A minap megint előjött ez a szörnyűséges téma.
Sajnos nálam ez speciális és elsődleges stresszkeltő esemény.
Fiatalabb koromban mindig vártam, hogy végre felnőtt legyek, mert akkor már nem fogok félni a fogorvostól... Hát a nagy szart...
Valószínű jobban hozzá kellett volna szoknom a fogidokihoz kiskoromban, úgy könnyebb lett volna. Az elmúlt napokban kicsit utána néztem a félelem a fogorvostól témának. A statisztikák szerint meglepő módon a 30-50 év közötti korosztály fél a legjobban. Ez nekem nagyon furcsa, nem is biztos, hogy igaz, de ezt mondták
Szakértők szerint azért, mert kiskorában a gyerek nem ismerkedik meg kellően és kellő módon a fogorvossal.
Hozták példának, hogy az iskolafogászaton, egy-egy alkalommal egyszerre betódul 30-35 gyerek a rendelőbe, majd sorra látják el őket, mint valami futószalagon. Így a gyerek csak annyit lát a dologból, hogy fúrás faragás, húzás stb... Nincs idő megismerkedni az egész dologgal. Nincs idő oldani a feszültséget.
Én nem vagyok szakértő, a saját véleményem csak annyi, hogy lehet benne valami...
Emlékszem 7.-8. osztályban mi is jártunk. Mindenki félt. Kivétel nélkül... Névsor szerint mentünk, sorakozva. Így egy ember ült a székben, a többi gyerek pedig a rendelőn keresztül hosszú sorban állt a várótermen át... Magyarul mindenki sorban állva nézhette végig, ahogy a társát kezeli a doki. Így történt az az eset is, amikor volt 'szerencsém' végignézni, ahogy egy osztálytársam fogát kihúzzák... három, négy darabban. Mindenfelé folyt a vér, a srác kiabált, eléggé odavolt... És ezt kb a fél osztály nézte végig élőben.
Na lehet, hogy ezért félek én ennyire a fogorvostól.
A legfontosabb persze a megelőzés, a fogápolás és a többi közhely. Alapvetően szinte mindenkiben van egy kis félsz a fogorvostól. Elvégre oda kell ülni, és tűrni bármi is lesz. Nem olyan, mint amikor ráütsz a kezedre és huh gyorsan elhúzod megrázogatod kicsit és elmúlik a fájdalom... Itt továbbra is ott kell maradni, ülve, 'nyugalomban', abban a tudatban, hogy a következő pillanatban is bekövetkezhet az a speciális éles, szúró fájdalom.
Pedig ha az ember rendszeresen eljár, akkor legrosszabb esetben 1-1 töméssel megússza, ami voltaképp semmiség. Kap az ember egy injekciót, fúrnak rajta 1-2 percet (se), aztán már csak a tömőanyag következik. Erre igazából akkor érez rá az ember, amikor túlélt egy kellemes kis gyökérkezelést, esetleg foghúzást.
Na nézzük az általam ismert fogászati kezeléseket.
1. tömés : maradandó - gyökérrel rendelkező - fognál injekció, 10-15 perc zsibbadási idő, majd kis fúrás tömés és viszlát.
2. gyökérkezelés: ez már nem ilyen egyszerű mutatvány. Erre akkor van szükség, amikor a szuvasodás már annyira elterjedt az adott fogon belül, hogy beleér a gyökércsatornákba. Ha ilyenkor sima tömést alkalmaznak, akkor a tömőanyag nekifeszül a gyökércsatornának, és valósággal szét akarja robbantani, legalábbis ilyen érzés. Ezért ezt nem lehet már csak ilyen simán betömni. Ezért kell gyökérkezelni.
Ilyenkor a doki lefúr a gyökér aljáig. Majd egy hosszú, recés tűvel elkezdi feltekerni, felcsavargatni a bent lévő idegvégződéseket, majd kitépi! Ugyanezt a műveletet elvégzi az összes gyökércsatornában is. Ez foganként változó lehet, van amelyiknek csak 1 gyökere van, de van amelyiknek 2-3 is. Ez a fogak típusától is függ, ennyire nem értek hozzá. Majd végezetül idegölő folyadékkal tisztítja ki a csatornát, hogy biztosan elhaljon minden ideg. Ezután jöhet a gyökértömés, ami már véglegesen lezárja a fogat.
Persze közben és utána röntgenfelvétellel ellenőrzik, hogy mennyire volt sikeres a kezelés.
3. Foggyökércsonkolás. Na ilyenem még nem volt. Állítólag nagyon brutális. Nem tudom pontosan milyen esetben kell ezt elvégezni, sok helyen sokfélét írtak, mondtak már. A lényeg, ezt kerüljük el. Ez már a kisebb műtét kategóriába tartozik, de természetesen ehhez sem (kell) altatják el az embert.
Ilyenkor az injekció után felvágják az inyt. Egészen a foggyökér aljáig, a csúcsáig. Hja, azt hozzá kell tennem, hogy egy felnőtt ember foggyökere simán megvan 2-2,5 centiméter. + korona, ami végülis kilátszik az egészből.
Szóval felvágják az inyt. Majd csontfúróval egyszerűen eltávolítják a gyökércsúcsot. Természetesen e kezelés előtt el kell végezni egy gyökérkezelést is. Majd a csonkított fognál összevarrják az inyt.
Eddig 3 embert ismerek, aki túlesett ezen. Igen, mindenki túlélte, de azt mondták, hogy többet nem mennének bele. Elég durva fájdalmakról, és nagyon kellemetlen érzésekről beszéltek, fröcsögő vérről... Hát biztos orvosa válogatja, de nem lehet kellemes. Plusz, hogy a műtét után kb. 2 nap a lábadozási idő. Iszonyatos fájdalom, feldagadás, szédülés, esetleg láz formájában.
4. a foghúzás. Azt hiszem ehhez nem nagyon kell kommentár. Talán csak annyi, hogy bizonyos esetekben előfordulhat, hogy húzás közben a fog eltörik. Akár darabokra is roppanhat. Ilyen tapasztalatokkal rendelkező ismerősöm is van egy pár... :S Ilyenkor a bent maradt gyökérdarabokat úgy kell kibányászni, kiműteni a szájból, legrosszabb esetben szájsebészet a végső állomás...
Amiért vigyázni kell ezekkel a dolgokkal az az, hogy a fogfájás bizony képes szövődményeket létrehozni. Rámehet a szívre, a torokra, az ízületekre, az arcüregre is. Megduzzadt, gennyes fog nagyon durván tud fájni. A gyulladt, gennyes fog körül / mellett / alatt akár kisebb göbök is kialakulhatnak. Most nem találom erre a legjobb szót, olyasmi, mint egy kisebb fajta daganat. Tehát jó vigyázni, mert ez is könnyen a szájsebészeten végződhet. Ott sem altatnak.
Na, akkor jöjjön a lényeg, ami miatt ezt megírtam. És amivel kapcsolatban a kedves fórumozók véleményére kíváncsi vagyok.
Ez pedig maga a fogászat technológiája.
Mert bizony én azt vettem észre, hogy az alapvető kezelések részben vagy teljesen megegyeznek a mondjuk 40 évvel ezelőttivel. Elvégre lyukas fog, kifúrjuk betömjük. A lidokain az lidokain...
Tehát magában az az eljárás, ami miatt mindenki fél a fogorvostól, az évtizedek óta változatlan. Egyszerűen semmit nem fejlődött!
Persze, tudom én, van már nagyfelbontású röntgen. Ultrahangos fogkőleszedés, hipermodern elektromos székek, legújabb típusú fúrók stb... De voltaképp ez egy betegnek nem segít abban, hogy könnyebb legyen elviselni az esetleges fájdalmakat, vagy kellemetlenségeket. Az egyetlen mentsvár az a lidokain, ami nem minden esetben, és nem mindenkinél 100%-ig hatásos.
Szóval ezt a részét nem értem a dolognak. Mért nem találnak már ki valamit, ami kiváltja a fúrást, vagy valamit, ami 100%-ig blokkolja az idegi kapcsolatot az aggyal.
Nekem már volt 3 gyökérkezelésem, de eddig mindig volt egy kis fájdalom. Nem azt mondom, hogy nem lehet kibírni, de mocskosul kellemetlen, amikor azokkal a tűkkel döfködik a fogadat, és egyszercsak belenyilall az az irdatlan fájdalom... Aztán már csak azt lesed vajon mikor jön a következő...
Túl lehet élni, tudom, én viszem túlzásba a stresszelést. De mennyivel kellemesebb lenne az a tudat, hogy 100%-ig nem fogsz érezni semmit...