Bevezetés
Eredetileg egy VESA local busos vga megatesztet csináltam volna – miután összegyűlt belőlük jópár – de van még néhány nagy hiányzó (pl. Tseng ET4000w32, Trident 9440) amiket illene beszerezni, hogy valóban megateszt legyen.
A „nagy” gyűjtögetés közepette azonban észrevettem, hogy az összes Socket 3 platform alá VESA local busos chipsetet gyártó cég (amelyek közül ma már egyik sem igazán aktív e szerepkörében) egy-egy alaplapjából akad tesztelni való példány.
Nos ha már így alakult, akkor nosza derítsük ki melyik chipset hajtaná meg leginkább a VGA-kat.
Vajon van-e olyan egyértelmű favorit mint PCI fronton az Umc888, ami egyedüliként a 60MHz-es FSB támogatással, ezáltal behozhatatlan előnnyel rendelkezik?
A főszereplők (balról jobbra és fentről lefele haladva): Asus VL/I 486SVGO (Sis471 chipsettel), QDI V4P895 SMT V5.0 (Opti895 chipsettel), Aquarius (nem ez nem az ásványvízgyártó cég, mielőtt még valaki még azt gondolná…) MD-4DUVC (UMC498 chipsettel) valamint FIC 486-GIO-VT (Via 82c486a chipsettel).
HW elemek/alaplapi beállítások:
Mivel az Asus lap kivételével (amelyikben 512KB) mindegyik alaplapnak 256KB L2 cache volt a fedélzetén – ami maximum 32 MB-ot tud cache-elni – ezért a teszteléshez 32 MB-nyi 60 ns FPM memóriát használtam.
Központi feldolgozóegységként pedig az AMD 5x86-sát (ami a nevével ellentétben csak egy „felszteroidozott” 486-os 4x szorzóval és 16kb wb cache-el) használtam 160 MHz-en (40x4), ami az egyik legerősebb Socket3 platform alá, azt feltételezve, hogy a gyors procival hangsúlyosabbak lesznek a különbségek.
Ahhoz, hogy igazságos legyen a teszt, mindegyik alaplapban az l2 cache-t és a memóriát is lehető leggyorsabbra állítottam, ehhez azonban némelyik lapnál a tag chipet cserélnem kellett, hogy bírja az iramot, míg más lapoknál a BIOS-t kellet módosítani/frissíteni (köszönet Sanci777-nek), hogy a rejtett teljesítményopciók előkerüljenek (Award biosnál a modbin nevű program megfelelő verziója kiváló e célra, Amihoz, pedig az Amisetup), ill. hogy az 5x86 egyáltalán beröffenjen a kellő paraméterekkel (Write back cache mode, ill 4x-es szorzó). Ez a 486-os lapok többségénél nem olyan egyszerű feladat, mivel ezekben még UV-vel törölhető 28 labú (dipes) Eprom van és írni sem lehet elektromosan. Azonban ha az alaplap bios foglalata lehetővé teszi a 32 lábú biosok fogadását is (és legtöbb 93 vagy utána gyártott 486 lap már ilyen) akkor egyszerűsödhet a helyzet, ugyanis 90-es évek második felében legtöbb lapot ilyen 32 lábú, de már elektromosan írható biossal szerelték. Először is kell hozzá egy olyan alaplap, amiben 32 lábú bios van és lehetőségünk van a bios programozási feszültségének beállítására (5v vagy 12v), én speciel egy Acorp 5Via3P nevű Socket7-es anyalapot használok erre a célra. Következő lépésként egy elhalálozott lapból kibányászunk egy 32 lábú biost. Ezután kezdődhet az Acorp lap igába vonása, biosát kilazítjuk annyira, hogy még beinduljon, de könnyen ki tudjuk kapni bootolás után. Ha ez megtörtént indítsuk el az uniflash nevű programot, amivel kiolvashatjuk a donor lap bios chipjének adatait (itt elsősorban a programozási feszültség és méret a lényeg). Fontos, hogy a chipbe égetendő biosfájl mérete megegyezzen a fentebb kiolvasott értékkel. Mivel ez gyakran kisebb, össze kell fűzni 2x vagy akár 4x is az égetendő bios fájlt, pl copy /b 64kb_bios.bin + 64kb_bios.bin 128kb_bios.bin, így az eredeti 64kb-os (jellemzően a 28 lábú biosok ekkorák) bios fájlt 2x egymás után fűzve kapunk egy 128kb-os fájlt (a 32 lábú biosok minimum ekkorák), amit ha ekkorára van szükségünk és a programozási feszültség is jól be van állítva már írhatjuk is bele a donor biosba. Ha sikeresen megtörtént a flashelés, nincs más dolgunk, mit átrakni a friss biost a 486-os lapunkba.
Visszakanyarodva a témához a Viás lapba így „csak” egy Kingston Turbochip került, ami gyakorlatilag egy feszültségkonverterrel ellátott 5x86, ami azonban a lehető legnagyobb kompatibilitás érdekében (akár Socket1/2 lapokban is használható) csak Write Through módban hajlandó működni. Internetes források szerint ez átlagban 8% teljesítménycsökkenést jelent, természetesen alkalmazástól függően ez változhat (majd meglátjuk, egyesek szerint pl. szinte semmit nem számít).
A képi megjelenítésért egy lehető legmezeibb 1 megás VESA buszos S3 805 volt felelős, ami talán a legelterjedtebb VESA-s vga volt, míg a hangkeltő szerepet egy Creative SB16-osra osztottam, így a kompatibilitással sem volt gond.
Operációs rendszerként pedig a Windows 95 OSR2-őt használtam, egyrészt mert ebben még teljes értékű DOS (egészen pontosan 7.1-es verziószámú) van, ami tesztekhez elengedhetetlen, másrészt a proci erejéhez és a memória mennyiségéhez ez passzolt leginkább.
Tesztek
Tesztek:
Speedsys 4.78 – Régi ingyenes orosz tesztprogram, amivel a proci, az L1/L2 cache, memória valamint a HDD sebességét mérhetjük le/hasonlíthatjuk össze más rendszerekével.
Nézzük akkor először a cpu pontszámokat:
A Write Back módban közlekedő 5x86-osok között gyakorlatilag nincs különbség, a Write Through-os Turbochip lemaradása is csupán 3,5%.
Ezek után hasonlítsuk össze cpu-k L1 Cache sebességeit:
Itt azért már kijön a write through cache hátránya. A program az L1 cache adat olvasási, írási, mozgatási sebességéből átlagolva adja meg a diagramon látható értékeket, a write through-os proci az adatmozgatásban szenved csúfos vereséget. Mindazonáltal itt már a többi chipset között is érzékelhető némi különbség, de ez sem több 9%-nál (az első és harmadik között).
L1 után következzen az L2 Cache sebesség teszt, amit szintén az olvasási, írási, mozgatási sebességek átlagából kapunk:
Itt egy érdekes anomáliát fedeztem fel (ami csak a socket3 platformra vonatkozik), nevezetesen ha processzor L1 cache-e write back módban van, akkor L2 cache-et érdemes inkább write trough módba rakni, ui így kapjuk az optimálisabb teljesítményt (ami a cache-en kívül a memória alrendszer sebességét érinti jelentősen) ami minden tesztprogramban kimutatható. Ha a proci write through-os, akkor viszont az L2 cache-t érdemesebb inkább write back módra állítani (lehetőség szerint az alternatív tag and cache chip opciót is engedélyezve avagy 7+1 bit módra állítani, ellenkező esetben, ne lepődjünk meg ha csúfosan visszaesik a memóriaátviteli sebességünk). A tesztlapokat is ennek megfelelően állítottam be, kivéve az Umc chipsetest, ami kizárólag write back módban használható (az Opti meg csak WT módban, de ez most pont megfelelt nekünk). Ennek megfelelően a 2 write back cache-es alaplap zárja a sort gyakorlatilag azonos eredménnyel, a Sises lap előnye kb 22%, az Optisé 13%.
Az L2 cache tesztek eredményei már részben előrevetítik a memória tesztek végeredményét is, lássuk először a sávszélesség tesztet:
Ahogy az várható volt az Optis és a Sises lap elhúz, viszont a Viás még az Umcéshez képest is nagyon lemarad (valószínűleg a WT procin kívül itt az közrejátszik, hogy a Viás lapnak legszegényesebbek a bios opciói a memóriára vonatkozóan, gyak. normal és fast között lehet választani, természetesen ez utóbbin használva).
Következő és egyben utolsó Speedsyses tesztünk a memória sebességére vonatkozik, a már megszokott átlagolós (olvasás, írás, mozgatás) módszerrel:
A sorrend itt is hasonló - bár a Via hátránya csökkent - a mezőny ebben a tesztben elég szépen szóródik.
Következő tesztünk a SUPER PI (abból is az 1M), ami egy szintetikus számoló-tesztprogram, a processzor teljesítményét méri, úgy, hogy egy bizonyos számjegyig számolja a π-t (pi-t), eredményként pedig a műveletsor idejét kapjuk, azaz, hogy a program hány másodperc alatt jutott el az n(16k,...,256k,...,1M,...,32M) számig, tehát itt a minél kisebb érték a jobb.
Az Optis és az Umcés lap meglehetős hasonló eredményt ért el, míg a Sises a 512Kb L2 cache-ének köszönhetően kicsit meg tudott lépni, a Viás pedig a WT-os procinak és a leglassabb memória alrendszerének köszönhetően igencsak lemaradt.
A proci/memória tesztek után jöjjenek a VGA tesztek, először is egy karakteres mód teszt, ami leginkább a VESA Bus jó késleltetésein múlik:
Végre egy teszt, ahol nem a Via az utolsó, az első 3 viszonylag együtt van, az Opti 44%-os lemaradása az első Umc képest viszont tetemes, azonban a legtöbb esetben nem a vesa bus sebessége szokott a szűk keresztmetszet lenni.
PCPLAYER BENCHMARK – német 3d-és tesztprogram szoftveres DOS-os verziója 640x480-ban 256 színnel:
Újfent helyrebillent a világ rendje, a már megszokott sorrendet láthatjuk, a Sis kissé elhúzott, az Opti és az Umc gyakorlatilag azonos eredményt produkál, a Via megint eléggé lemaradt (a Sistől 37%-al, míg az Opti Umc párostól 25%-al).
Chris’s 3d benchmark – szintén 3D-és (dxdiag-os forgó kockára hajazó) tesztprogram, annak is az svga-ás verziója:
A sorrend itt is hasonló, annyi különbséggel, hogy itt nem túlságosan nagyok a különbségek (az első Sis és utolsó Via között 22%-nyi).
Doom 1.9 demo – a végére a sok szintetikus teszt után jöjjön egy valós, a maga korában méltán népszerű pokoli fps játék beépített benchmarkja:
A sorrend nem változik, a Sis kissé elhúz, az Umc-Opti páros egymás lábait tapossák, a Via megint lemaradt (ezúttal 31%-al az elsőtől).
Quake – közkívánatra ezt a klasszikus darabot is eljátszattam még az öregfiúkkal, habár a minimum rendszerkövetelményt processzor szinten (minimum Pentium javasolt) nem érik el a konfigok, titkon azért abban reménykedtem, hogy 320x200 azért még játszható lesz:
Talán egy combosabb vga-val elérhető lenne a játszható szint (a vesa vga-as megatesztből majd kiderül), mindenesetre egy jófajta Edo ramot is támogató pci-os lappal és egy Tseng ET6000-essel már valószínűleg élvezhető lenne.
Értékelés:
A teszt végül is elérte célját, ui. kijelenthetjük, hogy a VESA-s Socket 3-as chipsetek egyértelmű favoritja a Sis471, – ha nem is olyan dominánsan, mint pci fronton az Umc888 – habár az Umc498 és az Opti895 sem sokkal marad el tőle, a Via vt82c486a chipsetjét, viszont nem a sebessége miatt fogjuk szeretni. Némileg mentségére szolgál, hogy a proci csak Wt módban ment benne, ill. a tesztelt lapok között a legidősebb volt, ennek ellenére – hogy a pozitívumait is kiemeljük – az egyetlen volt, amelyik integrált I/O vezérlővel (FDD/HDD controller) és soros/párhuzamos portokkal rendelkezik, valamint a többi lap 64Mb-jával ellentétben 96 MB memóriával is megbirkózik, ráadásul ezt sokkal több variációs lehetőséggel teszi.
