Felveszem itten a régen elhagyott blogfonalat.

És ha már, akkor lekerekítem ezt a T-Online zeneáruházas sztorit. Egészen pontosan a zeneáruházas történetnek nyilvánvalóan az a vége, tanulsága, hogy DRM-mel védett wma fájlokat nem szabad venni, mert a digitális jogvédelem jelenlegi formája nyűg (értsd: szahar). Azaz a t-online-os bolt, és annak tükre, a Songo kerülendő.

Csak kíváncsiságból kipróbáltam az Allofmp3.com-ot is, és leesett az állam. (Most tekintsünk el attól, hogy az üzemeltetők minden ellenkező értelmű esküdözése ellenére full törvénytelen a bolt. Nálunk ugye a letöltés törvényes, innentől a forrás legalitása mellékes.) Ott szívesen fizetnék – hehe, kábé 20 dollárcentet – azért, hogy egy számot az általam választott formátumban és tömörítési rátával kapjak meg. De hiába is akarok, nem tudok, mert egy ideje a Visa és a MasterCard is bojkottálja az oldalt, és jelenleg csak JCB kártyákat fogadnak el.

De visszatérve az eredeti témához: ismég meg kellett keresnem a T ügyfélszolgálatát – egy gépfelújítás után a számok licenceivel akadt gondom – de ezúttal nem tudok béléjük kötni. Két nap múlva megérkezett a válaszlevél, amely ugyan láthatóan egy súgósablon volt, de tényleg benne volt – sok egyéb mellett – a megoldás is. Úgy tűnik tehát, hogy a support akkor mond csak csődöt, ha a user problémája egyedi, olyan, amilyennel addig nem találkoztak. Persze ez is éppen elég nagy gáz.