Nagyon sokan mondják hogy az idősebb embert tisztelni kell,sokkal jobban oda kell rájuk figyelni mint a fiatalokra.Ezzel én teljes mértékben egyetértek.De mi van akkor ha az az idős ember,az az aranyos nagypapa,nagymama csak úgy passzióból elküld engem a fenébe minden józan indok nélkül.Ha nem is vesz ember számba?
Mindenképpen szeretném leszögezni a következőt mielőtt flame lenne belőle:
Ha buszon vagyok és meglátok egy öregebb embert,egy idősebb hölgyet,terhes nőt,vagy csak egy nőt aki kisgyerekkel van azonnal minden szó nélkül felpattanok és átadom a helyem.
Ha meglátok egy öregebb embert a zebrán felajánlom neki hogy átsegítem,ha látom hogy mondjuk szüksége van rá hogy átsegítsék.
Mivel tudom hogy minél öregebb valaki annál rosszabb lehet az egészsége,esetleg egyedül él,magányos,ezért vagyok minél békésebb kedvesebb akivel csak tudok.

Viszont múltkor a barát nőm utazott a buszon és halkan ,kedvesen beszélgetett a barát nőjével,és ráadásul miközben beszélgetett volt képe halkan nevetgélni!!
Erre a mögötte ülő idősebb úr 60-65 lehetett,elkezdett vele üvöltözni hogy mit képzel miért nevetgél,és mindenféle "kedves" szóval összeszidta,mindennek elmondva.
Mikor megkérdeztem miért nem mondta neki hogy uram hagyjon békén ,szálljon le rólam?
Rám nézett mintha valami nagyon rosszat mondtam volna és megkérdezte:
Ne hülyéskedj egy öreg embernek?
Erre a válaszom az volt:Igen egy öreg embernek.
Napokig inkább magában kereste a hibát ,mígnem sikerült elmagyaráznom hogyha valaki öreg az nem biztos hogy azt jelenti hogy kedves,rendes ember.
Azért írtam le ezt a történetet,mert képzeljétek el milyen rosszul eshetett egy tisztelet tudó ,szerény lánynak aki sírva szállt le a buszról és ráadásul magában kereste a hibát mert úgy tanították hogyha valaki öreg akkor annak mindig igaza van.

De még egyszer mondom,én a kedves nagymamák,nagypapák legnagyobb barátja vagyok ,csak ez az eset kicsit elszomorított.