2024. május 4., szombat

Gyorskeresés

Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

  • Egy kicsit gonoszkodtam

    Most éppen a CBA-ban jártam. Nagyon ráérek, a bevásárló kocsira támaszkodva ráérősen araszoltam.
    Hopp, ez az ember meg miért néz? Nem feltűnően teszi, de többször rám sandít, aztán másik gondolasorba tolja a kocsit.

    Eszembe jutott, hogy a civil ruhás vagyonőrök kosarában vagy nincs semmi, vagy csak olyan, ami nem romlandó.
    Megvagy választott "áldozatom"! Játsszunk egy kicsit.
    Épp a konzervrészlegnél jártam. Zöldbabfőzelék pörkölttel, jöhet. El fog fogyni. Hogy az anyád, de magasan vagy...
    - Jó napot kívánok, Ön magasabb nálam, leszedné nekem azt a konzervet? Köszönöm szépen.

    Hol vagy, cimbora? Nocsak, épp a piákkal barátkozik.
    Lassan, közömbös pofával eltolom mellette a kosaram, de észrevehetően belesandítok az övébe. Mozdul a manus, határozott indulattal löki a kosarát új irányba.
    Még maradok, de idő múltán irány a vadászat.

    Pár kanyar után megvan szegény áldozatom.
    Közömbösen tolom el mellette a kosaram, de nem kapkodva, szinte kínosan lassan. Ugyan a borotválkozás ceremóniájához tartozik, de megengedem magamnak, és félhangosan dúdolom a "boci boci tarka" világslágert.

    Egyszerűen nem tudom megfogalmazni, hogy mit láttam kiszemeltem arcán.
    Félelmet nem, ellenben zavarodott kíváncsiságot igen, ha annak nevezhetem. Mintha azt kérdezte volna, hogy mi a f@szt akar ez tőlem, normális egyáltalán?

    Folytatás...

    Vakegérke 11 éve 12

  • Három életet élek

    Az egyik reggel kezdődik, amikor felkelek. Már rutinom van benne, majdnem két év alatt úgy alakult, hogy fél nyolc körül, de inkább kicsivel utána nyiladozik az értelmem. A nyolc órás híreket már reggeli közben kukkolom az M1 adásában.

    Ezt érdekesnek találom. Egész életemben későn feküdtem, ha időm engedte, éjfél után is kukorékoltam. Logikus, hogy későn keltem, mondjuk úgy, hogy a déli híradó már ébren talált.
    Nem értem. Vajon mi ösztökél, hogy este fél tíz körül nyugovóra térjek? Talán csak most találtam meg azt a ritmust, amelyre a szervezetemnek szüksége van?
    Végtére is jól van ez így. Ha jó film, vagy érdekes K1, MMA brunszt, vagy mostanában ugye női foci borzolja az érdeklődésem, akkor persze ébren maradok, hiszen számomra már nincs muszáj, a koránkelést meghagyom az aktív dolgozóknak, és bizony ha egyik oldalamról a másikra fordulva meglesem az órám, amely három-négy órát mutat, akkor becs' szó, sajnálattal gondolok rájuk. Szóval a nem mindennapos fennmaradások után is automatikusan vigyázzba áll a szervezetem reggel nyolc előtt. Kicsit kornyadozom, de egy üdítő délutáni szunyóka helyrezökkent.

    Folytatás...

    Vakegérke 11 éve 56

  • Halálig bebetonozva?

    Mármint egy titulusba.

    Itt egy hír, kettős gyilkosságról tudósít. Egy 21 éves ember(?) tavaly októberben megölte édesanyját és nagyanyját.
    Más portálokon is olvasható, a híradók is közölték, gondolom, a sajtó is foglalkozott vele.

    "...két szakértői vélemény is azt állapította meg, hogy pillanatnyi elmezavar hatására ölt."
    Mármint a tettes.
    Engedtessék meg nekem, hogy hangsúlyozzam, szakértőkről van szó.
    "Az Egészségügyi Tudományos Tanács elkészítette a harmadik szakvéleményt, amely beszámíthatónak találta a férfit..."

    Hogy működik ez a szakértősdi? Akinek nagyobb lapja van, az nyer? Vagy aki felsőbbrendű?

    Tényleg nem értem.
    Aki tévesen diagnosztizál, az milyen alapon nevezhető szakértőnek? Egy ember sorsáról dönt, aki tőle függően, tette okán felmentést, vagy akár életfogytiglani fegyházat is kaphat.

    Már elnézést kérek, miféle ember az, aki tévesen ítéli meg egy vádlott elmeállapotát? Milyen alapon nevezhetjük szakértőnek?
    Ártatlanul ülhet miatta az elítélt élete fogytáig, avagy elmegyógyintézetben üdülhet, mi több, gyógykezelés után szabadon távozhat egy megátalkodott gyilkos.
    Tudom, az "ártatlanul" talán erős kifejezés, csak a lényeget akartam kiemelni.

    Folytatás...

    Vakegérke 11 éve 28

  • Egy asszonyka kérdései

    Egy asszonyka nekem szegezett egy kérdést, amelyre nem tudok jó szívvel válaszolni.
    Felajánlottam neki, hogy teret kap a blogomban, ahol feltételezhetően lesz (jó)néhány hozzászólás, amelyekből leszűrheti a tanulságot. Elfogadta, mi több, kérte a publicitást.

    A(z álneves) szereplők:
    Asszonyka
    Ákos, az asszonyka élettársa
    Dani, Ákos fia
    Robi, az asszonyka fia
    Juli néni, Ákos anyukája, Dani nagymamája

    Innen kezdve az asszonyka beszél.

    Miért van az, hogy egy pasi jobban hisz saját gyereke elmondásának, mint a nőnek, akivel együtt él, és aki szintén saját gyereket nevel? (És persze ezáltal működik az aknamunka, a gyerek jól össze is ugrasztja a két felnőttet, és akár szakítást is elér.)

    A történet lényege a következő: Danika nem először játssza el azt a történetet, hogy panaszkodik apucinak, hogy én csak bántani tudom, szerinte másféle kapcsolat nincs köztünk.
    Tudni kell, hogy rendszeresen leültem (ahogy eddig is bármilyen témában) mostanság beszélgetni a gyerekekkel a chathasználat íratlan szabályairól, a tanulás fontosságáról, a gyerekek szülőhöz való kapcsolatának fontosságáról. Szerintem egyik téma sem kiosztó jellegű, mint ahogy azt Ákos gondolja.

    Folytatás...

    Vakegérke 11 éve 12

  • Áldás, vagy átok?

    Megkaptam a szép új Maestro bankkártyám. Ezen már chip van, így elméletileg biztonságosabb, mint az elődje. Van ám rajta még valami. Egy parányi rádióadó, amelynek segítségével "érintőlegesen" fizethetek az arra alkalmas terminálokon.
    PayPass a kis aranyos.

    Első lélegzetvétellel örülök neki, hiszen nem taperolja majd a kártyám a pénztáros, nem kell szúrósan néznem, ha zavart mosollyal másodszor is le akarja húzni mondván, hogy az első nem volt sikeres.
    Úri gesztussal, kecses mozdulattal majd oda libbentem én magam a kártyám a leolvasóhoz, csippantás, kész vagyunk. 5.000 forintnyi számla alatt még PIN-kód se kell. Köszönöm, csókolom, mehetek dolgomra.

    Na ja. Ám egy kicsit körülnéztem a NET-en, és lelohadt az örömöm.
    Azt nem hiszem, hogy elveszíteném a kártyát, de ha igen, akkor PIN-kód ide, vagy oda, mire hiányolnám, valami jótét lélek ötezres értéken belüli vásárlásokkal rendesen megcsapolhatja a számlámat. Ezt idáig is tudtam.
    Azt azonban csak sejtettem, hogy okos emberek céleszközökkel még a zsebemben lapuló kártyám is meg tudják csapolni.
    Hova rakjam? A cipőmbe? Mondjuk a mellem magasságában lévő zsebben hordom, amit nehéz lenne úgy megközelíteni valami buzerátorral, hogy ne vegyem észre.
    De mégis, mi a frászt tehetek?

    Folytatás...

    Vakegérke 11 éve 47

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.