Összegzés, konklúzió

A mérések összegzése

Az alábbi grafikonon látható a 2*7 méréssor mértani átlaga - a Bard's Tale IV mindkét mérését beletettem, a FF XV számai pedig 100-zal elosztva szerepelnek:

Ahogy az lenni szokott, az összegző grafikon elmossa a szélsőségeket, viszont megmutatja, hogy általánosságban mennyit ér a tuning: a GPU-ra kihegyezett esetben a jelentősége közel zéró, míg a platformot jobban megdolgoztató beállítások esetén átlagosan 16%-ot nyerünk - ez már az egyes esetek külön megvizsgálása nélkül is látványos.

Elemzés

Mivel a GPU-t és a CPU-t terhelő beállítások viselkedése között komoly eltérés van, érdemes őket külön vizsgálni.

GPU-orientált beállítások
Kezdjük az egyszerűbb esettel. A 7 mérésből 6-ban érdemi hatást nem gyakorolt a teljesítményre a CPU és a memória tuningja, a hatodikban pedig 7%-ot ért az órajelek elég jelentős feltekerése. A 7% talán már az észrevehető kategória, de miután az F1 2015-ben az alapbeállításokkal 95 FPS-ről indultunk, túlzott jelentőséggel itt sem bírt. Ha a full HD + 60 FPS a cél, akkor a GPU-ra éhesebb játékokban a Ryzen 3 1200 kényelmesen elbír az RX 570-nel. „Kihajcsa-e?” Pipa.

CPU-orientált beállítások
Komplikáltabb a helyzet a CPU-ra éhes beállításokkal. Egy játék esetében itt is zéró érdemi hatást értünk el a CPU és a memória tekerésével, két játékban kevés-közepes volt az előrelépés, további kettőben pedig jelentős. A hatodik játékban, ahol két méréssor is készült, vicces módon az elsőben semmi jelentősége nem volt a megemelt órajeleknek, a másodikban pedig rendkívül komoly gyorsulást hoztak.
A Sniper Elite V2 és a Unigine Heaven esetében mérhető, és talán észrevehető javulással jár a tuning - ill. járna, mert 200 FPS környékén ebből semmit sem látni. Ettől függetlenül az eredmény nem irreleváns, mert hasonló karakterű motorokban, de jóval terhelőbb geometria mellett különösen a Unigine 12%-a már nem mellékes.
Három esetben azonban fajsúlyos javulást hozott az órajelek emelése - az F1 2015 esetében 26%-ot, az Ashes of the Singularity: Escalation esetében 22%-ot (a CPU brutalizer benchmarkban 35%-ot), a Bard's Tale IV városi szekciójában pedig 33%-ot. Ráadásul mindhárom esetben életszerű beállításokról beszélünk - az F1 2015-ben az RX 570 70 FPS-ig minden további nélkül elmenne, az AotS-ben a High beállítások mellett már igencsak a CPU határait karcolja a sebesség, a Bard's Tale IV-ben pedig kicsit kevés a 46 FPS, érdemes visszavenni a beállításokból, hogy a videokártya jobban teljesítsen - 60 FPS környékén azonban belefutunk a platform limitációjába.

Teljesítmény és fogyasztás
Örömteli, hogy a relatíve jelentős tuning nem jár a fogyasztás megvadulásával. Különösen a CPU-tuning hatékony - ahol FPS-t nem nyerünk vele, ott 10 Wattal dobja meg a fogyasztást, az autóverseny viharos tesztje esetében pedig 19W, azaz 15% extra fogyasztásért cserébe 13%-kal több FPS-t kapunk. A memória tuningja nem ennyire hatékony - valószínűsíthető, hogy 2400 vagy 2666 MHz-en is jönne az extra teljesítmény nagy része, barátibb fogyasztással. De miután az 26%-os teljesítménynövekedést mindössze 43 Wattal megnövekedett fogyasztás árán érjük el, túl sok tekergetést nem ér a dolog.

Konklúzió - akkor most „kihajcsa”, vagy nem „hajcsa”?

A rövid válasz, amivel semmire nem megyünk: is. Sokszor leírtam már, és valószínűleg még sokszor le is fogom, hogy a CPU-GPU reláció nagyban függ a játék motorjától és az alkalmazott beállításoktól - sőt, ahogy a Bard's Tale IV-ben láttuk, magától a vizsgált jelenettől is. Az F1 2015 alatt dolgozó ego motor nagyon szereti a CPU-t, még a GPU-heavy beállításokkal is sikerült egy kis CPU-limitre futnunk. Ugyanakkor a teszt egyik legújabb játéka, a Final Fantasy XV igen kevéssé platform-igényes, itt még a CPU-ra kihegyezett beállítások is majdnem teljesen GPU-limitesek voltak.
A következő általános konklúziót alátámasztja a teszt: a Ryzen 3 1200 az átlagos single player játékokban, a jelenetek többségében elegendő erőt tesz az RX 570 alá ahhoz, hogy elérjük a 60 FPS körüli átlagos sebességet. Az F1 2015-ben ehhez már szükség volt a tuningra, ill. ha több FPS a cél, akkor nem nehéz olyan esetet találni, ahol a platform küzd az elemekkel, míg a videokártyában még van tartalék - akár bőségesen.

És ezzel el is jutunk a kihajtás másik fontos kérdéséhez - milyen CPU kell az RX 570 maximális kihajtásához? Ha pl. a Bard's Tale IV-et 100+Hz-en szottyan kedvünk játszani, akkor a városi jelenetben az alapórajeles Ryzen 3 1200 sebességének majdnem a duplájára van szükségünk - ez kb. egy 6C6T CPU 4000 MHz feletti órajellel, vagy egy 6C12T CPU az 1200-asnál valamivel több MHz-en. Mondhatjuk, hogy az RX 570 kihajtásához ilyen processzorra van szükség? Technikailag igen, viszont kissé overkillnek érzem ezt a párosítást.

Most már elég szépen körbejártuk, hogy mi nem jó, érdemes lenne eljutni oda, hogy mi az, ami jó :) Ez pedig elsősorban az egyén kompromisszum-készségétől függ, meg attól, hogy milyen FPS-szintet várunk el. 1920x1080 / 60 FPS-re majdnem jó az alap 1200 is - ha ez a cél, akkor a CPU és a memória tuningjával helyben is vagyunk. Ha valaki nem akar tuningolni, akkor a Ryzen 3 1200 helyett a nagyobb tesó 1300x, vagy kék oldalon az i3-8100 jöhet szóba, esetleg valamelyik 1-2 generációval korábbi négymagos Intel, amelyik 4GHz környékéig jut. Ennél erősebb CPU-t csak speciális esetekben javasolnék az RX 570 mellé - pl. ha 144 Hz-es monitoron akarunk minél magasabb FPS-sel játszani, vagy ha belefutunk egy játékba, ami a tesztalanyaimnál sokkal durvábban eszi a processzort. Ez utóbbi kategóriába tartozik a multi játékok jelentős hányada is - de azt talán már mondani sem kell, hogy multi esetén teljesen más megfontolások szerint kell CPU-t választani a videokártya mellé.

Végszó

Az előző teszt fórumában többször leírtam, hogy a Ryzen 3 1200 + RX 570 kombináció megfelel az igényeimnek, helyenként a CPU visszafogja a partit, de ennek sok jelentőségét nem látom. Jelen teszt eredménye ezzel cseng össze - vannak olyan esetek, ahol az RX 570 (akár jóval) többre lenne képes egy erősebb processzor társaságában, de a közkedvelt fullHD / 60 FPS igény egy játék kivételével minden esetben teljesül még alapórajelen is. Mindenképpen jó hír, hogy ezt az egy játékot is fel lehet hozni a kívánt szintre némi tuninggal, ami a Ryzen Master program segítségével meglehetősen egyszerűen ment, és a processzor fogyasztását egyáltalán nem növelte meg drámaian - ebben persze sokat segített a 3000 MHz-es memória is, amely nem létszükséglet a CPU mellé, de a sarkosabb esetek kezelésében hathatós segítséget nyújt. Ha ennél többre van szükség, akkor valóban érdemes erősebb CPU után nézni - de akkor már kicsit erősebbel nem szerintem nem érdemes szórakozni, a jelen (2019. április eleje) árak ismeretében azt javaslom, hogy irány a Ryzen 5 1600X.