A The Sims című számítógépes játék 2000. februárjában indult hódító útjára. A designer Will Wright ismét fantasztikus munkát végzett, dédelgetett ''gyermeke'' az Electronic Arts gondozásában meghódította a világot. Ennyi kiegészítőt még egyetlen játék sem kapott. Simjeink életét nagyon sok tárggyal, NPC-vel (non player character - azaz a számítógép által irányított karakter, pl. ufók, állatok, egyéb Simek), stb-vel dobhatjuk fel, ebben természetesen látta az üzletet az EA, így futószalagon jöttek a kiegészítők. 2004-ben érkezett a várva-várt folytatás, amit azóta még több kiegészítővel láttak el, mint elődjét.



Személy szerint az első epizóddal játszottam, valamint annak első kiegészítőjével, a Livin' Large-dzsal. Utána elvesztettem a fonalat, valamint a pénzt is az újabb és újabb expanziók megvásárlásához. A minap akadtam rá a második rész mobilos változatára, úgy döntöttem kipróbálom. Régen nagy divat volt a tamagocsi, ez is kb. ugyanaz, csak kicsit összetettebb.

Mivel tömegjáték, ezért szinte mindegyik kijelzőfelbontáshoz elérhető, így én is megtaláltam a 352*416-os kijelzőmhöz passzoló verziót. Induláskor a program nem kérdi meg, hogy hanggal, vagy anélkül szeretnénk játszani, azonban a főmenüben egyből elérhető ez a funkció, nem kell a beállítások között turkálni. Beállítások igazából nincsenek is, a menüben elérhetők a készítők névsorát, a Helpet, amit erősen javasolt elolvasni, mert a kezelés elsőre nem feltétlenül egyértelmű. A New Game menüpontra bökve elindul a játék: először karaktert kell generálnunk. Negatívum, hogy csupán néhány előre megadott név közül választhatunk. Nem szabad nagy lehetőségeket várni a külsőségekért felelős beállításnál sem, mindössze a Sim neme, ruházata és csillagjegye állítható. Ezután rögtön a mélyvízbe kerülünk.



A játék elején némi pénzmaggal, egy alap házzal és munka nélkül indulunk. Természetesen társunk sincs. Innen szép nyerni! Persze melót szerezni nem lesz nehéz, nemsokára becsönget egy kedves szomszéd, akinek van egy jó ajánlata számunkra. Ahhoz, hogy munkáltató elvárásait teljesítsük, nem árt fejleszteni képességeinket, melyek a következők: főzés, beszédkészség, erőnlét, logika, kreativitás. Mindegyik fejlesztésére megvan a megfelelő eszköz, logikánkat például sakkozással növelhetjük. Ahogy lépkedünk felfelé a ranglistán, úgy rövidül a munkaidő és egyre több pénz áll a házhoz, melyet különböző fejlesztésekre szánhatunk. Fejleszteni pedig nem árt, mert karakterünknek vannak vágyai, amit például egy plazmatévével valóra válthatunk.



Miközben a karrierünkre koncentrálunk, ne feledkezzünk meg a Sim mindennapos igényeiről sem! Ilyen az evés, a pihenés, a wc-zés, a mosdás, a társalgás, továbbá a szórakozás. Minél modernebb eszközökkel rendelkezünk a lakásban, annál könnyebben lehet kielégíteni ezeket az igényeket. Nem meglepő módon karakterünk is jobban szórakozik egy nagyképernyős televízió előtt, mintha egy régebbi berendezéssel rendelkezne.

Nagyon fontosak a társas kapcsolatok is. Az új ismerősök sorra jelennek meg a játék során, hogy aztán életre szóló barátságok és szerelmek köttessenek. Az egyes karakterek közötti viszonyt a program egy egytől százig terjedő skálán pontozza. Minél jobb a viszony, annál több dolgot tudsz csinálni: pl. pletykálhatsz, viccelődhetsz, megölelheted, megcsókolhatod, stb... Meglepő módon azonos neműek is szerelembe eshetnek (lehet, hogy ez a mai világban mégsem annyira meglepő), vélhetően ez a perek elkerülése végett került a játékba.



Végezetül essen szó a grafikáról és a hangokról: a grafika egész jó, a tárgyak külseje főként az első részre hajaz, panasz nem lehet rá. A hangokra annál inkább: gagyik és rémisztőek. Ha csengetnek, ha megjött az autó, ami munkába visz, ha egyéb fontos esemény történik, akkor a telefon nagyon hangosan sipákol, nem egyszer a frászt hozva így rám. Javasolt tehát a hangok kikapcsolása, a kijelzőn úgyis megkapjuk a lényeges információt.

Mindenkinek javaslom, hogy próbálja ki ezt a játékot, az unalmas perceket könnyedén elüthetjük vele. Nekem TETSZETT.