23 évesen, diploma felé haladva jelentkeztem egy gyakornoki állásra. Sok helyen és sokat dolgoztam már mint diákmunkás, de azok betanított munkák voltak, nem volt komolyabb feltétele a munkavállalásnak. Jelenleg is dolgozom, raktárosi beosztásban, tetszik is, jó fejek a kollégák. A munka fizikailag elég húzós de nem zavar, úgy is eléggé ellustultam mostanában. Viszont ami zavart, hogy szellemileg nem túl megterhelő, éreztem, hogy nem fejlődök semennyit. Megpályáztam egy gyakornoki állást ami összefügg gépészmérnöki tanulmányaimmal. Ma lesz az interjú, kicsit izgatott vagyok. Egy nagy autóipari beszállító céghez megyek, dolgoztam már nálunk hasonló munkakörben de akkor egy pár hét erejéig, suli miatt nem tudtam tovább vállalni. Akkor nem volt semmi ilyesmi, jelentkeztem, életrajzot küldtem és mentem dolgozni.
Egy szó mint száz, izgatott vagyok, de ezen is túl kell esni.