A második DirectX 9-es generáció királyai

2004-ben, a második DirectX 9-es generáció bemutatásakor fordult a kocka, hiszen az FX-fiaskó után az NVIDIA-nál jól tudták: ahhoz, hogy visszaszerezzék a vásárlók bizalmát, valami igazán ütős termékkel kell előállniuk. A 6-os GeForce széria fejlesztésekor ezért beleadtak apait-anyait, ami meg is látszott a végeredményen. Elhagyták a rosszemlékű FX megnevezést, így az új modellpaletta már csak egy négyszámjegyű típuskódot kapott. Az NV40-es kódnevű GPU-ra épülő GeForce 6800-as család elsőként támogatta a DirectX 9c-ben bevezetett 3.0-ás Shader Modelt, emiatt technikai fölénybe került az ATI-val szemben, hiszen az aktuális Radeon generáció csak a korábbi 2.0-ás változatot támogatta, így a kártya időtállóságán sokat javított ez a fejlesztés.

Ezzel szöges ellentétben, az előző generáció sikerét látva, az ATI mérnökei kissé elkényelmesedtek, így a Radeon X generáció a meglévő architektúra szélesítésén kívül nem sok újdonságot tartalmazott. A csúcskategóriában az X800-as, illetve később X850-es kártyák szerepeltek, melyeknek nyers teljesítményben nem volt lemaradásuk a 6800-as GeForce-okhoz képest, sőt kicsivel gyorsabbnak is bizonyultak, ám az SM3.0 támogatás hiánya már a korabeli játékokban is eredményezhetett képminőségbeli korlátozásokat, egyes újabb játékok pedig el sem indulnak velük, holott a kártya teljesítménye bőségesen elegendő lenne hozzájuk.

A középkategóriában ebben a generációban az NVIDIA kártyái bizonyultak erősebbnek, hiszen a GeForce 6600 GT ellen nem igazán rúgott labdába a Radeon X700-as modell, így inkább az erősebb X800-asok lebutított változatát kínálta az ATI ebben a szegmensben. Fontos megjegyezni, hogy ekkortájt kezdett terjedni a PCI Express foglalat, így magától értetődő volt, hogy az új szabvánnyal is el kell készíteni a kártyákat, de a csúcskártyáknál a fókusz még az AGP-n maradt, így mindkét itt bemutatott kártya ezt a csatlakozót támogatja natívan.

Technikai értelemben ebben a generációban hasonlít egymáshoz leginkább a két gyártó csúcsmodellje, hiszen mindkét kártya 16 pixel pipeline-t és 6 Vertex Shader egységet tartalmaz. A vélhetőleg az SM3.0 támogatás miatt jóval bonyolultabb felépítésű NV40-es GPU órajelét azonban az NVIDIA csak 400 MHz-re tudta belőni, ellentétben az X850 XT Platinum Edition 540 MHz-es órajelével, így nyers teljesítményben az ATI oldalán van az előny. A memóriabusz mindkét modell esetében 256 bites, és a memória sávszélessége is nagyon hasonló.

Természetesen az előző oldalon szereplőkhöz hasonlóan ezek a kártyák is igencsak nehezen beszerezhetőek ma már, hiszen nagy részük vagy tönkrement, vagy gyűjtők vitrinjében landolt. A két típus közül megint csak a GeForce a gyakoribb, bár mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia annak, aki magáénak szeretne tudni egyet. Az X850 XT-t, főleg Platinum Edition változatban viszont szinte lehetetlen már beszerezni itthon, hiszen újkorában sem volt túl elterjedt.

6800 Ultrából a referencia változat a legelterjedtebb, mely kétslotos hűtést kapott, ám a meleg levegőt nem vezeti ki a számítógépházon kívülre, ellentétben az ATI megoldásával. Az X850 XT-n a kanadai gyártó első dupla kártyahelyet elfoglaló hűtése teljesít szolgálatot, mely nem sikerült túl jól, ugyanis meglehetősen nagy hangerő mellett üzemel. Az X800-as modellek lapos megoldása ennél jóval halkabb volt, és az X850-es nem termel annyival több hőt, ami ezt a szerkezetet indokolná, így ez a változtatás a csúcsmodell esetében kissé meglepő.

Az X850 XT Platinum Edition szintén egy referenciakártya formájában került hozzám, ám a Sapphire egyedi matricát tervezett rá, míg az Inno3D meghagyta a 6800 Ultrán az NVIDIA referencia díszítését, melyről Nalu, a GeForce 6-os szériához készült techdemo-ban szereplő sellőlány mosolyog ránk.

A hátoldalon csak az ATI kártyája esetében találunk memóriamodulokat, hiszen a kompaktabb NYÁK miatt nem fért el az összes lapka a GPU felőli oldalon. Emiatt ide is került egy hűtést segítő fémlemez, bár ennek hőátadó felülete nem túl nagy, de a semminél azért így is többet jelent.

Ezúttal már az NVIDIA GPU-ja is fémsapka nélkül került forgalomba, ám az FX 5950-nél látható memóriaelrendezés megmaradt. A Radeon X850 XT NYÁK-ja meglepő hasonlóságot mutat az előző generációs 9800 XT-vel, pedig a GPU számítási kapacitása lényegében megduplázódott. Fogyasztás szempontjából a GeForce képes magasabb értéket felmutatni, bár a dupla molex aljzat csak biztonsági szempontok miatt van jelen a kártyán, hiszen 1 db tápcsatlakozó bekötésével is üzemképes.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!