Aki az előzményekre kíváncsi, olvassa el az első és második részt. A lustábbaknak röviden: informatikusként egy szakmai szempontból rettentően idegesítő ember a kollégám, aki "rendszergazdának" nevezte ki magát.
Akik már ismerik a főhősünket, biztosan kíváncsiak, hogy miért szerepel a címben a film végét jelző The End. Nos, két lehetőség merülhet fel.
Az egyik, hogy e sorokat már a túlvilágról írom, mert végül csak elpattant az az ér az agyamban, a másik, hogy szeretett kollégám többé már nem a kollégám.
Szerencsére az utóbbira tippelőknek volt igazuk. Igen, megszabadultam az idegrendszeremet pusztító két lábon járó átoktól, beköszöntött az Ultimate Peace of Mind, a tökéletes lelki béke! Mi történt? Hogy szabadultam meg tőle? A miértre a válasz ugyanannyira megdöbbentő, mint maga az ember:
F e l m o n d o t t.
Alacsony fizetését nem tartotta reálisnak a a magas rendszergazdai tudásához képest. Így szinte egyik napról a másikra lelépett, a hír hallatán szomorú arcot vágva gondolatban pezsgőt bontottam.
Ebben a harmadik, utolsó részben, mellyel a sorozat trilógiává bővül, összeszedtem a maradék emlékfoszlányokat és rövid feljegyzéseket. Öveket becsatolni, vérnyomáscsökkentőt bekészíteni!
"- Miért, van különbség a netbook és notebook között?"
"- Kösd már be te a ház alaplapi kábeleit, én sosem szerettem csinálni!" (persze megértem, én sem szeretek kvantumfizikai egyenleteket megoldani)
# Kapott egy nemes küldetést, hogy küldjön el 9db frissen készült fényképet emailben. Több, mint 40MB volt összesen, mondanom sem kell, a fogadó freemail(?) fiók elutasította. Hiába adtam neki egy tippet, hogy méretezze át, nem tudta hogyan kell.
"- Azt hogy nézted meg, hogy mikor kapcsolták be a gépet?"
"- Ezek az új tápok kompatibilisek? Azért írjuk fel, hogy milyen márkájú van a gépben."
# Windows 2008 szerveren a hálózaton lévő minden egyes géphez, plusz irodákhoz külön felhasználói fiókot hozott létre, hogy mappákat osszon meg. El lehet képzelni azt a bejelentkező képernyőt kb. 50-60 felhasználóval.
# Egy toll formájú, rohadt erős teleszkópos mágnest vett arra az esetre, ha egy csavar a gép belsejébe esne.
"- Volt valami programom valahol, amivel át lehet menteni a gif-et jpg-be." (aha, ismerős, valami Paint volt a neve, nem?)
"- Azért tart fél óráig, míg elindul a nyomtatás, mert biztosan kevés a festék."
# Háromszor telepített újra egy gépet, mert az Office telepítő hibával leállt. Végül kipróbált egy másik DVD-t.
"- Videóvágáshoz minél erősebb és drágább VGA kártya kell."
# Épp szétkaptam egy gépet, gondolta jön okosodni. Mutogatott és kérdezgetett. A PCI slotot PCI-Express-nek nézte. A PCI-Expresst pedig memória slotnak.
# Új gép, csak SATA alaplapi csatlakozóval. Be akar tenni egy IDE vinyót, de sehogy nem akart a floppy csatlakozójába belemenni. (még szerencse)
"- Vegyünk egy külső kártyaolvasót, de nem nagyon bízok az USB-ben, vegyünk egy beépíthetőt is." (hmm, a beépíthető vajon hogyan csatlakozik az alaplapra... csak nem USB-n?)
# Átlagos gép telepítésekor feltesz 5 féle böngészőt, 3 féle levelezőt + 40 felesleges sz*rt, mert a saját gépére is fel szokta tenni otthon.
# Driver Geniussal keres drivert laptopra, talált egy 'Intel Rapid Storage Driver'-t, erre azt mondja: "Ez biztosan a tócspad lesz."
"- Szerintem ne tegyünk ehhez a géphez nagyobb monitort, mert akkor XY program nem fog elindulni."
# Egyszer hozott egy gépet, hogy nem indul a Win, mert a prociját kicserélték egy másik gépben lévővel. Mondtam neki, hogy érdekes, mert tudom, hogy az egyik Intel, a másik AMD. Nem értette, hogy szerintem mi olyan furcsa ezen. Végül kiderült, hogy csak a vinyókat cserélték ki. Mondjuk azt sem értette, hogy miért nem akar működni egy AMD gépen egy Intelesről készített ghost klón.
# Szerinte egy 19" monitornak jó az 1024x768 felbontás, de valamiért olyan nagyok az ikonok. Telefonon hívott, mert ezt nem tudja megoldani.
"- Az ogg nem sima hang. Az mp3 és a wav az, de ez valami tömörített." (szakértő rovatunkat olvasták)
Az első rész írásakor még álmodni sem mertem volna, hogy csupán három epizódig fogok eljutni, bár azt sejtettem, hogy öt rész után tennem kellesz majd valamit az egészségem és az ép elmém megőrzésének érdekében. Komolyabbra fordítva a szót, habár tudom, hogy külső szemlélőként (és utólag már nekem is) viccesek ezek a mondatok és esetek, ezeket hallani és átélni elég idegtépő volt. Visszaolvasva az eddigieket, néhányunkban felmerülhet, hogy ez már túlzás, biztosan én találtam ki, de sajnos ez az ember létezik és jelenleg rendszergazdai állást keres. Az ég óvjon mindenkit.