Sziasztok!

Muszáj kiírnom magamból. Nagy lépés előtt állok, amit már legalább 5 éve kellett volna meglépjek, de eddig még is húztam, halasztottam bízva abban, hogy idővel kialakulhat valami. Sajnos ez nem valósult meg, mondhatni csak rosszabb lett. Az utóbbi 1-2 évben elkezdtem már egyre komolyabb pszichoszomatikus tüneteket produkálni, mostanra talán már elért a szocális szorongás, ez fejelte meg generizált szorongást és a bipoláris zavart. A mentális problémákkal már 10+ éve küzdök, ezeket emberi módon tudom már kezelni, egy élhető mederben tartani, persze olykor felül kerekednek ilyenkor jó mélyre tudok kerülni, de az idő megszokta oldani. Ami viszont végérvényesen feltette az "i"-re a pontot a covid, és az, hogy az elmúlt 2 évben gyakorlatilag 4 alkalommal nyeltem be. Szerencsére fiatal és egészséges (még) a szervezetem, így kórházi kezelés nélkül megúsztam minden alkalommal, de szenvedtem rendesen! Természetesen oltva vagyok, valószínűleg emiatt úsztam, csak meg ennyivel. Viszont az biztos, hogy ennyit nem voltam beteg egész életem alatt. Biztos vagyok benne, hogy a munkahelyi stressz, a folyamatos presszúra, az ügyfelek (valahol jogos) elégedetlensége a vállalati téboly a kiszolgáltatosság érzése és az, hogy már utálom a munkám és még is ez van teljesen felőrli a szervezetem.

Sziasztok!

A helyzet röviden: egy ideje már nagyon gondolkodom a pályaváltáson ( 3 éve biztosan ) mivel már közel 8 éve taposom a kereskedelem változatosabbnál változatosabb megállóit kezdve a bolti eladótól a kkv értékesítőig... Szóval úgy nagyjából mindent amit különösebb specializálódás/ diploma nélkül elérhető volt számomra. A motivációm napról napra romlik, ezzel nem is lenne különösebb gondom, ha nem érezném ezt a munkán kívűli hétköznapokban is. Burnout... Mondjuk ki. Minden évben érzem, hogy egyre kevesebb jut az embereknek amit eltudnak költeni, hosszabbodnak az üresjáratokkal tarkított munkanapok és egyre nehezebben tudom elfogalalni magam a semmivel. Nyilván a kis forgalom miatt a fizetés is csökken lassan, de biztosan. Szerencsére ilyen szempontból nyugi van, a vezetőség is tudja, hogy mi a helyzet és, hogy amit lehet kihozunk a helyzetből. Engem ez már sajnos nem vígasztal. Napról napra eszembe jut, hogy hol tartok most ( nagyjából sehol ) és biztosan nem szeretnék 35 évesen ugyan ezen gondolkodni ugyan ebben a helyzetben. Elnézve a kollégáim, biztosan nem.

Mikor élhetünk nagyjából újra úgy, mint a téboly előtt?

Kérdés adott. Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Ki mennyire látja optimistán a jövőt?
Az biztos, a maszk még rajtunk lesz egy darabig bár úgy gondolom ebbe közel már mindenki beletörődött.

Van még itt Rajtam kívül más Ügyfélszolgálatos kolléga?

Egyedül Én érzem, hogy a lakossági szegmensben egyre butábbak napról napra az emberek?
Szögezzük le az elején. Nem azokkal emberekkel van problémám akiknek van egy megoldandó problémájuk, hanem azokkal akik azt képzelik Mi azért ülünk itt, hogy a nap 24 órájában rendelkezésükre álljunk legyen szó Bözsinéniről akinek a hétvégi bevásárlását kellene szerinte helyette elintéznünk vagy akár Józsibácsiról aki úgy gondolja a windows újratelepítése Ránk tartozik, mert ugyan valóban nem csatlakozik a gép az internetre, de másra se. Cserébe képtelen megérteni, hogy ez nem szolgáltatás működésbeli probléma és itt veri az asztalt. Nekem.

Legszomorúbb az egészben az, hogy nem kell ehhez elhagyni a 70+ életkort. Ugyan így bejön a 20 éves fiatal is, hogy lefagyott az Alma logónál a telefon. Mindezt úgy, hogy a megyeszékhelyhez 85Km-ert utazik az irodába anélkül, hogy egy egyszerű újraindítást megpróbált volna. Persze bejön, vár 60 percet, mert az ilyen hasonszőrűekkel van tele az üzlet és Velük megy el az idő. Majd mikor ezzel megoldod a problémáját fél perc alatt egy köszönöm helyett oda büfög egy " Ezért vártam egy órát?". Ennél már, csak az a jobb mikor behozza a készülékét, hogy mindenféle hülye hirdetést bedob, meg lassú a telefon meg hiába érinti meg a gombot, nem érzékel. A böngészőben meg egyből nyílik a az xvideos meg a "ön Nyelt egy Iphone 11 készülék. A átvétel kattincson a gomb." típusú ablakok. Erre átküldöd a szervizbe ami nyilván fizetős. Ezt tudja Ő is szóval már a mondat végén reklamál, hogy Maguk a szolgáltató kötelességük megcsinálni. Persze, kötelező a szolgáltatást, de nem az amúgy auchanban vásárolt iLike csúcstelefont szervizelgetni.

- Sziasztok miben Tudok Nektek segíteni?
- Szia, telefont akarunk KIVINNI...(Okoska1) -Egy p20 lösz majd (Okoska2, természetesen köszönés nélkül).
- Rendben, milyen színben szeretnéd? Van fekete illetve kék színben.
- Rúzsaszín p20 köll.
- Azt sajnos nem Tudok adni. Nálunk, csak Fekete és Kékben van, de Tudomásom szerint hivatalos Magyar forgalmazóknál ezek érhetőek el.
- Akkó áfon nyóc rúzgold.
- Abból csak aranyszínben tudnék adni, de jelenleg készleten fekete van csak 256GB-os változatban.
-( Okoska1) Honnan szedted, hogy van p20 rúzsaszínbe?
- (Okoska2) Az osztrákoknál van.
- ????????????????? értem.
- Amúgy Dominós a számunk, de részletre szeretnénk Oftosan (0Ft kezdőbefizetéssel.)

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni. Adott a 2 készülék gsmarena-n már böngésztem mindkettőt, de kíváncsi lennék a Ti véleményetekre is. Elég nagyot húzott a Meizu a 16-al illetve a nyilvánvaló árkülönbség is mellette szól meg persze az SAMOLED.

P20pro tudása mellett ezen kívül még a hazai forgalmazás is erős érv.

Tanácstalan vagyok.

köszi
Üdv,