Sziasztok!
Sokan kérdeztetek /pü-ben, telón, levélben/ álláshirdetésemet olvasva 
a digitális tv vétellel kapcsolatban ezt-azt.
Úgy döntöttem, indítok egy témát és megosztom veletek ez irányú ismereteimet a teljesség igénye nélkül.
Íme: 
Bizonyára mindenki tudja, hogy a hagyományos analóg tv-készülék vagy rádió nem alkalmas a digitális adások közvetlen vételére. A digitális televízió esetében a digitális műsorsugárzás vételére kialakított speciális adapterek, az úgynevezett set-top-boxok alakítják át a digitális jeleket úgy, hogy azok az analóg készülékeken is megjeleníthetők legyenek (a megjelenítő eszközök egyelőre analóg eszközök). A különféle digitális adások (műholdas, kábeles, földfelszíni vagy az iptv) vételéhez ma még - szerintem üzleti megfontolások miatt - más és más set-top-box szükséges (például a kábeles set-top-box nem veszi a műholdas adásokat vagy a földfelszíni nem veszi az iptv-adást).
A digitális rádióadások (DAB) speciális DAB-vevőkkel vehetők de ez idáig is így volt. 
Magyarországon a TV szolgáltatások teljes digitalizálása, mint olvastam egy cikkben - körzetről körzetre haladva - 2008-ban kezdődik, és 2012-ben fejeződik be. Ezt a folyamatot digitális átállásnak nevezik. Nyilván az átállás befejezése után egyetlen analóg tv sem lesz alkalmas közvetlen műsorvételre.
Felmerül a kérdés, hogyan is álljunk át az egyenlőre még elég bonyolultnak tűnő digi tv-zésre, noha még analóg sugárzás folyik de digitális adások is szép számmal vannak.
Első lépésben ki kell választanunk hogyan kívánjuk fogadni a TV jelet:
- Antennán keresztül (digitális vevőkészülék vagy digitális TV készülék segítségével)
- Parabolaantennán keresztül
- Kábelen keresztül
- Telefonvonalon keresztül
- Antennán és telefonvonalon keresztül
A "régi" TV-ket nem kell kidobni 
de ha újat akarunk venni mindenképpen digitális adás vételére alkalmasat vásároljunk amely beépített digitális átalakítóval rendelkezik (digitális TV), és 1 jótanács keressétek a "digitális pipa" logót. Ez a logó azokat a termékeket és szolgáltatásokat jelöli, amelyek a teljes átállás ideje alatt és utána is működésre hitelesítve vannak.
És ne feledkezzetek meg a videomagnóról sem: amennyiben videó (VCR) vagy DVD felvevőkészüléket használtok felvételkészítéshez, továbbra is műxik majd, viszont ha úgy szeretnénk az egyik digitális csatornáról felvételt készíteni, hogy közben egy másikat nézünk, egy vagy több digitális tunerrel ellátott digitális TV felvevőre (VCR-re, DVD-re) lesz szükség.
Antenna kérdés, ki kell e cserélni ha földi digi vételt akarunk? Nem. Amennyiben idáig jól vette a földi adásokat (szemcse, szellemkép nélkül) továbbra is ketyegni fog, legfeljebb kaphat egy alacsony zajú fejerősítőt de ez sem követelmény.
A digitális adások vételénél is megmarad az általam sokat hangoztatott íratlan szabály: legjobb antennaerősítő egy nagy nyereségű, magasan elhelyezett, szabályosan szerelt antenna!
Néhány szó az STB-k 
(SET-TOP-BOX vevődekóder)működéséről röviden:
A STB az antennáról beérkező rádiófrekvenciás jelet veszi, majd kibontja az egy frekvencián sugárzott programcsokrot (multiplexet), és a kiválasztott programot dekódolja. A vevődekóder az analóg kimenetére csatlakoztatott televíziókészüléken jeleníti meg a képet, illetve teszi hallhatóvá a hangot.
Kicsit tudományosabban: ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Tehát a földi digitális vételhez szükséges egy vevőkészülék, egy a már ismert STB, amit a jelenlegi (analóg) televíziónkhoz csatlakoztathatunk, mely készülék veszi a digitális adást és továbbítja a képet és a hangot a TV számára. A DVB-T adás vétele történhet integrált digitális TV készülékkel (IDTV) is, amely önmagában is képes a digitális vételre, ebben az esetben nem szükséges a STB. A digitális televíziózásban a kép és a hang, illetve a járulékos szolgáltatások is digitális adatfolyamként, egy ún. multiplexben (programcsokor) jutnak el a nézőkhöz. A DVB-T rendszerben az MPEG-2 képkódolást és az MPEG-1 Layer II. hangkódolást alkalmazzák. Ahhoz, hogy a nézőnél található vevődekóder (STB)visszaállítsa a képet és a hangot, szükségesek még a PSI (Program Specific Information) és az SI (System Information) adatok. A PSI adatok hordozzák a STB-ban található dekóder működéséhez szükséges információkat, míg az SI adatok az STB-ok beállítását segítik elő és automatizálják azt, illetve az egyes programokra vonatkozó kiegészítő információkat hordozzák.Röviden... 
Kiegészítés:Magyarországon már nincs MPEG-2 DVB-T ez csak 2008 október 13.-áig volt innentől MPEG-4-re tértek át ill. nov.28-tól Budapesten is megtörtént az átállás. Ez az info valamilyen oknál fogva kimaradt... 
Kárpótlásul (link alul vastagon) ahol nyomon lehet követni a változásokat, melyek véleményem szerint koránt sem tekinthetők befejezettnek.
A téma elején jeleztem, hogy többféle STB létezik, de ismereteim szerint ezek még nincsenek teljesen kiforrva az áruk sem és felhasználási területük is képlékeny kissé. Egy példa a sok közül (letisztult, árazott) 
Ha az alapfunkciókon felül az interaktív szolgáltatásokat is igénybe szeretnénk venni olyan STB szükséges, amelyik az MHP (Multimedia Home Platform) alkalmazás-programozási interfészt is tartalmazza. Ezek ára "lapozgatva a netet" 75.000-100.000 Ft. A személyi videó-felvevő funkcióval -ha éppen ez az igényünk -rendelkező vevődekóderek segítségével digitálisan rögzíthetők a műsorok az STB háttértárolójára. Ez a kategória 120.000 - 400.000 Ft jelenleg...
Befejezésül néhány gondolat a megjelenítő eszközökről. Kérdés volt, hogy mi a különbség a széles képformátumú és a normál képformátumú televíziók között a centiken kívül?
A normál képformátumú (4:3) megjelenítést lehetővé tévő TV-k a legelterjedtebbek, de kaphatók széles képformátumú (16:9) készülékek is, amelyekkel sokkal élvezhetőbb a vett műsor. A digitális programok valódi széles képformátumot biztosítanak (HDTV), míg az analóg sugárzásúak nem. A széles képformátumú televíziókészülékeken az analóg sugárzású műsorok képét a készülék széltében megnyújtja, vagy kétoldalt függőleges csíkkal jeleníti meg.
A jelenlegi szolgáltatói programcsomagban tudtommal (multiplexben) un. SDTV adások találhatóak 4:3 képméret aránnyal.
Hogy feltétlenül kell e széles képformátumú televíziókészüléket vásárolnod a digitális programok vételéhez a válaszom egyértelműen nem.
A digitális programok a normál TV-n is megjeleníthetők, de a széles képformátumban sugárzott digitális adások (HDTV) sokkal élvezhetőbbek a széles képformátumú készüléken. A széles képformátum kiterjeszti a periférikus látómezőt, ezért közelebbinek és valósághűnek érezzük a képernyőn történteket nem beszélve a felbontásról...
A jelenlegi legelterjedtebb analóg sugárzás analóg tv-vel un. váltott soros képletapogatást használ amihez PAL/SECAM üzemmódban 625 sor tartozik. Azért váltott soros mert a letapogatás páratlan sorok "szkennelésével" majd a páros sorok olvasásával folytatódik míg végül kialakul 1 kép (SDTV). Az így kialakult effektív pixelek száma 720, 4:3 képoldalarány mellett soronként. A HDTV vételnél a sorok egymás utáni olvasása mellett (ez már önmagában is kontrasztosabb képet ad és időben gyorsabb) 1440 vagy 1920 az effektív pixelek száma soronként 16:9 képoldalarányt feltételezve.
Ezzel a felbontásnövekedéssel nem lehet vitatkozni.
Még sok-sok információ elférne itt de inkább válaszban küldeném centrikusan annak akit érdekel.
Remélem nem untattalak halálra benneteket szűkre szabott írásommal és a főbb kérdések megválaszolásra kerültek, ha van a témával kapcsolatban aggály vagy nem tudom dolog, írjatok, megpróbálom megválaszolni.
Linkek ahol bővebben olvashattok az STB funkciókról, kialakításukról:
http://en.wikipedia.org/wiki/Set-top_box
http://oldradio.tesla.hu/szetszedtem/154stb/stb.htm
http://www.itvdictionary.com/set-top_box.html
http://www.kocsis-ferenc.hu/htm/dvb-t.htm
nem magyar tanár vagyok...és a HSZ-ekben lévő helyesírási hibákat mindenki leszarja..
