Provokatív a címadás, de remélem az írás végére lesz aki egyetért az állítással, legalábbis részben. 
Az óraátállítással egy számértéket állítgatunk előre-hátra, és az emberek napi élete ehhez igazodik: a munkaidő, a boltok nyitvatartása és egyebek is. De minek kell egyáltalán állítgatni?
Ha lámpafénynél vagyunk ébren és napsütésben alszunk, akkor tényszerűen több energia fogy, de a mai technika mellett ez minimális többletet jelent. Ez nem olyan előny ami indokolna bármi macerát, de akkor mi?
Az alapproblémának – amire az óraátállítás talán megfelelőbb válasz – több oka van. Az egyik nyilvánvaló, a nappalok és éjszakák hossza változik. A másik, az ember biológiai működése, ahogy ehhez a változáshoz igazodik. Jó esetben nappal, napfénynél vagyunk ébren, az éjszaka sötétjében pedig alszunk. Ébrenlétnél a napfény sokkal jobb számunkra bármilyen mesterséges fénynél. Léteznek extra erős napfénylámpák, de a napfényt azok se pótolják. Este a mesterséges fényt, azaz a napfény hiányát egész jól toleráljuk, na de reggel? Reggel pocsék dolog lámpafénynél kóvályogni, reggel kell az a napfény. A napfény indítja be igazán az ébredést, de amikor aludnánk a napfény zavaró is lehet.
A fenti bajokra az egyetlen megoldás, ha nyáron korábban kelünk és télen értelemszerűen később. Ha nem így teszünk, annak egészségi következményei lehetnek.
Tételezzük fel, hogy télen, nyáron ugyanazon időpontban kelünk és fekszünk, most tekintsünk el a kellemetlen kötöttségektől. 8 óra alvást és budapesti lakhelyet feltételezve, ilyen megoldások lennének:
1. Ha a minél több napfényre pályázunk, akkor téli időszámítás szerint 19:45-től 3:45-ig alvás, ez nyári időszámítás szerint 20:45 és 4:45. Így téli reggeleken közel 4 órát kell lámpafénynél senyvedni. Így használnánk ki a legtöbb napfényt és órát állítgatni se kellene. Valamiért mégsem lett divat, szerintem leginkább a szörnyű reggeli lámpafény miatt.
2. Ha reggel nem akarunk lámpafényt, akkor téli időszámítás szerint 23:30-tól 7:30-ig alvás, ez nyári időszámítás szerint 0:30 és 8:30. Így nyáron közel 4 órát lámpázunk este és ugyanennyit alszunk napsütésnél reggel, már ha ki tudjuk zárni azt, ha nem, úgy csak zavarja az alvást. Nem mellesleg este kb 8 órát kell kibírni lámpafénynél.
3. Valami a két előbbi között, mondjuk téli időszámítás szerint 21:30-tól 5:30-ig alvás, ez nyári időszámítás szerint 22:30 és 6:30. Így nyáron majdnem 2 órát lámpázunk este és ugyanennyit alszunk napsütésnél reggel. A téli reggeleken pedig még 2 órát vagyunk napfény nélkül.
A KSH adatai alapján úgy tűnik a legtöbbeknek ez utóbbi megoldáshoz hasonló jön be.
Időmérleg 2009/2010 - KSH
Időmérleg 2009/2010 - KSH
Hogy alakul ez a 3. megoldás, ha nyáron 1 órával korábban kelünk, azaz órát állítgatunk? Legyen a nyugovóra térés téli időszámítás szerint 22-kor, az ébredés pedig 6-kor. Nyáron így 21-től 5-ig alszunk, ami nyári időszámítás szerint 22 és 6. Ekkor téli reggeleken csak 1,5 óra lámpázás van, illetve nyáron 1 óra 10 percet alszunk mikor kint süt a nap, ezek lényegesen jobb adatok. Ha tehát mindenkinek jobb lenne nyáron korán kelni(vagy télen később), akkor az egész társadalmi életet ehhez szinkronba kellene hozni. A boltok nyitvatartását, a menetrendeket, munkahelyeket, mindent. Ezt gondolom óraátállítással egyszerűbb, mint pl menetrendeket átírni.
Az óraállítgatást ellenzők szerint az embereknek nyűgje lesz tőle, ez igaz is meg nem is. Nem közvetlenül az óraátállítás a baj, hanem hogy sokan túl komolyan veszik az órán lévő számokat. Akinek gondot okoz egy órával hosszabb vagy rövidebb alvás egy napra, az szétoszthatná ezt 2-4 vagy akár 60 napra. Ettől függetlenül ez valóban probléma, hiszen a sok év alatt kitalálhatták volna az érintett emberek mit kellene tenni, de nem tették.
Igazából nem tudom melyik verzió jobb, órátállítgatni és nyáron korábban kelni vagy egész évben fixen ugyanakkor aludni? De a leírtakból talán kiolvasható, hogy igenis van előnye az óraállítgatásnak. Végezetül egy ábra:
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
