Előre elnézést kérek, nem sértésnek szánom. Baj van a sorrendiséggel. Nagyon nagy a katyvasz a fejedben. Először az alapokkal kéne tisztában lenni. Hogy működik az egyengető és vastagoló gyalugép. A fogalmakkal tisztában lenni. Egyengetés , vastagolás, szélezés, falcolás, nútolás, táblásítás, tömbösítés meg még számtalan dolog. Még nem végezted el az egészségügyi szakközepet, de Te már operálni akarsz. Baj lesz belőle.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Nem veszem annak. Sokat ér egy ilyen figyelmeztetés.

Nézd, nekem ez játék. Van saját szakmám, de az teljesen elméleti, és rákaptam, hogy fával csináljak mindenfélét. A mindenfélébe most bejött ilyen-olyan bútor, terasz, lugas stb megcsinálása. A katyvasz stimmel, de én így tanulok meg mindent. Vettem egy hegesztőt, és aznap hegesztettem. Szalagfűrész dettó, előtte egy konnektort nem kötöttem be. Láncfűrész, ugyanígy. Igyekeztem tájékozódni előtte, amennyire tudtam, és alapvetően óvatos természet vagyok. Most éppen fát szeretnék szárítani, és mivel imádom a vörösfenyőt, és nem érzem magam érettnek a tölgyhöz, hát azt.

Teljesen el tudom képzelni, meg el is fogadom, ha ez a hozzáállás idegesít valakit. Vagy még inkább, hogy azt gondolja, hogy pár ujjal kevesebbel végzem, ha majd hozzányúlok valami igazán durvához (gondolom, erről szólt a figyelmeztetésed). Mondjuk belenyúlok egy egyengetőbe, vagy egy alsómaróba.

Ti itt főleg asztalosok vagytok, mindenféle végzettséggel, szinten, és rengeteg tapasztalattal. Amiket felsorolsz, azok asztalos dolgok, és a szakmán belül vannak. Én meg elsősorban nem ebben gondolkodom. Hanem pl abban, hogy hogyan kéne tömbösíteni nem méregdrágán, de jól kinézően száraz faanyagot, amiből már tudok szobrászkodni, és nem reped szét a francba pont a legjobb helyen. Ez alap probléma famegmunkálásnál, és még angolul se találok sok anyagot hozzá. A jól kinézés a probléma, mert ha csak összeragasztasz stafnit, az pixeles és műanyagos lesz.

Ezzel együtt, ha lenne értelmes famegmunkáló tanfolyam, ami nem arról szól, hogy végig kell unatkozni soksok időt, aztán egy papírt nyomnak a kezedbe, hogy mehess melózni, lehet hogy eljárnék rá. Kb ezeket mondták nekem, hogy a szakmát nem ott tanulja az ember, hanem az öregtől, műhelyben. Kerestem jó tanfolyamot, de nem találtam. Hobbi tanfolyamot igen, ahol szúrófűrésszel vacakolnak háziasszonyok.. az is jó poén, de nem nekem. Ehelyett youtube-ról meg tőletek tanulok.

Ha valaki tud jó ilyen tanfolyamot, szóljon. Szóval, hol az a szakközép?

Az adott esetben szerintem túl van tolva ez az ipari kombi gyalu cucc, és meg kéne vennem 80-ért a kis Scheppach-ot, aztán nyúzni fenyővel, kis tölggyel, bükkel, amíg bírja. De ha az ember nem tolja túl legalább gondolatban, hogy mit lehetne, akkor nem tud jó döntést hozni.

Én is egy ilyen kis Scheppach-om golndolkozom, mivel éves szinten kb 15 szál 2m-es deszkát tolnék át rajta.

Kizárólag itthoni barkácsolás céljából de még így is volt aki óva intett tőle és volt aki azt mondta nekem megfelelhet.

Azért nem vettem meg mert közben fater újból feldobta hogy folytassuk az egyengető gylaus projektet. Így lehet hogy csak egy vastagolót kell néznem. Ha mégsem jön össze akkor marad a scheppach.

Ja és elszívó kell hozzá erre felhívták a figyelmem.

Üdv:Viktor

Szerintem thomgrande fórumtárs arra gondolt,hogy mindenféle tudás és tapasztalat meg eszköz nélkül szinte bútorgyártó üzemet szeretnél csinálni.Majd megcáfol ha nem így van.

A múlt héten tetőcserénél segédkeztem. Ez a kis gép nagyon pozitív "csalódást" okozott. Gerendát, pallót, deszkát gyalultunk vele.
A 6 méteres gerendát úgy gyalultuk hogy fejre állítottuk a gépet és mint a kézi gyalut toltuk. Meglepő módon a vastagsági rész is nagyon jól működött. Nem néztem volna ki belőle. Pár órás munka után a motor még kézmeleg sem volt. Nagyon csodálkoztam.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Utána jártam, nagyjából 5-10.000,- között mozognak az ilyen fúrok.
Ahhoz kicsit soknak tartom hogy kipróbáljam, mert lehet nem válik be.
Majd még filózok rajta, meg érdeklődök.
Köszi

Találtam ilyen kiélezett kerámia fúrót 4500,- darabja ami még elfogadható lenne, ha kibír párszáz lyukat.
Viszont ha nem, a vídiát rendesen megélezni biztos nem egyszerű.
Az eladó srác is felvetett ami bennem is megfordult, hogy veszek 4db 8mm-es fúrót 2000,-ért amit elég sokáig lehet élezni.

Ez sem most volt.
Nekem is működik már kb. 2003 óta, azóta egy szénkefét kapott, meg nem rég volt egy kis kehe a szalagfeszítővel amit nem is értek, de megoldottam 2db alátéttel. A fémes hang nekem is előjön néha, de nem igazán izgat.
Részben egyet értek azzal amit írsz, de nekem sok tapasztalatom nincs az új Makiátkról, mert 2005-ig gyakorlatilag a legfontosabb és legjobb makitákat megvettem és azóta is működnek, köztük a 2001-ben vásárolt csavarbehajtómat amit már töbször említettem.Soha nem állt meg és soha semmit nem kellett rajta javítani, cserélni. A kollégám nekem adta a sajátját aksi nélkül, azóta kettő van.
Amíg akkumlátort kapni hozzá nem veszek másikat, de nem is tudnám mit vegyek.
Ami kiábrándító volt, hogy az MLT100 körfűrészre a Makita rá merte írni a nevét. Lehet kimegy a világból, de nagyon lötyögős, kézzel faragott rajta minden.

Hobbistaként egy 30cm széles egyengető bőven elég.
Az egyengetőnél az asztal hossza az egyik legfontosabb. Minél hosszabb anyagot akarsz egyengetni, annál hosszabbnak kell lennie az asztalnak, hogy egy csavarodott deszkának az átlós sarkai feltudjanak feküdni az asztalon. Egy valamire való egyengető asztalának hossza 2m-nél kezdődik.
Az egyengető lényege, hogy egy girbe-gurba, csavarodott deszkának az egyik lapját SÍKRA tudd egyengetni.
Ha ez megvan akkor ennek a sík lapnak az egyik merőleges élére lehet egyengeti egy tökéltesen merőleges és egyenes élt. Az egyengető szerepe nagyjából eddig tartott.
Ezután jön a vastagoló amivel a sík lappal szembeni oldalt lehet párhuzamosra, a kívánt vastagságra vastagolni.Vastagolóból legalább 30-40cm-es kell, akkor sok akadályba nem fogsz ütközni.
Ezután jön a körfűrész amivel a deszka szélességét lehet kialakítani, vagy felcsíkozni a kívánt szélességre.

Ez láttam én is, de nyomát nem találtam se német, se angol amazonon, és ebay-en sem, és nem találtam céges azonosítószámot sem, ez mind kissé óvatosságra intett. Ezt még a Strauss Austiával tapasztaltam eddig, ami persze kínai olcsó cucc, nyoma nincs a neten, csak egy magyar beszerzési helyen. Persze lehet, hogy kint más matricát raknak rá.

Az jó, hogy a 20-as gerenda is belefér. Mennyire volt haladós vele a munka? Lehett tolni a gerendán rendesen?

Azt írta, hogy baj lesz belőle. Gondoltam, nem arra célzott, hogy majd csődbe megyek inkább arra, hogy veszélyes, és majd lenyesek eztazt. De lehet hogy tévedek.

Nem akarok asztalosüzemet nyitni. Vagy továbbra is gyalulva rendelem a fát, de bizonyos dolgokhoz szárítanom akkor is kell, kivéve ha a műszárított tényleg drága anyaggal akarok dolgozni. Vagy kell egy gyalu, meg ezek szerint egy egyengető is.. de ha bármi bútorszerűt akarok, akkor kell úgyis.

A barkácsbolt, ahonnan néha felcsípek pontosan méretre vágott műszárított borovit, kb 280e / köbméter áron adja. Kis projektekhez ez nem baj. Komolyabb dolgokhoz már szörnyű drága.

Ilyenkor körül kell nézni, és ki kell számolni, hogy mi mennyi, és ez nem egyszerű, mert nemcsak költség, de munka is van vele, por is, stb. És egy csomó információ hiányzott alapból. De már kezd összeállni, hála a kommenteknek. Ha nem tolom el a széléig (ahol már tényleg nevetséges), akkor nem tudok jól dönteni. A 10 köbmétert csak azért írtam, mert kb az hozza be a gyalu árát.

az jó ár ...
miből készült, aranyból?
nálunk a képen látható bosch fúró 6-8 méretben kb 1000-1200 ft

Az jó, hogy a 20-as gerenda is belefér.
Ez nem a 20-as gerenda gyalulására alkalmas. Főleg kin a kertben a gyepen. Hosszabb anyagokat csak megfelelő pontos alátámasztással lehet vele gyalulni.
Mennyire volt haladós vele a munka? Lehetett tolni a gerendán rendesen?
Teljes szélességben 1 mm-es fogást bírt erőlködés nélkül.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Az 1mm jó. Lehet hogy ez lesz az én emberem, illetve első kombigyalum. Jó kompromisszumnak tűnik.

Beszéltem a forgalmazóval, három dolgot mondott:

- Méhészek stb visznek sokat belőle, kaptárhoz stb. A gumihengerrel nem szokott panasz lenni. A kés 8e Ft, élezhető.
- Nincs finomra beállítva a cucc, de be lehet. Meg lehet nézni náluk.
- Ha nagy pallót vagy gerendát egyengetek, az OK, de ha vastagolom, akkor mindenképp támasszam ki, mert tipikus hiba, hogy ha kézzel emelve tolják át, megfeszül benne és tönkremegy a henger.

A Sheppach eggyel létezőbb márka, és kicsit megbízhatóbbnak tűnik, de sokkal kisebb a függőleges kapacitása.

2003 óta egyszer cseréltél szénkefét a szalagcsiszolóban? Ez ugye csak elírás?

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

amennyit használja ...

Azért nem gyep lesz az. Építek egy beállót a kert elejében, amibe teszek egy jó nagy munkaasztalt. Csak komoly szerszámot nem lehet benne hagyni, mert lába kél.

Igen, 12év után
Én nem csak ebből élek és lényegesen kevesebbet használom mint Ti.

Annyit még rá is szánnék, teljesen reális ár. Én alapból 4e pénzt sem sajnálnám ha tudom mire képes.

Azt kb. meg tudod mondani hogy hány üzemóra lehet benne? Nekem fél év egy adag szénkefe úgy, hogy van mellette egy rakás bútorlapos munka amihez nyilván nem kell. Lehet régebben más volt a szénkefe összetétele?

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Hmm....100óra környékén lehet, nehéz megmondani. Szalagból 50-100db között.Még talán a grafit lappal lehetne a legjobban meghatározni,,mert az lassan kopik. Na nekem az még elég jó állapotban van, most kezd megkopni a széle.

Jól van, akkor 12 éve se volt keményebb a szénkefe A behajtóba mondjuk bronzkefét tesznek, az jobban bírja. Egy adagot már abból is elhasználtam, azért az is el tud kopni.

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Elkezdtem dolgozni egy kicsit öreg, de jó gyantás fenyővel, dohányzóasztal készül.

A gondom az, hogy az anyag egyes részeit megtámadta kékes-szürkés penész. Kidobni azért nem szeretném. Ki milyen felületkezelési eljárást ajánlana, hogy megállítsam a penész terjedését, sőt, esetleg meg is tudjak szabadulni az elszíneződéstől?

Köszi.

MSI MAG Z590 Tomahawk WIFI, i5-11400F, Intel ARC380, 2x8 GB DDR4 Kingston HyperX Fury 3000 Mhz, BeQuiet PurePower 12M 650W

Én most Dewalt-ban utazom van pár alapgép ami már a 14 . évét gyűri és még működik a makitákból már csak egy excenteres maradt a szalag a merülő rezgőcsiszoló plusz egy élmaró .
Ezeket vettem, nemrég szeretném lecserélni a vezetékes gépeket aksisokra [kép] [kép]

1956-2010 07.22 Varga László

Hogy vált be az aksis dekopír? Bírja sokáig? Érezhetően gyengébb, mint a vezetékes testvére vagy nincs nagy különbség?

Semmivel sem gyengébb mint a vezetékes ikertestvére egy 5 Ah aksival 4 cm vastag fenyő munkalapba bele tudtam vágni egy mosogatót egy főzőlapot két 50*15 cm hosszú szellőző rácsot utána lemerült mivel ez nem szénkefe mentes szerintem ez igy nem is rossz .
A gyalugép egy álom ,fenyőbe teljes szélességgel (82 mm)maximális 2 mm fogással egy 5 Ah akkuval 55 m lehet gyalulni vele .
A 9 Ah akku kicsit nehéz de mind a dekóval mind a gyalugéppel szinte egész nap lehet vele dolgozni .

1956-2010 07.22 Varga László

Na, tegnap összeraktam és kipróbáltam az Aldis asztali körfűrészt. Hát nem lesz egyszerű történet.

Egyelőre nem sikerült derékszöget vágni vele keresztvágáskor. Lehet hogy a miter slot, ami az alu lapban megy, nem párhuzamos a fűrészlappal, és azért, de maga a felfüggesztés is nyaklik, simán arrébb tudom húzni egy milit ujjal.

Az egyik para, hogy mm-re van a lap az alu tetőtől, de mikor elindítom, mindig ránt egy nagyot a motor, mert nem lágyindítású. Ha belekap az alu tetőbe, ott csúnya világ lesz..

Ahhoz, hogy az ember egy gépet be tudjon állítani, ahhoz minimális feltételként szükségesek a pontos idomszerek. Ha ilyened nincs, akkor már eleve gondban vagy. Elsőre egy megfelelően egyenes "valamivel" érdemes ellenőrizned az asztal síkságát. Kicsi az esély arra, hogy hibátlan legyen az asztalod, de ha 0,2mm-nél nincs nagyobb eltérés, az már nagyon jó. A gyakorlatban akár 1mm-es púp vagy horpadás is előfordulhat. A második kérdés, hogy a fűrészlap síkja és a párhuzamvezetők mennyire párhuzamosak egymással. Ha nem az, akkor gondban vagy, akkor érdemes hozzányúlni a felfüggesztéshez és beállítani. Macerás. Ide tartozik az a kérdés is, hogy a két párhuzamvezető mennyire párhuzamos egymással? Mérőszalaggal ezt nem nagyon tudod pontosan megállapítani, pontosabban ha mérőszalaggal érzékelhető a probléma, akkor az már eleve gond.
A harmadik beállítandó a fűrészlap függőleges volta, pontosabban, hogy derékszögű legyen az asztallappal, aminél ha az nem pontosan sík máris felmerül a kérdés, hogy melyik pontjához képest legyen derékszögű a fűrészlap.
Amin állítani nem tudsz, legfeljebb csak konstatálni a probléma létét vagy nem létét, az a fűrészlapod ütésmentessége. Ezt úgy tudod ellenőrizni, hogy egy tűt (valami helyes dolgot hozzáérintesz a fűrészlaphoz és kézzel körbeforgatva a fűrészlapot (lehetőleg nagyító alatt) figyeled, hogy a fűrészlap "imbolyog-e"? Ez elsősorban a fűrészlapban lévő pontatlanságok (bringás nyelven szólva: "nyolcas") miatt lehet, de azt sem lehet kizárni, hogy magában a tengelyben ne lenne bizonyos pontatlanság. Utóbbi eldöntésére nincs jobb javaslatom, mint egy profi, megbízhatóan sík körfűrészlappal történő próba. Ha ezzel is mutatkozik a deformáció, akkor én inkább lemondanék a gépről.

Azt már a múltkor jeleztem, hogy kicsit az az érzésem, nem életszerűek a szempontjaid, mintha a gyakorlat kimaradna az előre felállított szempontjaidból és kételyeidből. És ezzel most nem cseszegetni akarlak, magamon is ezerszer tapasztalom, hogy gyakorlat nélkül a legritkábban sikerül rátapintani a lényeges problémákra. A mostani utolsó bekezdésed is ez a kategória. Az egy milliméteres rés nem sok de elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a fűrészlap akadálymentesen fusson. Ha akkora ütés van a lapban, hogy belekaphasson az asztallapba, akkor ott már eleve gond van. De megnyugtatlak, ha belekap, akkor sem lesz semmi gond. Az asztallap alumíniumból van, a keményfémlapkás fűrészlap ha nem is halkan és nem is szikrák nélkül de úgy elviszi az alut, mint a sicc. Nem lesz csúnya világ. A csúnya világot inkább az jelenti, ha mondjuk egy kajszult szélezetlen pallót próbálsz vágni és a munkadarabbal nagyon kitéríted a lapot a saját síkjából. Mert egy magas fordulatú fűrészlap egyébként a forgással járó fizikai törvényszerűségek miatt egy síkban szeret forogni, elég ha megnézel egy megforgatott kartonlapot vagy rongykorongot.

És bocsánat, de figyelmetlenül olvasok, ha tudtam volna, hogy aldi/lidlis körfűrészt akarsz venni, akkor lebeszéltelek volna, pontosabban felhívtam volna a figyelmedet arra, hogy ha már az egyengető és vastagoló kapcsán annyira szempont volt, hogy egymással minőségileg "kompatibilis" legyen a két eszköz, hogy a Workzone asztali körfűrész és mondjuk Metabo vastagoló is nagyon nem azonos kategória. Én - de ez az én hobbista gyakorlatom - egy jó asztali körfűrész fontosabb szerszám mint egy jó vastagoló. Tehát inkább vennék egy metabo asztali körfűrészt és einhell vastagolót mint fordítva.

Nos, én egész jól tudtam, mit veszek, és meg is lett itt tárgyalva, úgyhogy nincs panasz. Gondoltam, az alapokhoz jó lesz, ha a teteje nem sík stb akkor ráfúrom egy rétegelt lemezre, ha a ház is nagyon gagyi, akkor kiveszem a felfüggesztést belőle és felfüggesztem én egy merevebb dobozban, ha pedig a felfüggesztés is nyaklik, akkor legfeljebb vettem egy motort meg egy csomó alkatrészt ennyiért. Közben meg kitanulom, hogy mitől is jó egy ilyen. Ehhez képest egy közép jó fűrészt sose szednék szét, csak használnám. Ez szerintem kb be is fog jönni.

Ami a gyakorlat hiányát illeti, pontosan erről van szó. Van ami nekem parának tűnik, pedig nem az, és fordítva. Ha nem kérdezek rá és kipróbálom, az nem nagyon okos dolog. Úgyhogy inkább rákérdezek.

Kérdések:

- Igazából mire való a jobb oldali párhuzamvezető? Még a keresztvágásos jig-eken is mindig csak a baloldaliba látom, hogy illesztik.

- Van nagy ács derékszögem, azzal tudok egész jól derékszöget meg síkot bemérni. Amit nem tudok, és nem is tudom, hogyan mérjem, hogy a felfüggesztés mennyire van megfeszítve szögbe, mikor rögzítem (mert muszáj rögzíteni). Kösz a tippet az ütéssel, megnézem alaposan, erre nem gondoltam.

- Fontos. Van ahol azt mondják, hogy épp hogy csak az anyag fölé kell hogy érjen a fűrészlap. Mások meg azt, hogy azért valamennyit igenis menjen fölé, mert sokkal szebb lesz a vágás. Mi a helyzet ezzel? Mondjuk egy colos deszkánál milyen magasan legyen a fűrészlap legfelső pontja?

Nem biztos, hogy elég az az "egész jól tudok" egy derékszögnél. Érdemes ellenőrizni, mennyire derékszög (lásd még átfordításos próba). Nekem van itthon vagy 6 db, de max. kettővel mérek, mert azok 90 fokosak, és nem 89 vagy 91. Ha egyszer rosszul állítod be a stellert, sosem lesz tökéletes, amit csinálsz. (Amúgy sem biztos, de akkor biztosan nem)
A fűrészlappal meg el lehet szórakozni hosszú perceket. A tengelytől, a tengelyvégtől, a laptól, meg a fene tudja még mitől, de ha a tengelyen forgatod a fűrészlapot, mindig máshogy fog állni. Van olyan pont, ahol a legkevesebbet kóvályog. Jelöld meg a lapot és a tengelyt, rögzítsd a lapot, és forgasd kézzel, valamilyen eszközzel mérve a kóválygást. Aztán rögzítsd arréb egy kicsit, és újramérés. Ahol a legközelebb van a függőleges forgáshoz a lap, azt jelöld be valamivel. Ha cserélni kell, vagy bármi történik, ide vissza tudod rakni. Millimétereket lehet ezzel nyerni, ha olyan a fűrészed. Márpedig olyan, az enyém is aldis.

A helyzet reménytelen, de nem komoly.

Röviden reagálva: a két párhuzamvezető elsősorban arra jó, hogy tolóasztalt tudj rajta használni. Bizonyos keresztvágásokhoz, fogazásokhoz az nagyon hasznos kiegészítő. (lásd YT-on cross-cut sled címszó alatt. Bizonyos esetekben pedig jobb ha nem a bal, hanem a jobb oldalról vágsz valamit a szögvezetővel, vagy fordítva.

"Van nagy ács derékszögem, azzal tudok egész jól derékszöget"

No itt jön az, hogy a magamfajta sznob hobbista fülének ez nem hangzik jól. Az "egész jól" sem egyértelmű, az ács derékszög viszont kimondottan rosszul hangzik. Előre elnézést kérek minden ácstól, de talán senki nem veszi zokon, az ács szakmában a precizitás más fogalmakat takar mint másutt. Nem tudom, hogy az "ács derékszögnél" létezik-e nagyobb tűréshatárú mérőeszköz. Nem kell másra gondolnod, csak tégy egymás mellé egy ácsceruzát és egy rotring cerkát (aminél még esetleg visszakérdezek, hogy 0,7-es, 0,5-ös vagy 0,3-as?) Ez persze nem jelenti azt, hogy véletlenül egy ács derékszög ne lehetne pontos, éppen csak az esélye kicsi. A gép beállításához fémipari (nem lakatos) derékszög, illetve szögmérő szükségeltetne leginkább. Én legalábbis ezen eszközök nélkül elég nehezen tudnék pontos vágásokat készíteni (az én mértékem szerint "pontosakat")

Hogy a fűrészlap mennyire érjen az anyag felé, ezt majd magad is kitapasztalod. Túl magasra egyszerűen azért nem érdemes, mert több esélyt adsz arra, hogy belenyúlj a szerszámba. Ugyanakkor például én, amikor gérbe vagy valamilyen hegyes szögbe vágok, olyankor szeretem, ha a lap inkább felülről mint oldalról harap bele az anyagba, mert a végén úgy kisebb eséllyel szakít ki a munkadarabból. (főleg ha a munkadarab mögé nem teszik úgynevezett "áldozati" anyagot, ami véd a kiszakadás ellen. Látni, érzékelni fogod vágásnál, hogy jobb neked. A lényeg, hogy balesetvédelmi okokból ne álljon ki felesleges mértékben a fűrészlap. Ezt egyébként úgy mondom, hogy valószínűleg Te sem fogd használni a "kötelező" felső védőburkolatot, mert nem látod tőle a vágást.

Ez volt a "rövid" válasz

Nem tudom, hogy az "ács derékszögnél" létezik-e nagyobb tűréshatárú mérőeszköz.

Igen van: nem tudom a nevét, csak azt, hogy a kőművesek használják, és a legkisebb mértékegysége 2cm.

[ Szerkesztve ]

A helyzet reménytelen, de nem komoly.

Én tudom, kőműves függőón.

Mesélj és iszom minden szavad, mit takar az ácsoknál a precizitás...
Ácsceruzát ki kell rendesen hegyezni mert 2mm-es jelet nem fog húzni neked senki, ellenben húztál már rotringal épületfára vonalat ami le van áztatva?
Derékszögről is óvatosabban nyilatkoznék. Mi pl. csak hegesztett vinklit használunk ami pontos.
Kicsit tele van már a hócipőm azzal hogy mint negatív példát hoznak fel faipari szakmákban minket ácsokat. És amúgy egy rissz rossz életlen szekercével faragjuk össze a tetőket amik csoda hogy állnak és nem dőlnek össze.

Jahh ráadásul a "rosszul összetákolt tető" még kb 30 évig tart jó pár mázsa cserepet is!

A remény hal meg utoljára! (meg a patkányok)

Egyébként visszakanyarodva, ki csinálta neked 2mm-es élzárással ezt így?

Ácsok=Szőrös asztalosok.

[ Szerkesztve ]

Nem bűn a lustaság.

Nagyjából annyira esett ez rosszul neked, mint legutóbb Local-nak a laminált bútorlapból összerakott dobozok sztori, szintén Soká ujjából.
Értettem Local-t is ahogy kiállt értünk és értelek téged is, ahogy kiállsz a munkád igényessége mellett, de biztos vagyok benne, hogy Soká nem megbántani akart egyik esetben sem, csak egy túlzó ellenpélda volt.
Van az a fémből készült derékszög amit ácsok használnak és akár párezer forint, meg van az amit az igényesebb fémmegmunkálók és több tízezer forint darabja.
Ezzel most nem azt akarom mondani, hogy Ti xar minőségű derékszöggel dolgoztok, sőt ahogy megismertelek biztos drága jó minőségű derékszöget használtok, de egy körfűrész beállítására akkor sem egy ácsderékszög való, hanem egy rendes lakatos derékszög.
Az pedig, hogy az ácsokat és kőműveseket hozzák fel a pontotlanság, vagy talán az elnagyolt munka példájaként abból adódhat, hogy a felhasznált anyagok és a késztermék méreteit tekintve nagyobb tűréssel vagytok kénytelenek dolgozni és ez szakmailag is engedélyezve van, mert egyszerűen nem lehet máshogy.

Általánosságban írtam, nem egy olyan esetet ahol az ács saját magának csinál látszó szerkezetű tetőt. Továbbra is tartom hogy nem lehet és nem is kell. Hozzáteszem a pontosság kedvéért hogy cserép alá, de kár belemenni ennyire, nem ez volt a mondandóm lémyege.

[ Szerkesztve ]

Azért nem kell egymásnak ugrani, nem ez volt a lényeg. Minden tiszteletem a tied (szerintem nem csak az enyém), látva a japán ácsokat megszégyenítő csapolásokról készített képeidet. El is hiszem, hogy nem úgy dolgoztok, mint sokan mások, erről Te is írtál már itt eleget.
Nem tudom, hol olvastam ugyanakkor, hogy valaki elzavarta az ácsokat, mert az eresz láttán derült ki, hogy majd 1 métert elkajszult a tetőszerkezet, mire a ház másik végére értek vele a "mesterek". Ez is létező dolog.
Aztán meg a tetőnél biztosan nem akkora baj, ha 1-2 centit elcsúszik a gerenda, thyebyt meg azért szoktuk itt "cikizni", mert századmilliméteres pontosságokról ír a játékainál.

A kőművesek derékszögeiről meg saját tapasztalatom van. Volt egy kis hétvégi házunk, amit valaha egy katonatiszt építtetett a bakáival. Valószínűleg amúgy is egy kis szabadság és pálinka volt a munkabér, de abban a házban tényleg nem voltak derékszögek. A lakásunkban is akkor derültek ki turpisságok, amikor egy sarokmosdót akartunk berakni egy wc-be. Igaz, a házunk egy része el van forgatva 45 fokkal, a kőműveseknek meg nem volt ilyen mérőeszközük. Az ácsok viszont tényleg mestermunkát csináltak ezzel a tetővel, át is dolgozták, amit a mérnök megrajzolt. Ráadásul nagyon kemény télen dolgoztak, volt legalább -10 fok.

Szóval mások a léptékek, mások a célok, de mindegyik lehet mestermunka és kontármunka is.

[ Szerkesztve ]

A helyzet reménytelen, de nem komoly.

Sokat beszéltünk már a derékszögekről, milyen nehéz jót venni. Azt is leírtam, hogy a legjobb, igazi derékszög, amit használok, egy 500 Ft-os, Praktikerben vásárolt műanyag vacaknak látszó darab. Nemrégiben voltam egy boltban, ahol ki voltak rakva olyan rendes fémből gyártott (igazi, vastag vas, mintha Oroszországban készült volna ) derékszögek sok ezer Ft-ért, többféle méretben. Nem mertem megvenni, mert már nem bízom a drága derékszögekben sem látatlanban. Na, ez az igazán szomorú a mai világban, és mindegy, hogy asztalos, vagy ácsmunkára használod.

A helyzet reménytelen, de nem komoly.

Nálunk sincs tűrés! Nincs 1-2cm elcsúszás mert nem engedhető meg! Tegnapi eset hogy a falnak a merőlegesébe tettek 10cm.-t. Nekem merőlegesen áll a szarufám mert a szegélycserép becakkosodik ha ez nem így van. Kit érdekel hogy a kőműves szar munkát végzett?
Nem győzöm hangsúlyozni hogy nem használunk csak szerkezetépítő csavart. Folyamat a következő csak hogy mindenki lássa.
Talpszelemen lerakása derékszögben párhuzamban. A talpszelemen szintezése.nem szemre Egy közelebbi-A kijelzőn a nulla azt jelenti hogy jó. Ez minden kármiponton meg van nézve és gérvágóval a megfelelő méretű alátétbetéttel szintre emelve.
Utána rajzról hajlásszög leolvasása. Nem, nem a magassági adatra hagyatkozva hanem a hajlásszög! Tablet előkap és a megfelelő programmal kiszámít minden adat. Értsd: minden kármipont mm.-re. Mivel ez csak 2 tizedes jegyig számol ezért számológéppel utánaszámol hogy a 3. és 4. tizedesjegy felfelé vagy lefelé kerekít.
Derékszelemen felállít és a programmal számolt helyen rögzít. Segítségedre van Hilti pr30hvs. Első szarufák kiszabva és betéve. Átnézve minden passzol e. Ha nem akkor nem nyúlunk a láncfűrészhez hogy belevágunk a kármiba azután stimmel hanem megfogjuk a jóbarátunkat Piher R.-t és bepréseljük a helyére majd rögzítjük Ezzel. Nem, nem kétszázas szeggel és jól van az úgy ha szar akkor is. Ha ennek ellenére valami nem stimmel akkor csavar kihajt és megigazít de előtte tablet és szintező játszik.
Zsinór használata kötelező. Ha mégsem lehet kihúzni a zsinórt akkor pr30 segít mert lehet vele azt is. videó
Ezekkel megteremtetted magadnak azokat az alapokat hogy jól tudj dolgozni. Nyilván az épületfában vannak pontatlanságok ezért sokszor van hogy előkerül a 10t spanifer és a Piher. Mindig a maximumot kell kihozni a faanyagból és nem feladni.
Most így nagyjából ennyi. Ennek az az eredménye hogy mondjuk egyenes lesz a tetősík egyengetés nélkül is és a lefolyót bárhová kérheti a tulaj mert vízszintes a ragalja.
verdikt: szakadjunk el a 2cm és jó az úgy ácsoktól...

[ Szerkesztve ]

Találtam 22es laminált MDF-et a Bohácsnál, azt szeretném az asztali körfűrész fölé tenni asztalnak.. meg a Triton fölé is.

- Mivel tudok szépen laminált MDF-et vágni? Hogy ne tépje meg a laminálást? Kézi körfűrész jó? Inkább a sűrű vagy a ritka fogú lappal?

- És mivel zárjam le az oldalát? Azt gondoltam, hogy L vasat fúrok rá, úgy hogy megmarom kicsit az alsó profilt, hogy beleüljön. Azt mondták hogy ne nagyon gondolkozzak hosszabb hegesztésben mert vetemedik tőle a vas.

Látom, kitört a móka az ácsderékszög ürügyén, majd bemérem, mennyire derék az a szög

Drága bim, nem véletlenül kértem előre, hogy senki ne értse félre a mondandómat, de lám mégiscsak sikerült.
Főleg Téged nem szeretnélek megbántani, mert Te éppen az igényes és felkészült ácsok egyike vagy. De én még csak nem is arra akartam utalni, hogy az ácsok között esetleg több a pontatlanul dolgozó ember.
Próbáld megérteni, hogy minden szakmának van egy maga számára kialakított tűréshatára. És szerintem nem hiúsági kérdés, hogy egy épületszerkezeteket gyártó ács nagyobb tűréshatárral dolgozik mint egy nyílászárókat készítő és megint mást egy bútort készítő és megint mást egy hangszerkészítő - hogy maradjak a fánál, mint alapanyagnál.

Te magad adtad meg a választ, azzal, hogy persze, hogy nem lehet rotring ceruzával szőrös fára rajzolni. Egy ács eleve olyan anyaggal dolgozik amire nem való a rotring ceruza. Mások a léptékek, ezt próbáld megérteni.
Te azt mondod, hogy hegesztett vinklivel dolgozol, ami az ács-kontextusban ezek szerint a jó fogalmát jelenti, egy szerszámkészítőnél meg csak és kizárólag a köszörült vinkli lesz a megfelelő. És neked nincs szükséged egy Mitutoyo derékszögre, de az nem baj, hogy tudod ha van, akinek arra van szüksége. És próbáld ezt nem alá-felé rendeltségi minőségnek tekinteni, egyszerűen csak fogadd el, hogy mást jelent a pontosság az Eifell torony készítőinek és mondjuk mást Becsei Áronnak. Pedig mindketten fémmel dolgoznak. És mindkettő nagyszerű alkotás a maga nemében.