Maga a földi paradicsom, és a monda szerint itt volt az édenkert is. Többek között itt forgatták a kék lagúna c. filmet. És ekkor azt gondoljátok, hogy egy megfizethetetlen luxusútról beszélek. Aki arra vágyik, hogy egy 4-5 csillagos szállodában lakjon, fehér homokos tengerparton süttesse a hasát, és a hotel bárjánál távolabbi helyekre nem is kíváncsi ne ide jöjjön. Mert itt menni kell, látni kell, érezni kell, tapasztalni kell.

ÉRKEZÉS

A több mint 10 órás út után kinyílik a repülőgép ajtaja, és arcba csap a hőség, a párás hőség, olyan mintha szaunában lennénk. A repülőtér kicsi és nincs benne légkondi. Az első megálló a bevándorlási hivatal szigorú kontrollja. A turista vízumhoz (30 napnál nem hosszabb tartózkodás) be kell mutatni az érvényes repülőjegy foglalásunkat a visszaútra, a hotelfoglalást, valamint útlevelünk meg legalább 6 hónapig érvényes kell legyen. Ismerőseink egy magánháznál foglaltak nekünk egy kis bungalow-t.

Mahe szigetén vagyunk, amely a kb. 120 szigetből álló ország legnagyobb szigete, itt található a főváros Victoria is, amely a világ egyik legkisebb fővárosa. Itt minden út Victoriából vagy Victoriába vezet, nincs is több város, csak 1-2 ún. “szórvány”. Mahe-n lakni a legjobb Beau vallon-ban. Azon kívül, hogy nagyon szép a tengerpart (a Hilton szálloda is ide épült) itt van “egy csomóban” 6-8 étterem is, ami esténként elég praktikus.

KÖZLEKEDÉS

Első gondolatunk volt, hogy autót bérlünk és körbeautózzuk a szigetet, nekiindulunk felfedezni az összes tengerpartot, egyiket a másik után. Ekkor jött a hideg-zuhany: otthon maradt a jogsi. Ezt utólag nem is bántuk, mert az autóbérlés egyébként is kisebb vagyonba kerül (40€-tól indul naponta). Az autók jobbkormányosak és az utak 80%-a nagyon keskeny hegyi szerpentin. Bá kátyút talán egy-kettőt láttunk egész idő alatt, azt megjegyezném, hogy nincsen padka az utak szélén, és az egyik oldalon a hegyoldal (szakadék) tátong, másik oldalt pedig a mindennapos trópusi eső az évek alatt kimosta a földet az utak mellől így ott most hatalmas lyuk van. Aztán ehhez jön még a helyiek vezetési stílusa (erről bővebben később), ami finoman és nőiesen szólva is őrült, hazardírozó és veszélyes. Aztán azt is fontolóra kell venni autóbérléskor, hogy a normál biztosítás 1.000€-os önrésszel van, tehát ha törik az autó hiába van biztosítás 1.000€-t ki kell perkálni rögtön. Így már rögtön nem lesz low cost a nyaralás.

Ekkor két alternatívánk maradt. Az egyik a taxi, ami viszonylag nem drága, tehát 40€nál kevesebbért is eltaxizhatunk egy napig. Reptér – beau vallon 150SCR, ami kb. 7,5€. A taxikban nincs hivatalos díjszámláló, ezért a viteldíjról már az elején meg kell egyezni. Általában kérdezésenként feleződik az ár, alkudni kell. Például a közeli hotel parkolójában álló taxisok 25€ért akartak elvinni a reptérre, majd az első taxis akit felhívtunk 15€mondott, végül is 7,5€t fizettünk.
A másik a buszozás, ezt ki kell próbálni, bár azok, akik könnyen rosszul lesznek kerüljék ezt az élményt. Mahe-n minden busz Victoriából vagy Victoriába megy. Általában óránként 2x járnak a buszok, de menetrendet sehol sem találtunk, és a helyiek is csak úgy nagyjából sejtették, hogy majd valamikor most fog jönni vagy menni a busz. Személyes tapasztalat: ha sok ember vár a megállóban nemsoká jön a busz, ha kevesen, akkor éppen most ment el. A buszok elég régiek, nálam idősebbek az tuti, és a sofőrök úgy száguldoznak, mint M. Schumacher a Hungaroringen Coultharddal a nyomában. Ez egy olyan összetett élmény, amit a szavak nem adnak vissza. Talán, aki ült már hullámvasúton, azt el tudja képzelni mire gondolok, csak itt biztonsági intézkedések nélkül, néha szinte a fizika törvényeit meghazudtolva maradunk az úton. Ezek az ősrégi buszok tövig nyomott gázpedállal száguldanak felfelé vagy lefelé a hegyi szerpentinen, és 1-1 hajtűkanyarban mikor fordultunk és csak a mélységet láttam alattunk igen is halálfélelmem volt. A legjobb az, amikor két busz találkozik 1-1 ilyen kanyarban. Azt hiszem, ha kiteszem a kezem az ablakon nem fért volna el… Aztán jön még a másik mókás dolog. A buszmegálló az útra festett felirat: BUS STOP. Ezt a helyiek már nyilván tudják hol van, turistáknak felszálláskor érdemes megkérni a sofőrt, hogy szóljon a kért helyen, de a mellettünk ülő is bármikor szívesen segít. A buszokon van leszállásjelző, de ez az esetek többségében a busz korából fakadóan már nem működik, ezért a helyiek leszállási szándékukat egy hatalmas kurjantással jelzik a sofőrnek. Egy “halálkanyar” után hirtelen a hátunk mögül felhallatszó 80db-es kiáltás újra az egekbe tornászhatja az adrenalin szintünket.

HOVÁ MENJÜNK

Az első úti célunk mindenképpen a turista információs iroda legyen. Ők felkészülve várják az elveszett lelkeket és nagyon segítőkészek. Itt kaphatunk térképet, a szigetek között közlekedő kompok menetrendjét, leírást arról melyik busz hova megy, vagy a partnereik által szervezett kirándulásokra is lefoglalhatjuk a helyünket. Megkérdezhetjük hova érdemes menni, és azt is elmondják hogyan. A környező kisebb szigetek felfedezésére is érdemes itt jelentkezni. A strandon sétálva ugyanis sokan jönnek különböző kirándulásokat ajánlva, ebéddel, stb. de az az igazság bennünk nem túl sok bizalmat ébresztettek ezek az emberek, és jobb biztosra menni a hivatalos, szervezett utakkal, amelyekről még számlát is kapunk. Másrészt, mint kiderült a turista irodában foglalt utunk anyagilag is sokkal kedvezőbb árfekvésű volt, mint a strandon talált “vállalkozóké”.
Érdemes még felkeresni a “Creole” utazási irodát. Az általuk szervezett utak ugyan drágábbak, de háztól házig (vagy hotelból, hotelba) visznek, szakértő idegenvezetést kapunk, és biztosan nem maradunk le semmi fontosról.

Beau Vallon:
Gyönyörű tengerpart (hol nem az?), hotelek és éttermek együttese található itt. Ha este ki akarunk mozdulni ideális. A helyi fiatalok itt gyülekeznek a parton esténként, zenét hallgatnak, jól érzik magukat. Vasárnaponként a parton házilag készült sült halat, hamburgert is lehet venni. 2hal, és 2 hamburger összesen 4€ volt. Vettünk egy üveg bort és a parton ülve naplementét nézve vacsiztunk. 4€-ért. Megérte.

Port Launy:
Mahe szigetén lévő tengeri rezervátum, nemzeti park. Tulajdonképpen egy öböl, gyönyörű stranddal. Ide nem kell hajóval, és szervezett csoporttal jönni. Tényleg néhány méterre a parttól úszni alig tudok is bepillantást nyerhetnek az indiai óceán gazdag élővilágába. Vasárnaponként a buszmegálló melletti téren, és a strandon gyűlnek össze az emberek. Nagyon hangulatos a forgatag, a zene, az emberek kiabálása…

Victoria:
A világ egyik legkisebb fővárosa. Ne számítsunk híres márkák tágas üzleteire. Ide nem shoppingolni jövünk. Van viszont hatalmas forgatag egy miniatűr londoni Big Ben másolat, és a piac. Itt érdemes az ajándékokat megvenni. Zöldség-gyümölcs és halpiac, emellett fűszerek és ajándéktárgyak is kaphatóak, alkudni lehet, sőt kell is. Mindenképpen igyunk egy friss kókusztejet, és vegyünk sok mini banánt arra az esetre, ha napközben mégis megéheznénk.

Kirándulás a Saint-Anne nemzeti parkba:
A Mahétól keletre lévő kis szigeteket (Saint Anne, Round, Cerf, Moyenne) érdemes meglátogatni. Sokan szerveznek ide saját kis hajójukkal utakat, mi a turista információs iroda partnereivel mentünk, de a végén egy kis csónakban kötöttünk ki, aznapra csak mi jelentkeztünk, így mindent az igényeinkhez alakítottak. A nemzeti park szintén korallzátony által határolt, tehát a víz általában nyugodt. Apálykor a vízszint annyira lesüllyed, hogy a szigetek között akár gyalog is átsétálhatunk. A nemzeti parkban tilos a halászat, a halak így nem félnek közel jönni a hajókhoz, sőt akár kézből is etethetjük őket. Otthon ne hagyjuk a búvárszemüvegünket! Gyönyörű élővilág tárul elénk akár a part közelében úszkálva is.
Saint-Anne szigeten található a Saint-Anne Resort, ami többször nyerte már el a világ legszebb hotelje címet.
Moyenne szigete magántulajdonban van, az ‘50es években vette meg Brendon Grimshaw. A szigeten kb. 150 óriásteknős él, azonban látogatni csak belépti díj ellenében és előzetes egyeztetéssel lehetséges.
Cerf szigete volt kirándulásunk végcélja. Ez a kis sziget egy igazi kis paradicsom, állandó lakosainak száma kb. 15, köztük van a híres író John Grisham is.

Cousin, Curiose, St. Pierre:
A Praslin körül található kis szigetek a természetet és a vadvilágot kedvelők igazi Mekkája. A 3 szigetet általában egynapos kirándulás formájában lehet meglátogatni. Cousin szigete nemzeti park, teljesen önálló ökoszisztémája van. Tehát minden a természetes állapotában van megőrizve. A lehulló leveleket nem gyűjtik össze, az óceánból partra vetődött korall és kagylódarabok is a földön maradnak érintetlenül (nem lehet hazavinni szuvenírként), mert a sziget így képes fenntartani egyedülálló élővilágát. Itt nincsenek is állandó lakosok, csak önkéntesek, akik egy éves program keretében délelőtt a turistacsoportokat kalauzolják, később pedig megfigyeléseket végeznek. Leginkább az itt élő és/vagy fészkelő rengeteg különleges madárfaj miatt érdemes meglátogatni. Erre a szigetre kétféle tengeri teknős is visszajár tojásait lerakni. Fontos tudni, hogy aki idelátogat, mindenképpen szerezzen be szúnyogriasztó spay-t, mert az említett okok miatt a szúnyogokat sem irtják, és az erdőben tett séta közben milliónyi kiéhezett kis ragadozó lesi ártatlan áldozatait (mi egy “nyugodt alom” nevű dél afrikai gyártmányú spray-t vettünk (fehér flakon, kék kupakkal és feliratokkal). Ez nem reklám, csak azért ajánlom, mert mi voltunk az egyetlenek, akik megúszták a szúnyograj támadását, pedig itthon igencsak szeretik a vérünket).

Curiose szigetén már barbecue-val vártak minket. Ez általában benne foglaltatik az árban. A barbecue körül jó néhány óriásteknős él szabadon, sőt a szigetnek saját óriásteknős mentő programja van. Itt közvetlen kapcsolatba is kerülhetünk a teknősökkel, akik a kezünkből esznek és 1-2 finom falat érdekében akár követni is hajlandóak minket. Itt kerüljük a feltűnő (piros színű) fürdőruhát, mert ezt a teknősök élelemnek nézhetik és nyugodt evés utáni ejtőzésünk közben kellemetlen meglepetés érhet minket, ha egyikük a maga 150-200 kilójával elhatározza, hogy megszerzi magának a piros fürdőruha által borított testrészeinket (a csoportunk egyik férfi tagján piros fürdőnadrág volt...). Ezután vár ránk a kijelölt turistaösvény mely a mangrove ültetvényeken keresztül elvezet minket a sziget másik oldalára. Csodálatos tengerpart vár itt minket türkizkék vize és a túra a hatalmas hőségben kihagyhatatlanná teszi, hogy megmártózzunk még egy kicsit indulás előtt.
A következő állomás St. Pierre sziget. Itt azonban nem a sziget az érdekes (csak egy sziklacsoport 1-2 pálmával a tetején) hanem a körülötte lévő védett vízi élővilág. Eddig csak természetfilmekben látott halak, mindenféle méretben és színben. Itt azonban csak úszni tudók láthatják ezt a csodálatos élővilágot, aki nem biztos magában az kérjen egy mentőmellényt (erre is volt példa, mert ezt mindenképpen látni kell).

Praslin:
A Seychelle-szigetek második legnagyobb szigete. Sokban különbözik Mahétól, ha lehet itt még lassabb, békésebb az élet. Igazi trópusi paradicsomba csöppenünk varázslatosan szép tengerpartokkal, és a kék milliónyi árnyalatában tündöklő kellemes meleg óceánnal, mindezt persze giccsesen szép naplementékkel fűszerezve. Aki pedig a növényvilág rajongója az itt talál a világon egyedül természetes „coco de mer“ erdőt, mely egyébként az UNESCO által védett. A borsos belépő (20€) fizetése után (melyet az erdő rendben tartására fordítanak) 3 út közül választhatunk, hogy barangolásunk közben a coco de mer pálmákat minden fejlődési stádiumban láthassuk. Ez a pálma egyedül itt nő a világon, nevét onnan kapta, hogy valószínűleg az óceán sodorta partra a szigetek jelképévé vált pálmafajtát. A coco de mer pálma érdekessége, hogy virága vagy gyümölcse (döntsék ezt el a biológusok) az emberi nemi szervekre hasonlít.

Praslin szigetén járva mindenképpen nézzük meg a sziget 2 legszebb strandját. Anse Lazio a szigetlakók által is látogatott már említett szépségű part. Nem messze találjuk Anse Georgette-et amely egy 5 csillagos szálloda strandja és csak előzetes bejelentkezés alapján látogathatjuk, de megéri azt a telefonhívást!

Mi itt is magánháznál laktunk, ahol a szobánk 2 főre reggelivel és vacsorával 75€ volt éjszakánként. Milyen finom halvacsora volt minden este! Így lehet igazán megismerni a kreol konyhát, mert hiába a sok jó étterem a házi konyha az házi konyha. Igazából a napi két étkezéssel vígan elvan az ember, mert napközben olyan meleg van, hogy a hűtött üdítőn vagy az útszéli árusoktól vett frissen facsart gyümölcslén kívül képtelenség magunkba erőltetni akármit is. Ha Praslin és Mahé között hajóra szállunk, akkor ezt érdemes naplementekor tennünk, fenséges látvány.

La Digue:
A szigetek méltán híres tagja. Az urak valószínűleg ismerik, ha nem is tudnak róla, mert híres magazinok szívesen pózoltatnak itt híres modelleket, bár azt hiszem ilyenkor senki sem a hátteret nézi, pedig ez esetben megéri.

A sziget strandjain lévő sziklacsoportok különleges formája és a parton található dús trópusi növényzet megigéző látvány. A leghíresebb strand Anse Source d ‘Argent. Külön érdekesség, hogy a szigeten nem lehet autóval közlekedni, itt biciklit lehet bérelni (egy napra a turista infónál előre le lehet foglalni 10€) és ezzel lehet felfedezni a szigetet.

A strandra menet útba esik a vanília ültetvény is (a vanília farmra és a strandra belépőt kell fizetni 4€/fő). Itt se felejtsük otthon a búvárszemüvegünket, mert ha szerencsénk van akár tengeri teknőssel vagy más szép hallal találkozhatunk. Ha van időnk és kedvünk érdemes átmenni a sziget másik oldalára ahol a Grande Anse parton különösen szép sziklacsoportot láthatunk, útközben pedig a dzsungelt csodálhatjuk.

JÓ TUDNI

Három hivatalos nyelv van: kreol (az egyetlen ország ahol hivatalos nyelv), francia, angol. Ilyen sorrendben használjak is őket. Egymás között kreolul, turistákkal először franciául, majd angolul beszélgetnek. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az öreg nénikétől a kisgyerekekig mindenki 3 nyelven beszél, ha angolul tudunk, nem veszünk el, biztos tálalunk valakit, aki segít. Az már csak a ráadás, hogy tisztán és érthetően beszélnek angolul, a megértést nem nehezíti erős akcentus.
A helyiek vasárnap nem dolgoznak, ilyenkor az óceánpartra mennek és ünnepelnek. Zenélnek, táncolnak, tűzijátékokat durrogtatnak. Ilyenkor mindenki az utcán és a parton van, beszélgetnek, jól érzik magukat együtt, és nem a tv vagy a számítógép előtt lustálkodnak.
A Seychelle szigetek gyönyörű fehér homokos strandjainak nagy részét korallzátony védi a nagy hullámoktól, és az esetleges veszélyes óceánban elő ragadozóktól. A korallzátonyon belül általában nyugodt és meleg (28-30fokos!) és jó darabig sekély a víz. A nap nagy részében a víz kristálytiszta, több méterig le lehet látni a víz aljára. Így akár úszni tudás nélkül vagy minimális tudással is szerelkezzünk fel búvárszemüveggel is pipával. Ezt feltéve hihetetlen Vízi világ tárul elénk, minta egy akváriumban lennénk. A fürdőzésre, illetve úszásra nem alkalmas strandokat a térképen jelölik, illetve a strandon is vannak tiltó táblák.
Nincs szükségünk semmilyen védőoltásra, itt ugyanis nincsenek az afrikai országokra jellemző fertőző betegségek. Utasbiztosítás kötését érdemes megfontolni, mert az orvosi ellátás, igen költséges lehet.
A bankokban minden fontosabb valutát beválthatunk a helyi rúpiára (SCR). A beváltáskor kapott bizonylatot őrizzük meg, később még kérhetik. A legtöbb helyen fizethetünk euróban is, azonban a helyi valutával sokszor alkudhatunk ki jobb árat.

AMI EDDIG KIMARADT

Szembetűnő, hogy az emberek boldogok, és mindenki mindent megtesz azért, hogy te is boldog legyél, hogy jól érezd magad. Ez talán giccsesen hangzik, de igaz. Mindenki, aki szembejön velünk az utcán, mosolyog, üdvözöl. Sokan megkérdezik, hogy vagy, hogy tetszik az ország..stb.
Csak 1 példa a sok közül: Az első napon a barátaink által javasolt étterembe akartunk menni, de csak az irányt tudtuk nagyjából. Bementünk egy pénzváltó irodába megkérdezni hol van. A szokásos, hogy tetszik, első alkalom-e itt…stb. után elmagyarázta hol van az étterem, majd lerajzolta. Aztán mondta, hogy oda bizony jobb lenne, ha foglalnánk asztalt, mert sokan szoktak lenni. Kérdeztük meg tudná-e adni a számot. Nézte a telefonkönyvben, nincs. Felhívott 3embert, míg végül a 4. tudta a számot. Aztán felhívta az éttermet és lefoglalt nekünk egy asztalt. Ehhez csak azt tenném hozzá, hogy én is egy pénzváltó irodában dolgozom, és kb. személyes sértésnek veszem, ha valaki megkérdezi, hogy mi merre van. Szóval lenne mit tanulni az ottani emberektől. És azt hiszem, kevesebben halnának meg szívrohamban, ha átvennénk egy kicsit az ottani életfelfogásból.
Érdemes kipróbálni a sziget gyümölcseiből készült alkoholos és alkoholmentes koktélokat. Egyik este Praslin-on egy hotel bárjában ki akartuk próbálni a kókusztejjel készült koktélt, a mixerre bíztuk magunkat, hogy mit tesz bele. A nehézségek ott kezdődtek, hogy nem volt már kókuszdiója. Erre azt mondta várjunk egy kicsit. Látjuk elfutni egy hatalmas szablyával, majd kb. 5 perc múlva 2-3 kókuszdióval a kezében tért vissza. Ilyen itt a kiszolgálás, ha nincs valami, akkor szereznek, a vendég kérése szent. Az egészséges életmód híveinek kedvéért jegyezném meg hogy itt aztán tényleg minden vegyszermentes és “bio”, pontosan, ahogy az anyatermészet adta.

Egész nap a strandon lebzselve találkozhatunk az árujukat a helyieknek eladó halászokkal, akik a reggel frissen fogott halat hordják strandról strandra, míg el nem fogy. Itt 5-10€ ért 3-5 nagyméretű halat kapunk, ami ha tudjuk hol és hogyan elkészíteni fenséges lakoma lehet.

Mahe szigetéről több kisebb kirándulást is tehetünk a környező szigetekre és vízi rezervátumokba. Ez kedvtől és pénztárcától függ, hogy hány szigetet látogatunk meg. Minél több annál jobb. A Seychelle-szigetek egyik szigete Bírd Island, ahol több ezer madár fészkel évente. Aki az ornitológia iránt érdeklődik annak mindenképpen ajánlott, de elég költséges kirándulás. A másik sziget Aldabra, ahol több ezres órásteknős populáció él, de ez a sziget messze van Mahétól, így ez sem olcsó mulatság. (A mindenképpen ajánlott kirándulásokat lásd a “hova menjünk” címszó alatt).

ÖSSZEGZÉS

Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez volt életem legszebb vakációja. Magyar árakon számítva nem olcsó, de nem is megfizethetetlen és mindenkit biztosíthatok arról, hogy minden egyes fillér megéri. Életre szóló élmény. Az emberek szegények és boldogok, szinte zavarba ejtően segítőkészek. A strandok gyönyörűek, a kék több millió árnyalatában tündöklő víz kellemesen meleg, a zöld legalább ennyi árnyalatában pompázó árnyékot adó pálmafák, erdők olyan szépek minta tündérmese vált volna valóra. Készíthetünk millió képet, írhatunk több száz oldalt mégsem adják vissza a felét sem annak, amit látunk, érzünk, tapasztalunk.

ÁRAK

Repülőjegy: 500-700€/főtől
Emirates légitársaság[link]
Air France[link]
Quatar Airwys [link]
Air Seychelles [link]

Szállás: Mahe-n (ismerős ismerőseinél vendégházban) 33€/éjszaka
Praslin-on: 75€/éj (szoba saját fürdőszobával, reggelivel és vacsorával, anélkül 50€/éj)

Kirándulások: St. Anne, Cerf:40€/fő
Mahe körüli kisebb szigetek:50-80€/fő
Cousin, Curiose, St. Pierre:110€/fő

Belépők:Vale de Mer nemzeti park:20€/fő
Vanília Factory, Anse Source d’Argent:4€/fő

Éttermek: Vacsora 2főre 1előétellel, 2 másodikkal, borral (20€/üvegtől!), édesség 50-65€tól…

Utazás: buszjegy: 0,30€
komp: Praslin-Mahe:40€/fő (1 útra)
Praslin-La Digue:12€/fő (1 útra)

Mindent összeadva mi 1.600€-t költöttünk fejenként, úgy hogy minden este étteremben ettünk és bort ittunk a vacsorához, ami jelentősen megdobta a költségvetést. Aki ehhez nem ragaszkodik, jóval kevesebből is megúszhatja. A kirándulásokon viszont nem éri meg spórolni, ha ott vagyunk, lássunk minél többet, és az igazat megvallva ezek a legszebb élményeink.

Seychelle-szigetek hivatalos honlap [link]