Csütörtök:

Itthon üvöltözés, este meglógás, pestre felvonatozás. Éjfélkor értem haza fenn, de hála az égnek sikerült - szerencsére az albérlethez közel - szangni egyet. Valami nagyon masszív gyomorideg lehetett rajtam, nem kis rohanást csaptam, de a veszélyes kimenetelű katasztrófát elkerültem.

Péntek: reggeli kelés, gyors átfutás, ismétlés, két nap elég kevés egy mechára. Nem baj, nekifutunk, VBK-n nem olyan nehéz. Másodszor. Szerdán már buktam egyet. Bemegyek, megírom, albérlet, rendrakás, hazamegyek. Az otthoni veszekedés hevében a vonatjegy árán felül összesen 560 Ft volt nálam. A bérletem lejárt, BKV tehát nem opció. Vétkeztem, a vonathoz rohanva valami pótlóbusszal mentem két megállót. Természetesen minden fiktív, elévült, és amúgy sem lenne bizonyítható. Vonat meglett, hazaút. Éhes vagyok. Pénzem elfogyott, de ebben is meglátom az örömöt: ha valaki ki akarna fosztani, akkor önfeledten tudnék rajta derülni, majd átnyújtani az üres tárcát.

Délután schwalbe:

Elmentem fékbovdenért, aztán motort standerre tettem, és ketté kaptam az elejét. Bovden csere megvan, annyi problémával, hogy véletlenül kikötöttem a kuplungot, mert molylepke voltam. Kértem D nagypapájától egy kis keveréket, 1:30 Stihl fűkaszába való volt neki, Infúzió a karbiba, hogy az jól működik-e, aztán hadd lássuk: egy rúgás szivatóval, gyújtás nélkül, egy rúgás gyújtással, szívató nélkül. Pöcc röff. Oké, elcsomagol, lefekszik aludni, örül.

Szombat.

4:20 kelés. Egy nap nem evés és nem alvás után olyan vagyok, mint a mosott rongy. Reggeltől délután háromig talpon, napon. Kész, ezzel nem tudok mit kezdeni, kibírom. Különben is, most D versenyez, és már régen megigértem neki, hogy elmegyek. És egész jó volt (ez egy fizetett hirdetés) :D

Délután haza, chill, aztán motorszerelés. Ismét némi beröffentés, miután a kuplungot visszatettem és beállítottam, egy gyors tesztkör, csak a karbiba nyomott benzinnel. Elég volt az utca végéig, meg vissza. Az első fék már pipec, a hátsónak nincs meg a fogáspontja. Kap távtartó papucsot, kész. Húzni húz, menni megy, pöfögni pöfög, és retro. Visszatesz, tanksapi le, szívjuk ki! Nem megy: elcseszettül mar és büdös, már a szaga, sőt! A tudata is. Akkor jó, veder a motor alá, ülepítőpohár le, csap megnyit. Csip csepp. Ez bizony nem az igazi, de legalább kihagytuk a tartalékcsövet, így ennyivel egyszerűbb a helyzet. Borítás hátrabuktat, keréken és bakon nyugszik, hogy a hátsó lámpát ne kelljen kikötni. Tank ki, csap le, maradék nafta lötyögtet, majd kiönt. Kavicsok bedobál, amíg bicajjal hazaérek, kéz nélkül - rázom a tankot. Mindenki örül nekem, mert ezt kb kilenckor csinálom.

Itthon benzincsap atomjaira szed, elpucol: nincs benne szűrő, és a csatornák el vannak dugulva - legalábbis a tartalékállás csatornáját nem bírtam tüdővel kifújni. Némi piszkálás után engedett: benzinben mostam, majd alkoholban, majd vízben, majd megpiszkáltam a furatokat alkoholos vattával, meg a makacsabbakat csavarhúzóval. Fújkál, az egész asztal tiszta rozsdapor. Király, a laptop is. Na citromsavat a forró vízbe, csapot a tankra (egy fóliát is a kifolyó csonkra húztam, hogy ne tömődjön el instant a csap mégegyszer. Elcsomagol, tankot teletölt, majd eltesz.

A szűrő után meg elkezdtem kutatni az interneten. 640Ft, ennyiért ne hívjatok futárt, gyerekek, inkább Siófokon szétnézek. Kellene még persze a fékpofa távtartópapucs. Hú, az is legalább 100 Ft darabja... Na jó, akkor holnap motorosbolt.

Azaz holnapután, mert holnap vasárnap is lesz, meg dolgozom is.

Azon agyalok még, hogy lefessem-e a tankot, természetesen vízpapíros sikamika, majd alkoholos zsírtalanítás után. Végülis, legalább annyival kevesebb munka lenne a teljes renoválás.

Most itt vagyok, bezuhanok az ágyba, és holnap munka. Meg mehetek keveréket csinálni :)