Miután nemrég voltam a MediaMarkt-ban, és megnyomkodtam pár érintős telefont, újra elkapott a „tapimánia”, ráadásul „Családbarát Kedvezmény” miatt előfizetést is kötni fogok, elhatároztam, hogy veszek egy Droidot, így, olcsóbban. Igen ám, de ezt az új fejegységre félretett pénzből teszem. Addig egy áthidaló megoldáson kellett gondolkodnom, eszembe is jutott az FM Transzmitter nevű technológia, bár régebben túl sok jót nem hallottam róla. Olcsón akartam beszerezni egyet, ám mielőtt Hardverapróra eljutottam volna, az új „A legkisebb is számít” újság büszkén hirdette, hogy itt lesz, 2000 pénzért. Távirányítóval. Meg is vártam az akció kezdetét, majd reggel el is mentem megvenni. Az újságban hirdetett típus nem volt, helyette egy másikat kaptam, ami 3000 pénz volt. Sebaj, sokkal jobban néz ki, és még így is elég olcsó volt.

Kicsit kételkedve téptem szép a csomagolást (egy műanyag csomag az egész), majd be is dugtam a szivargyújtóba az eszközt, és rákapcsoltam a gyújtást. Elindult, és „Üres eszköz”-re panaszkodva nem csinált semmit. Nyilván, mert semmit sem raktam bele. Elővettem a telefonom, és a kapott 3.5” jack kábellel összekötöttem az eszközt és a telefont. Elindítottam a zenét, és a rádión behangoltam a 108.0 frekvenciát, mivel ez az alapból beállított (ami nekem meg is felelt). Csodálkoztam, de a zene tisztán és érthetően szólt, bár picit halkabb volt, mint a sima rádióadás. És sztereóban jött.

Másnap kipróbáltam egy 2 gigás SD káryával, és egy 512MB-os pendrive-al is, lévén SD és USB foglalat is van a készüléken, egy AUX bemenet társaságában. Mindkét eszközzel tökéletesen kommunikált, a zeneszámok váltása kicsit lassú (2-3 mp), de ezt elnézem az ára miatt. Negatívum, hogy az SD kártya szinte csak a csatlakozókig tolható be, pedig simán elférhetett volna a készülékben.

A hozzá kapott távirányító egy rakás hulladék, izomból kell benyomni a gombokat, és a hatás így sem garantált. Szerencsére az eszközön lévő gombokkal a főbb funkciók elláthatóan (Play/Pause, Előre, Hátra, és a frekvenciát is lehet piszkálni). A hozzá kapott AUX kábel meg kontakthibás, de mindegy, a lényeg a lejátszó volt, ami hibátlanul működik.

Maga az eszköz igen kicsi, túl sokat nem is lehet róla mondani, nagyrészt a kijelző uralja a teret, ami egy 1.4” méterű negatív LCD. Vagyis fehéren látjuk a kiírásokat, fekete alapon, kék megvilágítás mellett. Az LCD néha csinál érdekességeket (itt-ott hibák, elcsúszások jelennek meg pár pillanatra, de ez betudható az olcsóságnak.

A távirányítóról sem lehet túl sok dolgot mondani. Van egy raklapnyi gombunk, amikkel mindent vezérelhetünk, már ha épp sikerül elérni, amit szeretnénk. Többek között lehetséges mappákat váltani, sajnos csak egymás után, előre vagy hátra, nem lehet egyet kiválasztani a sok közül, léptetni kell…Számokat válthatunk, sorszám alapján kereshetünk (maximum 9999ig), vagyis beírunk egy számot, és azt kezdi el lejátszani. A zenék sorrendje a kártyára történő felmásolás sorrendje (vagyis a létrehozás ideje a kártyán), akárcsak a régebbi, egyszerűbb MP3 lejátszók esetében.

Állíthatjuk a hangerőt (értelme nincs sok), van Equalizer is (a sima Natural használható, a többi halkabb és dobozhangúbb). Beállíthatunk ismétlést is, és lehetőségünk van véletlenszerű lejátszásra is.

Lejátszás közben megjeleníti az aktuálisan használt frekvenciát, egy equalizert is, ami nem a zene ütemére mozog, hanem csak úgy magától, kiírja a szám címét és előadóját, mindenféle elválasztás nélkül egymás után. Például az „Insomnium – Mortal Share” című száma így néz ki: Mortal Share Insomnium. Mindegy, legalább van. Ezt RDS-en át is tolja a rádió kijelzőre, aminek köszönhetően teljes a káosz. Sajnos ez nem kikapcsolható funkció.
Nagyon pici ikonokkal megjeleníti még a lejátszás vagy ismétlés módját, kijelzi az MP3 fájl bitrátáját, a szám teljes hosszát és a számból eltelt időt is, továbbá az aktuális könyvtár és zeneszám sorszámát, a beállított Equalizer nevét is.

Pár érdekesség: nincs stop gomb. A számokat szüneteltetni lehet, de megállítani nem. A zeneszámokba nem lehet beletekerni, erre sincs nincs mód. A készülék előre vagy hátra gombját nyomva tartva a hangerőszabályzó menübe jutunk (amit egyébként 40 szinten lehet). A zeneszámokat mindig a legutoljára lejátszottal folytatja, de mindig az elejéről, vagyis több órás mixeket kedvelő egyének ne ezt a típust válasszák.
Nincs kikapcsoló gomb sem. Úgy kapcsolod ki, hogy kihúzod a szivargyújtóból. Bekapcsoláshoz pedig be kel dugni a szivargyújtóba. Elmés megoldás...

Egyenlőre ennyi. A lényeg, hogy relatíve olcsón kaptam egy lejátszót, ami megfelelően működik, bár a tartozékok szinte használhatatlanok, de legalább az eszköz ellátja a feladatát, úgy, ahogy kell. Nem serceg, nem búg. A távolság a tetőantennától másfél méter, kicsit több. Érdekes, hogy sima rádióval hallgatva hallani a sercegést számváltásnál, de autórádióval próbálva semmi ilyesmi nem hallható (és a motor sem járt). Meg nem bántam, hogy megvettem, fényévekkel jobb, mint egy kazettás átalakító. Mielőtt elfelejtem: van beépített biztosítéka (sima üveg biztosíték, valószínű 5A, majd megnézem), a szivargyújtó törzsében, ami cserélhető.

Képeket később teszek fel, ha nem felejtem el, addig itt egy „sajtófotó”.

Olvasható egy leírás RaveAir billentyűzetéből is, aki szintén ne azt vette, ami az újságban volt, mert olyan nem volt...idézem:

Az első probléma a boltban jelentkezett, amikor nem állt rendelkezésre a kívánt típus. Egyértelmű, hogy ez csak afféle reklámfogás lehetett, és hogy a tudatos vásárló akkor már meg fogja venni a 3.500Ft-ba kerül drágább típust is.