Hirdetés

Csalódtam benned, N97

Igazából akkor kezdődött a rajongásom a Nokia iránt, amikor bejött az N széria. Először N70-es telefonom volt, majd N95 8Gb, N82 és végül az N97. Mindegyikről megvolt a pozitív, negatív véleményem. Legutóbb N97-es telefonom volt, ezzel a modellel léptem be az érintőkijelzős telefonok világába. Megtetszett, oda voltam érte, és mint mindig elolvastam róla rengeteg cikket mielőtt megvettem volna. Nem szeretnék senkit megbántani, és nem a fikázás a célom. Valóban csak a tapasztalataimat írom le a készülékkel kapcsolatban:

A kamera:
Amikor megrendeltem a telefont, az első hibája amit észrevettem az volt, hogy gyári kamerakarcos volt. Igazából nem zavart nagyon, mert a fényképezést nem befolyásolta. De akkor is! Én nem egy kamerakarcos modellért fizettem. Mivel GSM garancia volt rajta, nem pedig Nokia, ezért nem is cserélték ki. Ennek a jogi vonzatát nem tudom, de már egyébként is mindegy. A következő problémám ami a készülékkel jelentkezett, az volt hogy késett a "vakuja". A led a kamera mellett nem időben villant fel, ezért nem tudtam ZH előtt lefotózni csoport társam füzetét. :)) Erre a problémára pl. pont ekkor lettem figyelmes, viszont a másik csoporttársam akinek 5800-ja van, szintén hasonló problémával küszködött. Most az, hogy pont rossz volt a fény "akusztikája", vagy tényleg ez is a gyártásra fogható - nem tudom! De mindkettőnk fotóján sötéten éktelenkedett az a füzetlap. A ledről még annyit, hogy nem volt elszigetelve a lencsétől. Ez azt vonta maga után, hogy fényképezésnél egyszerűen megjelent egy sárgás fényhomály a kép 1/3-ad részén. Így ezt is mellőznöm kellett. Láttam ezzel kapcsolatban a YouTube-on egy videót, amikor is egy srác alkoholos filccel berajzolta a lencse és a led közötti részt (ezzel orvosolva a problémát). De könyörgöm: még én dolgozzak a telefonon "csináld magad" módszerrel?! Ez már kicsit sok volt. Mindezektől eltekintve napos időben szép képeket csinálta az N97.

N82 Black - Élmények feketén-fehéren

Ebben az összefoglalóban a saját véleményemet írom le, nem pedig a tényeket. Amikor egy terméket szeretnék megvásárolni, vagy épp hezitálok melyiket kellene megvennem, néha jól jönne egy valóban személyes leírás....
Legutóbb N95 8Gb-os készülékem volt, így szerencsére van összehasonlítási alapom. Az N82-t régebben nézegettem. Okos készüléknek tűnt, rengeteg fórumon olvastam róla. Egyetlen gondom volt vele: csúnya. Nem tetszett, hogy annyira csillogós, fényes. Sokan írták, hogy emiatt el is adták vagy meg se vették, vagy esetleg lecserélték feketére. Amikor ugyanis beköszöntött a fekete... Lényeg, hogy rendeltem egy ilyen készüléket.

N82 és a Sim kártya

Amikor kézhez kaptam a telefont, természetesen az első dolgom az volt, hogy szétszedtem. Az akksit nem könnyű kibányászni. Nem működik nálam a telefon felfordítós, tenyérbe csapós módszer, mint sok-sok telefonnál eddig. Amikor végül kijön, akkor válik láthatóvá a SIM kártya üresen visító ágyikója. Na ezzel meggyűlt a bajom. Sok telefonnal találkoztam már: Volt olyanom, amiben kicsit eltolom a SIM aljzat feletti fémet és becsúsztattam alá a kártyát. Azt hittem ez is ilyen lesz, de nem. Mire becsúsztatnám a fém alá, az felhajlik. Na, akkor gondoltam alá kell betenni, rákell csukni, majd feltolni. Aha... amikor ezt megtettem tizedjére és a SIM tartó fém kiugrott a helyéről, akkor kezdett elegem lenni. A helyes megoldás az volt, hogy felhajtjuk a fém fedelet, majd a fém fedélbe belecsúsztatjuk a kártyát, majd kártyástul lecsukjuk, majd pedig feltoljuk. Ennél már csak az lett volna durvább, ha erényövet kell rakni arra a szerencsétlen kártyára. Szerintem egy felhasználó nem fogja a használati utasítást bújni. Én sem tettem mindezek ellenére. Egyszer valahol azt olvastam, hogy amelyik telefonnál a használati utasításért kell nyúlni, olyat alapból nem érdemes venni.