Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Elfeküdtem

  Mármint a nyakamat.

  Időpont: két nappal ezelőtt, 4 óra 20 perc. Szinhely a lakásom, közelebbről a rekamié.
  Épp a legédesebb álmomba merülnék, amikor az ébresztő órám füttyögve jelez, hogy ő pihenhet egész nap, én viszont kotródjak melózni.
  Tudtam, hogy igaza van, de kedves modoromból fakadóan említést tettem pár mondatban édesanyja ősi mesterségéről, és hogy akár szexuális viszonyba is kerülhetnének. Viszonyunk meghitt, nincs sértődés.

  Az első meglepetés a fürdőszobában ért. No igen, öregszem. Erre tuti jel az, hogy a reggeli merevedés a nyakamban jelentkezett. Majdcsak lejjebb nyomul, gondoltam, és jót röhögtem saját humoromon.

  A dolgozómban már nem volt ilyen jó kedvem. Egyrészt leselejtezésre rég megérett gépen spéci melót kellett végeznem, másrészt nyaki merevedésem átmeneti állapotba váltott a fájdalom irányába. Lassacskán egyértelművé vált, hogy a baloldali fejbiccentő izmom a problémás.
  Késő délelőtt már nem éreztem merevnek a nyakam. Ettől persze lehetett, mert ha volt is, az égő fájdalom elnyomta.

  Egyáltalán mi a fenének nekünk fejbiccentő izom? Mi a fenének van egyáltalán nyakunk? Ha nem lenne, hamarabb érne le a kaja a gyomrunkba.

  Folytatás...

  Vakegérke 14 éve 35

• Nem smakkol

  Sajnálom, ilyen körülmények közt nem írok főoldalra. Mondom ezt úgy, hogy egyébként sem tettem volna, hiszen nincs publikációra kész írásom.

  Ott az a rohadt féltégla reklám minden címlapos írásban. Hogy szükség van rá, készséggel elhiszem.

  Amíg így marad, részemről csöndben maradok.

  Vakegérke 14 éve 59

• Csak úgy...

  Bérrendezés.
  Erre vártunk két éve.

  Tavaly egy kanyit sem kaptunk, hiszen beütött a krach, válság okán semmi emelés, csak meló. Az viszont dögivel. Hétvégén is melóztak az emberek, mert bár béremelés nyista, meló volt dögivel.
  Hétvégi robot rulez!

  Te, figyu, mikor bújsz boldog örömmel a házastársadhoz?
  Te, figyu, mikor játszol a gyerekeiddel?
  Te, figyu, mikor ébredsz úgy, hogy szép az élet?
  Te, figyu, élsz egyáltalán?

  Csesszemeg, wazze, osztották a lóvét a hatalmasok.
  Nem béremelésről van szó, hanem bérrendezésről. Érted? Biztos, hogy érted?

  Két éve nem kaptunk egy vasat sem.
  Pofa súlyba, melózz! Szakadj meg!
  Csókolom, én jó kisfiú voltam, vagyok, és türelmesen várom, hogy elmúljon a nehéz időszak, és lökj végre nekem is valamit a hasznodból...

  Bérrendezés.
  Rendezgették a béreket az íróasztal mögül.

  Három kategória van. A, B és C. Kategorizálnak, besorolgatnak.
  A "C" a legsilányabb, a vezetőség szerint szemétre dobandó, legalábbis szerintük semmit érő emberkék alkotják ezt a csoportot.
  Az "A" az elit. Tuti, bármire képes, univerzális csoport, extra fószerek.

  Folytatás...

  Vakegérke 14 éve 12

• Mese, mese, meskete

  Ma is kaptam két privit. Meg is válaszoltam mindkettőt becsülettel.

  Miután elindult itteni pályafutásom, elég sok privit kapok. Visszatérő, rendszeres kérdést szeretnék megválaszolni mindazoknak, akik még nem kérdeztek, de talán egyszer megtennék.
  Saját dolgom egyszerűsítem le, hiszen csak belinkelem ezen írásom, és kész. Ám továbbra is készséges leszek, és barátsággal, jószándékkal körítve teszem.

  Valahogy így hangoznak a kérdések.
  Te, hogy a fenébe jut eszedbe ennyi marhaság? Mi inspirál? Mi késztet arra, hogy mesélj? Kényszerít valaki?

  Jó, megpróbálom egy példán ábrázolni, hogy miként születnek a meséim. Nem fedi le a teljes tartományt, ez a "valós" ihletésűekről szól.

  Nos, meló van, félidő, csócsálom a szendvicsemet. Közelemben a karbantartó rákapat egy anyát egy csavarra, és mivel kézzel nem tud rajta húzni, előveszi a villáskulcsot. Csikorog a fém, nem könnyen enged. Társa rászól, hogy zsírozza meg. Így is lesz, immáron csikorgás nélkül feszül az anya a csavaron.

  Na, kinek jut erről eszébe mese, elvarázsolt világ, élettelen tárgyak életre kelése? Csak egy olyan lököttnek, mint én.
  Rögtönzök.

  Folytatás...

  Vakegérke 14 éve 16

• 4:20

  Négy óra húsz. Várom, de gyűlölöm. Egyet jelent meggyalázásommal. Kelj fel, és mars melózni!

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 14 éve 92

• Mindörökké, ámen?

  Már több, mint két éve magányos vagyok. Amíg élt a feleségem, volt kiről gondoskodnom, volt kire főznöm. Szükségállapot volt, élete utolsó évében már nem volt képes arra, hogy háztartást vezessen, így rám hárult a feladat.
  Szóval főztem mindazt, amit megkívánt, vagy csak úgy, megbeszélés alapján.

  Aztán egy napon elment örökre.
  Sajnáltam őt, és az idő múlásával egyre jobban sajnáltam magamat. Mára ott tartok, hogy kikászálódtam a gödörből, csak a történtek sarát kéne lemosnom lábamról, hogy könnyebben lépdeljek.

  Elkezdtem.
  Mivel eléggé egyoldalú az étkezésem, két év elég volt ahhoz, hogy állapotom kritikussá váljon. Egyébként is vashiányos vagyok, de a sorozatos megszédülések, rossz közérzet, örömhiány arra sarkallt, hogy megoldást keressek.
  Bár ötvenkilenc leszek az idén, koros testemben ifjú lélek lakozik, és kár lenne, ha szenvedni hagynám. Hol a legnagyobb a szükség, legközelebb a segítség. Teljesen véletlen volt, hogy megtudtam, egy kollégám, (szinte) barátom forgalmazója egy hálózatnak. Hozzá fordultam, másnapra kezemben volt a katalógus, és az árlista.
  Tanácsot is kaptam, csak az ajánlat közel tízezres nagyságrendű volt, és csak húsz napra elegendő a mennyiség. Ráadásul a kúra három tételből áll, amely jóval több, mint húszezerbe kerül.
  Dumcsiztunk, egyeztettünk.

  Folytatás...

  Vakegérke 14 éve 33

• 17 milkó

  Pillanatnyilag 17 milkó gyűlt össze Haiti lakosainak támogatására.
  1749 a telefonszám, 200 Forint a terhelés.
  Ha még olvasható, értékeld szíved szerint.

  17 milkó. Piti melós létemre hatalmas summa, de ha a célt nézem, karcsú összeg.

  17 kemény milkó. 85.000 telefonhívás. Sok a segítőkész emberke. Lefogadom, hogy a sóherok közül kerülnek ki, hiszen ők tudják átérezni a nincset, tragédiát.

  Nem mai történet.
  Csöngettek, kimentem. Az úriember kezdte volna a hablatyot, én viszont megkértem, hogy térjen lényegre. Rátért. Pistike, Manyika, akárkicsodácska gyerekecske meghal, ha nem gyűlik össze műtétjére a pénz, és ha én embernek érzem magam, akkor adok pár, párszáz, párezer pénzecskét.
  - Jóember, miért nem a Svábhegyen, Rózsadombon, egyéb gazdag helyen kunyerál?
  - Mert ott nem adnak. Csak a sóher melós ad.
  Ha lett volna, talán akkor se adtam volna, nem tudom. Nem volt miből, nem adtam.

  17 milkó megy ki az országból, amelyet ennek a sóher országnak a lakosai köhögtek ki. Fog ez még szaporodni, jótékony a magyar ember.

  De!

  Folytatás...

  Vakegérke 14 éve 59

• Csak egy bolond balek vagyok

  Utolsó falatom is megosztom veled, ha szükséged van rá, és ez nem kamu. Látom a szemedben a néma könyörgést, megszólalnod sem kell.
  Tarhálóknak nem adok, de meghallván a néma segélykiáltást segítek leküzdeni a kérés szégyenét.

  Adok, mert így neveltek. Adok, mert úgy érzem, hogy adnom kell. Adok, mert van miből.

  Számolgatom forintocskáimat, és bizony nem túl rózsás a helyzetem. Egyedül élek, egy fizetésből tartom fenn kétszobás lakásom. Enni, élni kell, cipő is kéne.

  Múlt nyáron estem önmagam csapdájába.
  Szegény valaki ránk öntötte panaszát. Megsajnáltam, és bár nem kért, adtam. Mi több, priviben kunyeráltam neki, hogy adhassak.
  Aztán jött a második eset, összességében négy személynek utaltam pénzecskét. Kintlevőségem több, mint 90.000, azaz kilencvenezer jó magyar váltópénz. A legkisebb tartozás 3.915 Forint, melyben benne foglaltatik az utalás költsége is.
  Kamatot egyetlen esetben sem számoltam fel, holott nekem fialt volna a pénz, ha megtartom a számlámon.

  Csalódtam.
  Elveszettnek vélem a pénzem, elveszettnek hiszem segítő készségem. Talán soha többé nem leszek képes az önzetlen segítségre. Megtántorítottak hitemben, mely szerint segíteni jó, és örömet okoz.
  Örömet persze okozott, csak éppen nem nekem, hiszen csalódnom kellett.
  Maradjunk annyiban, hogy elintézték, az életben soha többé ne segítsek senkinek.

  Folytatás...

  Vakegérke 14 éve 19