2024. március 28., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Windows 10 low-end módban

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Nem kell mindent elhinni, ha rendszerigényről van szó, "fut" a Windows 10 256 MB RAM-mal is :)

[ ÚJ TESZT ]

Maximális futásidő

El is indult a konfig, és a Windows 10 megkezdte hosszú és fájdalmas ébredését az egy szál 256 MB-os modullal a fedélzeten. Akinek van elég ideje és acélsodronyból vannak az idegei, nézze végig a bootolási folyamatról készült videómat. Ne lepődjön meg az időnkénti több perces sötétségtől, - „nem az Ön készülékében van a hiba” -, és a videó sem állt meg, csak ilyen lassú a gép. A háttérben hallható süvítő ventilátorzúgás jelzi, hogy nagyon is él a szerkezet. Természetesen ismét valós időben forog a film, mellőzve bármilyen utómunkát, hogy bárki átélhesse, mennyit kínlódik ez a szerencsétlen masina.

Több, mint 6 és fél percre van szükség, hogy egyáltalán megjelenjen a tálca és az asztal. De ekkor még további küzdelmes percek következnek. A teszt hitelességét alátámasztó alapvető rendszerinformációk kiolvasásához kereken 15 percre van szükség a bekapcsológomb lenyomásától számítva.

Videóm második felében a nem túl nagy igényű és viszonylag gyorsan induló CPU-Z-t kíséreltem meg elindítani 2 alkalommal, sikertelenül. Pedig ezt a feladatot még a 160 megával küzdő Win7-es is abszolválta, méghozzá két példányban. Itt valamiért nem sikerült. Lehet, hogy egy háromnegyed óra alatt beugrott volna a program ablaka, de sajnos a Galaxy S4-esem fél óránál többet nem nagyon vesz fel, és értelmét sem láttam nagyon. Pedig diszkrét videokártya is besegített, így nem az alaplapi 945G-vel kellett megosztozni a memórián. A BIOS csak 128 és 256 MB között engedi állítani az alaplapi GPU által használható RAM mennyiségét, de egyik beállítással sem használható a rendszer. Azért persze így is megpróbáltam, de ezzel a hibaüzenettel állt le a folyamat:

Külön kiemelném, hogy ebben a felállásban a Geforce 8400GS-en kétszer annyi memória volt, mint a rendszerben RAM-ként, de ez nem zavarta a működést, sőt! Tökéletesen adta a maximális felbontású képet az 1920x1200-as monitoromra 60 Hz-en, míg a Windows 7-es tesztemben sehogy sem akart rendesen működni a GT610-esem drivere. A 8400GS igazi low-end kártya, de mégis a legújabb és legmodernebb komponense a tesztgépemnek. Elbírja a FullHD-s videókat, és kicsit még játszani is enged. Kell ennél több egy low-end gépbe? Mindenesetre be kell látni, hogy a Windows 10 Enterprise 256 MB RAM-mal még low-end PC-s szemmel is használhatatlan.
Így hát beraktam a RAM-modulom párját, hogy dual channelben, 512 MB-al folytatódjon tovább a küzdelem a második fordulóban.

Érezhetően felgyorsultak az események (már amennyire egy low-end PC képességei engedik). Itt már kicsit izgalmasabb dolgokkal is próbálkozhatunk. Erről is készítettem egy videót:

Az asztal és az ikonok teljes betöltési ideje majdnem megfeleződött, mindössze 3,5 perc kellett a művelethez.
Ezután ott folytattam, ahol előzőleg megállt a tudomány: néhány másodperc várakozás után (mikor még javában töltögette a rendszer a Windows Defendert és az nVidia drivert), megkíséreltem a CPU-Z indítását. Természetesen jobb gombos menüből, mert a duplakattintásos programindítás ilyen lassú gépeknél nem mindig eredményez helyes találatot. Mindenesetre lassan, de biztosan elindult a program, melynek 1.75.0-ás, 32 bites verziója szűk 3 perc kínlódás után, a rendszerindítástól számított 6 perc 14 másodperc alatt bedobta a főablakot. Innentől már pörgethettem volna a füleket (az egérmutató sem akadozott), de én nem így tettem, hanem inkább szép lassan bemutattam a gépem fő specifikációit, hogy ne kelljen stoppolgatni a videót, mindenki kényelmesen elolvashassa, és persze a gép is szusszanjon kicsit, mert ami ezután jön, az már nem gyerekjáték.

Első körben indítottam egy Feladatkezelőt, hogy valós időben nyomon követhessétek a gép terhelését a különböző műveletek alatt. Látható, hogy az alapjárattal még ez a gyenge Celeron is megbirkózik, ám a memória és a HDD kihasználtsága szinte mindig teljes.

No de csapjunk is bele a lecsóba: kezdjünk egy kis videónézéssel. Bár az előre felmásolt tesztfájlok mappáját sem nyitja meg gyorsan, a kétkattintásos módszer már elég jól működik, nem kell a jobb gombos kényszermegoldást alkalmazni. Ha egy játékot akarok behangolni a géphez, mindig maxról indítok, és onnan kapcsolgatom lejjebb a megterhelő beállításokat. Itt is egyből a FullHD-s tesztfájllal indítottam, és meglepődve tapasztaltam, hogy hosszas kínlódás után kisimult a kép és a hang, a videoklip pedig élvezhetően futott, bár a processzor eléggé leterhelődött.

Eztán kezdődött a Microsoft újdonsült böngészőjének, az Edge-nek a tesztje.
Elöljáróban annyit mondanék róla, hogy a Windows 10 első verziójában gyakorlatilag használhatatlan volt és erősen funkciószegény. Még reklámblokkolót sem lehetett telepíteni, ahogyan semmilyen más bővítményt sem. Az Anniversary Update után viszont annyit fejlődött, hogy akár mindennapi használatra is bevethető. Persze még rengeteg hiba és átgondolatlan megoldás van benne, de ha így haladnak, nem lesz ez egy rossz böngésző.

Az Edge legfőbb erénye, hogy gyors. De hát egy low-end PC-n azért ő sem tud csodát tenni. Kis bosszúság (ám most a teszt miatt szerencsés), hogy a „Google beleegyező nyilatkozata” feltűnt a képernyőn, mivel látható, hogy egy ilyen váratlan baki, akár 4 percre megakaszthat egy ilyen kaliberű gépet. Egyszerűen nem tudott mit kezdeni vele a böngésző, így újra kellett próbálkozni. Ez az, amikor egy egyszerűnek induló Google-keresés, hosszú percekig tartó kínlódássá válik. Másodjára viszont sikerül a művelet, és indulhatott a móka. Ezután egy kis Wikipedia-böngészés következett alkalomhoz illő tartalommal.

A következő lépés az Origo.hu betöltése: ez mindössze bő fél percig tartott, amit 1 perces gondolkodási idő követett, a végén egy szép fagyással koronázva meg az estét. Másodjára már sikeresebb volt a kísérlet, beleolvastam kicsit az olimpiai hírekbe (a tesztet még tavaly augusztus 16-án követtem el), de persze itt sem maradhatott ki egy kis fagyás.

A dolgok viszont ezután kezdtek eldurvulni. Következett ugyanis a YouTube-teszt. Már elkezdtem beírni a címet a „frissen fagyott” böngészőbe, mikor is az hirtelen megemberelte magát, majd megint lefagyott és megint életre kelt. Közben viszont eszembe jutott, hogy a kedvencek sávra előre elmentettem a tesztként szolgáló hivatkozást, így oda kattintva kicsit meggyorsítottam a folyamatot. A kattintástól számított bő fél perc után már fel is csendültek az első hangok a Deathstars videoklipjében.

Nem akartam még egyszer ugyanazt a zenét berakni a tesztbe, és úgy érzem, helyes volt a döntés, és sikerült jól kiválasztanom a megfelelő zenei aláfestést. Reklámblokkoló nem volt fent, ezért bezártam a felbukkanó hirdetést, de kis méretben így sem ütközött problémába a lejátszás. A teljes képernyőre váltás már feladta a leckét, és fel is dobott egy üzenetet a lejátszó, hogy ez nem lehetséges. Pedig hazudott, a kis hamis, mert nagy nehezen azért megoldotta a feladatot. Dicséretet érdemel, hogy a hang meg se röccent közben. 720p, teljes képernyő, no problemo. Na de ez a videó 1080p-s. Nézzük, mit kezd vele natív felbontáson!

Itt már megállt a tudomány (és az ökölbe szorított kéz), majd kisvártatva egyre lassuló diavetítésbe váltott a dinamikus industrial metal-nóta. Elhatároztam hát, hogy enyhítek a szenvedésen, és visszakapcsolok 720p-be, de itt már eljött a vég: egyszer csak egy csodálatos, Orwell 1984-ét idéző képkockánál teljesen megállt a videó és csonttá fagyott a gép. Végül a Feladatkezelővel sikerült kilőnöm a halálos brigádot, mely még közben hallatta hangját, majd végleg elcsendesedett.
Levezetésként egy kis szövegszerkesztési gyakorlat következett Word 2016-ban, amit lassan, de biztosan abszolvált a masina. Végül egy PDF-fájl olvasgatása következett volna, miközben Galaxy S4-esem tárhelye elfogyott, és a videó leállt. De ez a művelet is működött, hiba nélkül lefutott.
Azért AIDA64-el is csináltam egy screenshotot az érzékelőinfókról. Itt is látható, hogy a feszültségek és a hőmérsékletek rendben vannak, a CPU-hűtő pedig jóval 4000 RPM felett dolgozik.

Összegzés:

Ha nagyon muszáj, lehet 512 MB memóriával is használni egy Windows 10-es számítógépet, de inkább ne erőltessük. A telepítés el sem fog indulni 1 GB alatt, amivel már sokkal felhasználóbarátabbá válik a rendszer. A való életben akkor kerülhetünk ilyen helyzetbe, ha tönkremegy az egyik memóriamodul a gépünkben, és a másikkal még eldöcög egy darabig. Azt viszont meg kell állapítani, hogy a Windows 10 nagyon sokat fejlődött egy év alatt, és még az ilyen régi és gyenge celeronos gépekre is sokkal jobban ajánlott, mint bármelyik régebbi verzió. Csak egy picit rakjunk bele több memóriát, és akkor nagyon nagy baj már nem lehet.

A cikkben bemutatott produkciót otthoni környezetben csak saját felelősségre, és megfelelő mennyiségű étel, ital (és gyengébb idegzetűeknek nyugtató) bekészítése kíséretében próbáljuk meg utánozni!

Végezetül pedig:

Nem kell mindent elhinni, ha rendszerigényről van szó.

(Lenovo S9e netbook – Intel Atom N270 1,6 GHz 1 mag/2szál, 512 MB alaplapra forrasztott DDR2 RAM, 945G chipset)

Azóta történt

Előzmények

  • Windows 7 160 MB RAM-mal

    A teszt fókuszpontja a minél kisebb memóriamennyiség elérése, ahol még elindul a rendszer és nem dob kékhalált.

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.