási és webes elérési lehetőségek: A DMM képes DHCP vagy FIX IP-vel is a hálózatra csatlakozni. Én a FIX IP-t javaslom, mert úgy minden esetben biztosak lehetünk benne, hogy a DMM elérhető az adott IP-n, helyes router konfigurálás esetén.

Persze DHCP esetén is van sok routernél lehetőségünk mindig ugyan azt a címet kiosztani, de ez egy másik történet. Ha beállítottuk a DMM IP konfigurációját, akkor a böngészőbe a DMM IP-jét beütve azonnal elérjük a DMM webes felületét. Itt van még egy apró csavar a dologban, mert a DMM Java segítségével küldi az adatokat.

A DMM IP címét hozzá kell adnunk a Java settingsben a “trusted”, azaz megbízható, címek listájához, különben nem fognak futni a Java kódok, aminek az eredménye az, hogy nem tudunk semmit lekérdezni és csak a fél webes felület lesz látható.

Ha az első képen látható bal oldali piktogramok közül a másodikra kattintunk, akkor megjelenik a műszerkonfiguráló ablak. Kiválaszthatjuk, hogy csak megfigyelni szeretnénk vagy akár mérési paraméterek konfigurálni.

A következő menüpontban a DMM hálózati beállításait is módosíthatjuk. A mérési menüpont jelszóval védett, így nem tud bárki jelszó nélkül megfigyelést vagy módosításokat eszközölni, aki egy alhálózatban tartózkodik a DMM-mel. Szépnek nem szép a webes felület, de nem is kell annak lennie. Funkcionalitását tekintve, működik. Amire kitalálták, azt hozza, viszont például grafikus képet nem kapunk folyamatosan. Egy klikkeléssel le lehet hívni egy képernyőképet az aktuális állapotról.

Ez például most a cikk írásakor tökéletes megoldás. A másik mód, ahogy az adatokat megkapjuk, az a sima “karakteres vagy numerikus” mód. Itt csak a “nyers” adatokat látjuk, semmi sallang. Ennek viszont nem szeretem a megjelenítési módját. Még szokni kell, hogy nem a sima 6 1/2 digites kijelzéssel látom a mérés eredményét. Ezt nem rónám fel hátránynak. A középső képen egy CR2032-es elemet mértem vele.

BenchVue: Az Agilent weboldaláról ingyenesen letölthető a legfrissebb BenchVue szoftver amellyel a DMM USB vagy Ethernet kapcsolaton keresztül vezérelhető, monitorozható és a mérési adatok is rögzíthetők. A BenchVue biztosít egy egyelőre a fejlesztés kezdeti stádiumában járó „feature“-t is, mégpedig azt, hogy a DMM és a BenchVue szoftveren keresztül egy Android-os vagy Apple telefonon keresztül szintén láthatjuk a mérési adatokat, „valós“ időben.

Monitorozási feladatoknál nagy segítség lehet ez a megoldás, de ez egyelőre csak akkor alkalmazható, ha egy Windows-os PC-n fut (igen sajnos a szoftver Windows only, en is Parallels alatt futtatom OSX-en) a BenchVue szoftver, amely tovább „streameli“ az adatokat a telefon felé. Tehát, még nem megoldott a DMM direkt monitoroztatása Smartphone felé (sajnos). Ebből következik, hogy az a valós idő nem nagyon valós. Ellenben monitorozásnál nem biztos, hogy hatalmas probléma, ha van egy kis időbeli csúszás.

A BenchVue lehetőséget biztosít a mért adatok elemzésére, melyeket automatikusan tárol a egy adatbázisban, amelyből bármikor dátum szerint visszatölthetjük a kívánt méréseket további elemzésre. Amikor BenchVue szoftver fut és elindítunk egy mintavételezést, akkor annak a leállításakor az addigi adatok automatikusan mentésre kerülnek, így egy listából bármikor elővehetjük az adatokat összehasonlításra. Feltéve, ha tudjuk, hogy amit keresünk azt mikor rögzítettük.

A képen egy 3 V-os CR2032 elem mérése látható. Az is látszik az első képen, ahogy a műszer belső impedanciája miatt csökken az elem feszültsége. Közel 3 és fél perc alatt átlag 23 µV a feszültségcsökkenés 10 MOhm impedancia mellett.

A második kép valamivel érdekesebb, mert látszik, hogy amikor a műszert High-Z (magas bemeneti impedancia) módba kapcsoltam, azonnal elkezdett emelkedni a CR2032 cella feszültsége. Meglepő módon szintén 3 és fél perc mérés és adatgyűjtés után azt tapasztaltam, hogy a feszültség közel annyit emelkedett, mint amennyit csökkent 10 MOhm mérésnél.

Azt hittem, ez a folyamat valamelyest lassabban megy végbe. A harmadik képen látható, hogy ezeket a méréseket a BenchVue automatikusan eltárolta és később dátum szerint bármikor kikereshetjük őket.

Filozófikusan

Most ismét ugrunk egyet és csak úgy írok a nagyvilágba. Persze csak a témában szereplő DMM-ről. Nagyon szeretem használni. Olyan méréseket tudok eszközölni, amikről eddig nem is gondoltam, hogy szükségem lehet rájuk. Mint említettem, Notebook szervizeléssel foglalkozunk. Itt a digitális elektronika számítógépekre vetített sok válfaja megjelenik, ahol a DMM sokszor nagy segítségemre van.

A mérési sebességet már említettem. Ez nem egy olyan extra, ami csak jó ha van, hanem valóban segít a mindennapi szervizelési feladatoknál. Ahogy tapintom a mérőcsúccsal a mérni kívánt pontokat, látom az ott jelen levő feszültséget. Látom annak az ingadozását. Ez már rögtön egy olyan adat, amit a műszerész valójában soha nem értékel ki, hanem csak érzésből tudja, hogy ott normális esetben 3.319xxx-3.39xxx V van jelen, de most valamiért 3.03xxxx és rettenetesen ingadozik.

Ez lehet, nem is tűnne fel egy UNI-T UT 803 műszeren (nekem sokszor nem tűnt fel), mert már annak is örültem, ha láttam, hogy 3.VALAMI ott van. Nem is agyaltam tovább, “ugrottam” a következő tervezett mérőpontra. És sokszor ez rengeteg időt vett ki a “zsebemből”.

A műszer webes elérése ismét nagy segítség lehet azoknak, akik (mint én) szeretnék megosztani a mérési adatokat a lehető legegyszerűbben egy másik féllel. Vagy mondjuk a műszertől távol interneten keresztül szeretnének monitorozni egy berendezést. Egy router port átirányítás konfigurálás és máris bármelyik barátunkkal megoszthatjuk az általunk látott adatokat.

Amennyiben valakinek kérdése merülne fel a műszerrel kapcsolatban, az tegye fel és ha módomban áll, akkor segítek. Külföldi blogokon relatív sok információt lehet találni Az Agilent 34461A Truevolt Multiméterről.

A termék weboldala. A linken elérhető az összes gyártói dokumentáció.

A műszert a teszteléshez a noteFIX.de biztosította!