2019. február 17., vasárnap

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » IT-ipar rovat

A Cyrix története I.

  • (f)
  • (p)
Írta: |

A Cyrix azon processzorgyártók egyike volt, akiknek az olcsó processzorok megjelenését köszönhettük

[ ÚJ TESZT ]

[kép]

A kezdet

A CPU gyártó Cyrix 1988-ban kezdte meg működését nagyteljesítményű 286 és 386 matematikai társprocesszorokra specializálódva. A céget Texas Instrumentsből kivált alkalmazottak alapították, melynek következtében hosszú, de nem felhőtlen kapcsolat fűzte a TI-hez fennállása során.

Az alapító tag Jerry Rogers agresszív toborzással mérnököket gyűjtött maga köré, és végül sikerült összehoznia egy kicsi, de annál hatékonyabb 30 fős csapatot.

Termékek

Az első PC piacon megjelenő Cyrix termék egy x87 kompatibilis lebegőpontos társprocesszor volt. A Cyrix FasMath 83D87 és 83S87 típusjelzésű koporcesszorok 1989-ben mutatkoztak be. A 83D87 volt a leggyorsabb 387-kompatibilis társprocesszor, 50%-kal nagyobb teljesítményt nyújtott, mint az Intel 387DX.

A cég korai CPU-i (közöttük a 486SLC és 486DLC) 1992-ben kerültek kiadásra, amelyek a nevükkel ellentétben lábkompatibilisek voltak a 386SX illetve 386DX processzorokkal. Bár tartalmaztak L1 gyorsítótárat és 486 utasításkészletet, teljesítmény szempontjából valahol a 386 és 486 között voltak. Ezeket a chipeket leginkább a végfelhasználók alkalmazták a korosodó 386 rendszerük teljesítményének növelésére, valamint a forgalmazók, akik a CPU-t kicserélve a nehezen fogyó 386 platformot olcsó 486 platformmá változtatták. Ezeket a processzorokat széleskörű kritika érte az elnevezésük által sugallt teljesítmény hiánya, valamint a zavarkeltés miatt, amelyet a nevük okozott, mivel hasonlított az Intel SL vonalához és az IBM SLC sorozatához – persze ezek közül egyik sem állt kapcsolatban a Cyrix SLC processzoraival. A chipeket nagyon olcsó PC kompatibilis számítógépekben és laptopokban alkalmazták.

A Cyrix később ki szerette volna adni a Cyrix 486SRX2 és 486DRX2 processzorokat, amelyek lényegében kétszeres órajelű SLC és DLC verziók voltak, leginkább megcélozva a 386-ról 486-ra fejlesztő fogyasztókat.

Végül a cégnek lehetősége nyílt piacra dobni a saját 486 processzorát, amely lábkompatibilis volt az Intel CPU-jával. Mindamellett ezek a chipek később kerültek piacra, mint az AMD 486 processzorai, és valamivel lassabbak voltak a konkurencia által gyártott CPU-knál. Ebből következően a költséghatékony rendszereket építők és az olcsó fejlesztési lehetőségeket keresők piacára szorult. Amíg az AMD a 486 processzorából el tudott adni a nagy OEM-eknek, elsősorban az Acernek és a Compaqnak, addig a Cyrixnak ez nem sikerült.
A Cyrix chipeknek sikerült néhány hívet szerezni a számítógép-fejlesztők között, mivel az 50-, 66- és 80 MHz CPU-k 5 volttal működtek szemben az AMD által használt 3.3 volttal, így lehetővé téve a Cyrix processzorok alkalmazását korai 486 alaplapokban is.

1995-ben a Cyrix – megismételve saját történelmét – a még megjelenés előtt álló M1 magot módosítva kihozta a Cx586 („M1sc”) processzort, amely 486 foglalatba került, 100 vagy 120 MHz-en futott, és az elért teljesítménye összehasonlítható volt egy 75 MHz-es Pentiummal. A processzor alapvetően 3x órajel szorzóval működve hozta létre a 3x33=100 vagy 3x40=120 MHz működési frekvenciáját, képes volt működni 2x50=100 MHz órajelen is, mivel a szorzója változtatható volt. 3V feszültség igényével nem minden 486 alaplapban működött.
Az AMD 5x86 megoldásával szemben, amely csak valamivel volt több egy órajel-négyszerezett és átnevezett 486-nál, a Cyrix 5x86-ja tartalmazott néhány Pentiumhoz hasonló jellegzetességet. A processzor több vonásban hasonlított az Intel Pentium OverDrive processzorára, amely módosított Pentium magra épült, így 486 alaplapokban képes volt működni. Ebből kifolyólag a Cx586 processzort nehéz besorolni, kilóg mind a negyedik, mind az ötödik generációból.
A Cyrix 5x86 számos architektúrális tulajdonsággal bírt, amelyekkel csak az 5. generációs processzorok rendelkeztek. A futószalag 6 lépésűre lett kibővítve, a belső felépítés 64 bit széles. Nagyobb (16kB) elsődleges gyorsítótárral rendelkezett, mint a 486DX4 chip (8kB). Elágazásbecslést alkalmazott a sebesség növelésének céljából.
A fejlett képességek kikapcsolhatók voltak, de azokkal gyorsabb volt, mint az AMD vagy az Intel 486 processzorai.

Még ugyanebben az évben a Cyrix kiadta a legjobban ismert chipjét, a 6x86 lapkát („M1”), az első olyan Cyrix CPU-t, amelynek sikerült meghaladni azon Intel chip sebességét, amely ellenfeléül szánták. Eleinte a Cyrix próbálta megkérni az extra teljesítmény árát, de a 6x86 matematikai koprocesszora nem volt olyan gyors, mint az Intel Pentiumé. A mind népszerűbbé váló first person 3D játékok miatt a Cyrix kénytelen volt csökkenteni árait. Amíg a 6x86 gyors ütemben növelte hívei számát a felhasználók és a független számítógép forgalmazók között, addig az AMD chipjeit a nagy OEM ügyfelek használták.
Az M1 processzornak voltak más hibái is: nagy fogyasztású és igen melegedő fajta volt, ami miatt aktív hűtési megoldást igényelt, valamint a megemelkedett energiaigény miatt egyes alaplapok (jellemzően az olcsóbbak) szintén melegedési problémákkal küzdöttek. Erre a későbbi 6x86L jelentett megoldást, amely egy átdolgozott 6x86 volt, átlagosan 25%-kal csökkentett a fogyasztással, és a Pentium MMX-hez hasonlóan osztott tápellátással működött, azaz külső 3,3V és belső 2,8V feszültséggel.
Másrészt szoftver kompatibilitási problémákkal is küszködött a Cyrix M1. Több program a CPUID alapján megállapította, hogy Pentium vagy korábbi processzor működik a számítógépben, így eldöntve, hogy fut-e azon vagy sem. (Ez azzal a szándékkal lett megvalósítva, hogy a nagyobb teljesítményt igénylő szoftverek ne fussanak az alacsony képességű komputereken, azonban a programozók nem vették figyelembe, hogy az Intel nem az egyetlen processzorgyártó...) Mivel a 6x86 alapvetően nem reagál a CPUID parancsra, így a szoftver azt hitte, 486 processzor van a számítógépben, így nem futott. Ezt egy segédprogrammal orvosolni lehetett, de a problémákat nem lehetett teljesen kiküszöbölni.

Az 6x86MX processzor 1997 nyarán került piacra, röviddel az AMD K6 processzorának bemutatkozását követően. A 6x86 magot MMX utasításkészlettel és 16kB-ról 64kB-ra növelt L1 cache-sel látták el, valamint 32 bites műveletekre optimalizálták. A processzor nem kaphatta meg az „MMX” toldást a nevében, mivel az Intel azt levédette. A Cyrix úgy döntött, hogy a második „M” betűt elhagyja, a processzor neve így is önmagáért beszél. (Sok vásárlónak talán fel sem tűnt a betűhiány…)

Az MII chip (amely a 6x86MX lapkán alapult), valamivel több volt, mint egy névváltás. Az átnevezésnek több oka is volt: az IBM saját neve alatt szintén 6x86MX néven gyártotta a CPU-t, és miután a National Semiconductor is elkezdte gyártani ugyanazt a terméket, a Cyrix úgy döntött, átnevezi azt. Az új névvel a CPU piacon is több sikert remélhetett, ugyanis összecsengett az Intel Pentium II és az AMD K6-2 nevekkel, így a konkurenciával szembeni jobb versenyképességet segítette.
Technika oldalról nézve az 6x86MX mag optimalizáláson esett át az átnevezéssel párhuzamosan, hogy az MII processzor magasabb sebességet tudjon elérni.

1996-ban a Cyrix kiadta a a MediaGX CPU-t, amely egy chipre integrált minden lényeges különálló egységet, beleértve a hangot és megjelenítést. Kezdetben az elavult 5x86 technológián alapult, 120 vagy 133 MHz-en futott, a teljesítményét széles körben kritizálták, viszont az alacsony ára sikeressé tette. A MediaGX szerezte meg a Cyrix első nagy győzelmét, mikor is a Compaq felhasználta a legalacsonyabb árú Presario 2100 és 2200 számítógépében. Ez a továbbiakban hozzásegítette a MediaGX-et a Packard Bell számára való értékesítéshez, és úgy látszott, a Cyrix számára legitimitást nyújtott azzal, hogy 6x86 processzort értékesítettek a Packard Bellnek, melyet gyors folytatásként az eMachines követett.

A későbbi MediaGX verziók eljutottak a 333 MHz-es sebességig és megkapták az MMX támogatást, valamint egy második chipet is hozzáadtak a video képességek kiterjesztése érdekében.

PR besorolás

Mivel a 6x86 hatékonyabb volt az utasítás/órajel összehasonlításban mint az Intel Pentium, valamint a Cyrix időnként gyorsabb rendszerbuszt használt, mint akár az Intel, akár az AMD, a Cyrix és a konkurens AMD kifejlesztették a vitatott PR besorolási rendszert (a pletyka szerint Pentium Rating, de hivatalosan Performance Rating), ezzel törekedve saját termékeik és a népszerűbb Intel termékek összehasonlítására.
A 133 MHz-en futó 6x86 processzort a mérések általában kissé gyorsabbnak mutatták a Pentium 166 MHz változatával, ezért a 133 MHz 6x86 a 6x86-P166+ néven került piacra. Az Intel jogi lépése, mely megakadályozta a nem Pentium termékek nevében a „P166” és „P200” jelölést, késztette a Cyrixet arra, hogy hozzáadjon a termékei nevéhez egy „R” betűt.
A PR besorolás vitatott volt, mivel amióta a Cyrix chipjei általában túlteljesítették az Intel lapkáit az irodai alkalmazásokban, az órajel szerinti összehasonlításban lassabbak voltak a lebegőpontos műveletekben, tehát a PR besorolás megbukott a legújabb játékok futtatása esetén.
Ráadásul, amióta a 6x86 ára elősegítette a felhasználást az olcsó rendszerekben, a teljesítményesés még jelentősebb lehetett, amikor összehasonlításra került a Pentium rendszerekkel, amelyek gyorsabb merevlemezt, videokártyát, hangkártyát és modemet tartalmaztak.

Az AMD a korai K5 chipjeinél használta a PR besorolást, de hamar elhagyta azt. Később azonban hasonló koncepciót használt a processzorainak piacra dobásánál (az Athlon XP megjelenésétől kezdve), amelyet napjainkig is alkalmaz.

Folytatás: A Cyrix története II.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A fenti írás a Wikipedia angol nyelvű Cyrix bejegyzésén alapul, azonban több netes forrásból kiegészítettem, illetve javítottam azt, így nem tükörfordításról van szó.
Amennyiben arra érdemesnek találtatik, a Wikipedia magyar nyelvű Cyrix bejegyzéseként a teljes (I-II. rész) szöveget rögzítem. Ezzel kapcsolatban (is) várom a visszajelzéseket.

Hirdetés

Azóta történt

  • A Cyrix története II.

    A Cyrix azon processzorgyártók egyike volt, akiknek az olcsó processzorok megjelenését köszönhettük

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.