2016. augusztus 31., szerda

Gyorskeresés

Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

  • MBT cipő és sóterápia

    Tapasztalatom és magánvéleményem a "maszáj" cipőről és a sóterápiáról.

    Tovább a teljes címlapos íráshoz...

    Teszt 5 éve 44

  • Egy korszak vége

    Volt nekem egy blogom. Vagy valami olyasmim.
    Ez volt a magyarentropia.

    Hogy miért ez volt a neve és miről is szólt ez?
    Régen sokat foglalkoztam virtuális világokkal, azokon belül is inkább olyanokkal, amiknek valódi gazdasága volt és valós pénzt lehetett benne termelni, legálisan.
    Talán ezért is voltak nálam mindig tiszavirág életűek a WoW és társai, időpazarlásnak találtam rengeteg időt beleölni egy játékba, aminek kézzel fogható haszna végsősoron nincs.
    Meg persze foglalkoztatott, hogy merre is tud mindez fejlődni, éppen ezért zömmel fejlesztési fázisban lévő online virtuális világokkal foglalkoztam, mellette némi cyberpunk irodalmat is fogyasztottam (Snow Crash és Neurománc, a teljesség igénye nélkül).

    2008-ban kezdtem el, akkor még az Extrán, majd egy régi játékostárs segítségével költözött az oldal egy megbízhatóbb helyre. Ideális volt tanulgatni saját honlap felállítását, illetve az e107-es rendszert.

    Az oldalon inkább technikai jellegű híreket jelentettem meg, például milyen új funkciók kerültek egy új verzióba vagy esetleg saját bemutató videó zárt fázisban lévő mmo-król.

    A figyelt virtuális világok köre a következő volt, zárójelben a fejlődési fázis látható:

    Folytatás...

    Nimrod 5 éve 0

  • Hovatartozás

    Régen aktív PH! tag voltam, most már csak néha felnézek.
    potyautas írásaiba beleolvasgatva írni támadt kedvem, bár mivel csak saját bánatom tudom eldalolni, ezért a billentyűzetet koptatni nem kéne.

    Mégis megteszem, talán gondolatébresztő hatású lesz ez az írás.

    Gondolatok hazáról, az életről és a jövőről.
    Valamikor a kilencvenes évek közepén jártam hosszabb ideig külföldön, rokonlátogatással egybekötött nyaralás keretében. Az ottani emberek állítólag barátságosak, mégis emlékszem mind a mai napig az akkori tekintetekre: te idegen vagy.

    Jól esett aztán hazajönni, nem tudtam - és még most sem tudom - elképzelni hogy ott éljek.

    Hallgatom a fiatalokat, külföldről beszélgetnek. Nem akarnak maradni.
    Belenézek a hírekbe, nézem az embereket. Arcukon közöny, tekintetük üres.
    Én sem akarok maradni, mert ezt minden nap látom.

    Könnyíteni próbálok a családi terheken, nyomozom hol és miként tudok csökkenteni a kiadásokon.
    Két dolgot csinálok, dolgozok és tanulok. Szórakozás, társasági élet... az kiadás, már luxus.
    Én sem akarok maradni, mert már nem tudok miből elvenni.

    Nem akarok maradni, de hova menjek?

    Vidéki gyerek voltam, jó levegőn, mindenki ismert mindenkit. Arany élet, lehetne. De már akkor belegondoltam - hol és mit fogok dolgozni?

    Folytatás...

    Nimrod 5 éve 8

  • Ne dőlj be - grafologus.hu

    Ajándékozni jó és most én is ajándékot adok ezzel az írással a grafologus.hu oldalnak, bár gyanítom nem fogják kitenni a fa alá.

    A történet még ez év júniusában kezdődött, amikor is egy részletes elemzést rendeltem az oldalon felvázolt módon, tehát előreutalással.

    Egy héttel később telefonon érdeklődtem, hogy rendben megérkezett-e az elemzésre szánt anyagom, amelyet postai úton, ajánlva adtam fel. Azt csak csöndben teszem hozzá, hogy sokadszorra sikerült valakivel beszélnem is, de ezt még fogadjuk el. Nagy cégek telefonos ügyfélszolgálatán élő emberbe botlani is sokszor már művészet.

    Telefonon azt a tájékoztatást kaptam, hogy még csak a napokban kapták kézhez (június végén) és hogy ők is meglepődtek ezen. Gondoltam magamban ám legyen, azért ismerjük a posta sebességét is, bár akkor is gyanús a dolog.

    Türelmi idő, pár telefonhívás (mindig ugyanaz vette fel) és el is jutottunk augusztus közepéig.

    Mivel sok esetben nem is sikerült beszélnem senkivel a megadott telefonszámon, ezért rászántam magam egy erősebb hangvételű levélre: várom a szolgáltatást, vagy a pénzem.

    Folytatás...

    Nimrod 5 éve 5

  • (Ár)vizes gondolatok

    Sajnos a téma aktuális, ráadásul tegnap kiment nálam a biztosíték, nem is kicsit.
    Az ország nagy része víz alatt, ezt mindenki tudja. Aki tud segít védekezni, vagy adakozik, akármi.
    Szomorú, hogy ez szinte minden évben téma, ráadásul idén a szokásosnál is nagyobb a baj.

    És akkor most ugorjunk.

    Lakhelyemen a helyi park játszótér funkciót kapott, gyerekek és szüleik nagy örömére. Az természetesen senkit nem zavart, hogy az autósok nem látták az ember méretű kátyúkat az utakon álló víztől.

    Hétvége városnapok, nagy öröm, bódogság...és tüzijáték, mert az roppant fontos, amikor a víz az úr. Igaz mi nem vagyunk érintettek, talán ezért is a dac, itt szabad, itt mulathat a nép. Semmi problémát nem jelent késő este megőrjíteni az összes ebet, akik megsínylették a hirtelen jött kánikulát.
    Az pedig végképp nem merült fel, hogy az erre fordított pénz mehetett volna másra is.

    Reggel séta munkába menet, át a friss gyerekparkon, többfelé a városnapok örömei, vagy nevezzük csak vandalizmusnak, idiotizmusnak, vagy ki minek akarja a szétvert szemeteseket.

    Válság, pénzkidobás és árvíz... én így szeretlek.

    Nimrod 6 éve 0

  • M, a Mágus

    Történet egy fel nem jegyzett világról, annak félbolond varázslójáról és annak társairól.

    Tovább a teljes címlapos íráshoz...

    Teszt 7 éve 3

  • RSI - az ismétlés fájhat

    Először is boldog új évet minden olvasónak. :) Véletlenül bukkantam a témára, történetesen az NCSoft help...

    Tovább a teljes címlapos íráshoz...

    Teszt 7 éve 6

  • Álláskeresés Magyarországon

    Rövidke történet álláskeresőknek, rendezte az élet, vágta Nimrod. Történt az eset, hogy állást akartam...

    Tovább a teljes címlapos íráshoz...

    Teszt 7 éve 51

  • A 17-es gárda - befejező rész

    Első rész itt olvasható. Második rész itt olvasható. Harmadik rész itt olvashtó. Negyedik rész itt...

    Tovább a teljes címlapos íráshoz...

    Teszt 8 éve 8

  • A 17-es gárda - 4. rész

    Ahogy Phil tervezte a felszállás gond nélkül zajlott. Szinte vakon kellett repülniük, radar nélkül...

    Tovább a teljes címlapos íráshoz...

    Teszt 8 éve 10

  • A 17-es gárda - 3. rész

    Páran jelezték, hogy ennek a címoldalon van a helye, ám legyen. Hátránya, hogy a további részekre...

    Tovább a teljes címlapos íráshoz...

    Teszt 8 éve 13

  • A 17-es gárda - 2. rész

    Első rész itt olvasható.

    Második fejezet

    Orvosi napló. Az egyed tünetei erősödtek. Elváltozás nem tapasztalható a testen. Tünet idején erős hullámkibocsátás, amely a tünet elmúltával megszűnik. Bejegyzés vége.

    Az erősön kopaszodó alak nyugtalanul ült asztalánál, ujjaival gyorsan dobolva és a monitort kémlelve. Amikor először jelentkezett nála az egyed, akkor még semmi szokatlant nem tapasztalt. Kivéve, hogy semmilyen gyógymód nem használt és magyarázat sem volt a panaszokra. Majd egy titkosított üzenet a Tanácstól, figyeld az egyedet. De mire figyeljen? Teljesen átlagos egyedről van szó, minden beavatkozás sikeres volt. A mutatói is kiválóak, az egyik legjobb gárdista. Csak a tünetek. Ha legalább lenne egy teljes labor ezen az elrejtett hajón, akkor talán el tudna végezni néhány vizsgálatot, ami magyarázatot adhat. De a Nagy Sötétség eljövetele óta csak ez maradt. Tüneti kezelés. Még a karja sem tökéletes. Az elvesztése óta nem tudta megfelelően pótolni, csak egy átépített orvosi kesztyű szolgál karként. Tüneti kezelés. Meg kellett volna halnia a becsapódáskor. De valamiért életben maradt, összeégve, fél karral. Miért? A háborút el fogjuk veszíteni. Mit tehetünk ellenük? Egy fél hajónyi ember, fele csak génmanipulált klón. Több száz hajóval sem tudtuk megállítani őket. Miért harcolunk? Miért harcolnak?

    Folytatás...

    Nimrod 8 éve 2

  • A 17-es gárda - 1. rész

    Ez a kis regényke 2007 novemberében született tollamból. Gyengének éreztem, de bepróbálkoztam egy kiadónál. Választ is kaptam, ami, természetesen elutasítás volt, de útmutatást is adtak.
    A vége túlságosan összecsapott lett, amolyan sietős, sablonos. Elfogyott az ihlet és azóta sem jött meg. Ezért úgy döntöttem, hogy inkább megosztom. Jó olvasást.

    Első fejezet

    Földi idő 2332/10/30

    Juliette parancsnok naplója.
    Földi idő 2332. Ha más látná ezt a naplót a képembe nevetne. Vagy sírna. Soha nem láttam a Földet, nem is volt rá alkalmam. Amikor megjelent a Nagy Sötétség még sokan naivan reménykedtek a bolygó felszínén. Még akkor is, amikor a mag elkezdte szétvetni a kérget. Amikor ránézek az őrzött darabra mindig csak a válaszokat keresem, de hiába. Nincsenek válaszok, nincsenek kérdések. Itt csak halál van. Ha egyszer látnám az idegenek vérét, de nem. Ennyi örömöm sincs.
    Később eligazítást kell tartanom egy maroknyi embernek. El kell mondanom, hogy ha nem sikerül a küldetésünk, akkor minden elveszett. Az ellenséges őrjáratok egyre közelebb vannak és már nincs hova menekülni. A radarok fele nem működik, ha eljön a Nagy Sötétség már késő lesz. Bejegyzés vége.

    Folytatás...

    Nimrod 8 éve 5

Hirdetés

Copyright © 2000-2016 PROHARDVER Informatikai Kft.