Biztos mindenkinek az életében vannak nagy mérföldkövek, amikor olyan döntést hoz, ami kihatással van a jövőjére. Nekem az elmúlt 21 évem alatt akadtak nehéz döntések, de egyik sem olyan fajsúlyú, ami előtt állok. Ugyanis az a helyzet, hogy jelenleg ott tartok, hogy ugyan már van bejelentett munkám, kis túlzással még talán önfenntartó is lehetnék, de sajnos ezzel nagyon messzire nem jutnék, és nem látom az alagút végét. Érettségi óta két más fajta képzésre is beiratkoztam, mindkettőnek az lett a vége, hogy idő előtt abbahagytam. (hogy miért, az megérne egy külön posztot, de most nem ez a lényeg). A későbbiekben mindenképp szeretnék elvégezni egy főiskolai kurzust, az informatika valamelyik szegletében, de hogy pontosan melyikben, azt még talán magam sem tudom, de jelenleg nem vagyok abban a helyzetben, hogy erről gondolkodjak. Mert ugye egy ilyet meg is kell finanszírozni (állami támogatásos kurzusra jelenleg esélyem nincs), amire jelenleg nincs keret. Viszont van más lehetőség.
A helyzet ugyanis az, hogy lehetőséget kaptam, hogy kiköltözzek külföldre, pontosabban Londonba. Végleg. Merthogy a testvérem, és kicsiny családja már fél éve kint élnek, és körülbelül 2-3 hónap múlva jutnak el oda, hogy gond, és minden féle teher nélkül kiköltözzek hozzájuk, és addig lakhatok ott, amíg olyan nem lesz a helyzetem, hogy külön lakásba ne költözzek. És azt gondolom, ezt a lehetőséget semmiképen nem szabad elszalasztani. Ami azzal jár, hogy mindent itt kell hagynom, amit az elmúlt 10 évemben felépítettem, mióta Pesten lakom. Az itt lakó családtagok, a barátaim, a kapcsolataim, minden. De úgy érzem, jelen helyzetemben nincs kiút itthon Magyarországon. Komoly végzettség hiányában a kutyának nem kellek komoly, valamire való munkahelyen, erre rá kellett jönnöm az utóbbi 2 évben, mióta munkára dobtam a fejem. És azt gondolom, egy ilyen lehetőség, nem minden nap adódik az ember számára. És már egy ideje ezen jár a fejem, de, úgy igazán még nem fogtam fel, mire is vállalkozom a közeljövőben. Félelmetes, de egyúttal izgalmakkal, és pozitívummal teli ez a kép. Várom már