Gondoltam írok egy kis szösszenetet arról, hogy hogy állok a jogsival, hiszen korábban már volt egy ezzel kapcsolatos bejegyzésem.
Akkor arról számoltam be, hogy sikeresen meghúztak az első forgalmi vizsgán.
A helyzet az, hogy azóta sikerült még 1x megbukni saját hibámból adódóan figyelmetlen voltam és ezen el is ment a vizsga.
A helyszín a következő kereszteződés volt:![[link]](http://i.imgur.com/fl4hh78.png "[link]")
A képen látható pirosan bekeretezett részek azok a tényezők amire figyelnem kellett volna. Nem hangzott el utasítás, tehát egyenesen kellett "volna" továbbhaladnom a pirossal jelölt szakaszon. Hiszen a főút ebben az esetben kanyarodik.
A probléma nálam az volt, hogy a két kék ellipszissel jelöl biciklis az út szélén haladt előttem. Annyira beparáztam, hogy teljesen rájuk koncentráltam. A nagyobb gond az volt, hogy egyenesen következett 1 zebra, záróvonal meg miegymás, tehát egy elég bonyolult kereszteződés.
![[link]](http://i.imgur.com/t4t7Ong.png "[link]")
A helyzetet tovább nehezítette, hogy a zöld kockák helyén parkoltak végig a szélső sávban. Szinte lehetetlen volt megoldanom a helyzetet. Mert zebrán vagy előtte / utána nem előzhetek, de valahogy a járműsort is ki kellett volna kerülni. Valamint a túlsó sávban is álltak az autók.
Ráadásul akkor sem használtam irányjelzőt, amikor letértem a főútról, ami eleve lehet bukást okozó tényező.
Számomra ebből hatalmas tanulság volt, hogy mindig nagyon oda kell figyelni MINDEN táblára, hiszen azon ment el a vizsgám, hogy azt a kis kiegészítő táblát nem vettem észre. Ha követem a főutat valszeg. gond nélkül megyek tovább.
A legutóbbi vizsga próbám óta eltelt két hónap és a tegnapi nap ismét nekifutottam a feladatnak. Kicsit féltem, hogy a nagy - okban bármikor leeshet a hó, de szerencsére megúsztam dolgot.
Kicsit izgultam a vizsga megkezdése előtt, mivel előtte 3 hétig nem vezettem egyáltalán, csak a hétvégén volt 2 órám, ahol gyakoroltam. Ami a nagyobb baj volt, hogy vasárnap botrányosan szarul ment minden. Tehát nem jó érzéssel mentem el a vizsgára. 3. próbálkozásra is más biztost kaptam és úgy istenigazából egyik sem volt szemét. Nem tudnám azt mondani, hogy az első két alkalommal indokolatlanul buktattak volna meg.
A vizsgán minden feladatot teljesítettem a parkolásokkal nem volt gond, Y is simán ment, ezekkel soha nem is volt problémám, mert az autót végig éreztem. A vizsga útvonalon végig értünk és visszamentünk a kiinduló pontra a bizottság elé. Nem volt jó érzésem több okból sem. Végig azt éreztem, hogy bármikor megbukhatok, mert sok hibát követtem el. Pl. gyalogosokat kicsit későn vettem észre és a szokásosnál erősebben kellett fékezni. (Nem satu, de nem is normális megállás). Ugyan így jártam egy egyenrangú kereszteződés előtt. Nagyon figyeltem, hogy nehogy belecsússzak, mert az instant bukás lenne. Egy alkalommal bentebb volt az elsőbbség adás tábla és nagyon lelassultam amikor kerestem, majd amikor megvolt hirtelen beparáztam, hogy majdnem megálltam és elkezdtem gyorsítani.
Nyilván tapasztalat hiányában még lassabban ismertem fel a forgalmi helyzeteket, szóval arra is kaptam hibapontot.
A probléma az volt, amit közben éreztem is, hogy folyamatosan 50-el akartam menni, mert attól tartottam ha lassabban megyek azért is megcsesznek. És éppen ezért saját magamat szívattam meg, mert kevesebb időm volt a helyzetekre reagálni. Konkrétan annyira tempósan vezettem (a megengedett keretek között), hogy még + 2 kört is be kellett iktatni a vizsga útvonalba, mert túl korán végeztem volna. 
Mikor mentünk vissza a bizottsághoz az oktatóm elrakta az útvonalas papírját, akkor azt hittem, hogy megbuktam, szóval onnantól ebben a tudatban vezettem végig. 1 autót nagy mérgelődés közben későn vettem észre és nagyobb lassulással tudtam csak kikerülni. (az utolsó pár száz méteren).
Következett az összegzés, mint azt mondtam már teljesen abban a tudatban voltam, hogy megbuktam, mert tényleg sokat hibáztam közben. A biztos is elmondta amiket éreztem, hogy a kelleténél gyorsabban mentem. Nem kellett volna annyira nyomni, hogy könnyebben tudjam kezelni a kialakult helyzeteket. Mondta, hogy összesen 10 hibapontom lett. Én továbbra is azt hittem, hogy buktam, mert nekem 9 pontig rémlett a sikeres vizsga. Majd mondta, hogy szerencsém van ez még pont a határon belül van és sikeres volt a vizsgám. Hát ott abban a pillanatban azt hittem végem van. Hatalmas kő esett le a szívemről. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ilyen teljesítménnyel is lehet teljesíteni a vizsgát.
A baj az volt az előző alkalmakkal, hogy egyszer sem tudtam végig menni az útvonalakon, tehát nem volt viszonyítási alapom a távval kapcsolatban.
Összességében ez lenne a jogsizásom története, most már csak a papírmunka van hátra és megkapom róla az igazolványt is. 
Ha valakinek aki most vág neki tanácsot kellene adnom azt mondanám, hogy türelmesen álljon hozzá. Inkább menjen lassan, mert abból csak kisebb baj lehet és mindenre több idő marad közben. Nagyon figyeljen oda a táblákra, mert 1 kiesés is vezethet bukáshoz. Elég a fenti példámat megnézni, de egy sebesség korlátot is benézhet az ember, szóval tényleg nem kell sok hozzá.
Ami pedig személyes tapasztalat, hogy nem szabad gyakorlások között sok időt kihagyni, mert 1 hét még adott esetben belefér. De ezek után az ember kiesik a ritmusból és onnantól nehéz visszajönni. Vizsga előtt senkinek nem ajánlok hosszabb szüneteket, érdemes az előtte lévő héten több alkalommal is vezetni az oktatóval.
Nektek milyen tapasztalataitok vannak a jogsi megszerzésével kapcsolatban ?
Kíváncsi vagyok friss jogsisok tapasztalataira is és a régi motorosokéra is.
Valakinek érdekes story-k a témával kapcsolatban ?
