„Az F8-as önámítás”
„F8, vagy nem F8?”
Biztos sokan tudják, de gondolom nincs mindenki tisztában vele, hogy ha törlünk egy fájlt és az bekerül a Lomtárba, tulajdonképp nem csináltunk mást, mint átneveztük. Ezt leszámítva nem történik semmi lényegi változás. Majd ürítjük a Lomtárat és hátradőlünk, hogy ezt már senki sem láthatja. Valójában nem csináltunk semmi olyat, amit ne lehetne 3-5, de legfeljebb 60 perc alatt helyreállítani. (Persze ez az idő függ a partíció méretétől, és fájlok számától is)
A fájlok Lomtárból való végleges törlésekor, vagy ami ezzel ekvivalens, Törlés lomtárba helyezés nélkül esetén nem csinálunk mást, mint „megjelöljük” a fájlt. Így abban az esetben, ha szükség lenne az általa lefoglalt terültre, akkor felülíródik majd. A törölt állapota miatt persze a fájlkezelők nem jelenítik meg és úgy gondoljuk, hogy minden remek.
FIGYELEM! Tévhitekkel ellentétben a formázás vagy az újra particionálás szintén nem segít. Ezek a műveletek nem nyúlnak hozzá a lemezen található fájlokhoz.
Hirdetés
Nézzünk egy példát.
Létrehoztam a D: meghajtón (NTFS) egy fájlt test.txt néven. Beleírtam, hogy TEST!.
Majd Total Commanderben Shift + F8-al töröltem. Ez úgy töröl, hogy nem a Lomtárba helyezi a fájlt, hanem annak kihagyásával azonnal töröl.
Az eredmény:
Itt van az, amikor azt hisszük, hogy ennek annyi és hátradőlünk.
Mielőtt kényelmesen elhelyezkednénk vegyük a kíváncsi figurát, akinek mondjuk eladtuk, vagy kölcsön adtuk a merevlemezünket valamivel ez után. (Itt lehetne sorolni még a lehetőségeket)
Ha nem agyilag zéró, akkor nem másol semmit a merevlemezre, mert tudja, hogy így csökken az esély a helyreállításra.
Elindítja (a mérhetetlen számú választékból) a GetDataBack for NTFS-t.
Kereséshez általában egyik programot sem kell megvásárolni, ezért tájékozódni bárki tud a fájljai visszaállíthatóságáról.
Kiválasztja a megfelelő meghajtót, ahol keresni akar, majd kiválasztja, hogy a törölt fájlokat kívánja helyreállítani:
Vége a keresésnek. Legyen elég annyi, hogy nem találta meg a törölt test.txt-t.
Most mit tegyünk. Essünk kétségbe? Nem!
Keressük mással. Most megpróbáljuk a Recuva nevű programmal elérni célunkat.
Itt kiválaszthatjuk, hogy konkrétan milyen típusú fájlt akarunk keresni (kép, videó, zene, stb.). Kiválasztottam az Egyéb kategóriát, ami a "minden fájl"-t jelenti. Majd megadtam neki, hogy a D:\Test könyvtárában keressen, és beállítottam a
"Mélyvizsgálat engedélyezés"-t (Az egyszerűség kedvéért).
Persze kiválaszthattam volna az egész D: meghajtót is.
Eltelt kereken egy perc, és íme az eredmény:
Felesleges mondanom, hogy ez mit jelent. ;]
A fájl teljes egészében veszteség nélkül helyreállítható.
A fentieket figyelembe véve nem árt gondoskodni privát, már nem szükséges adataink biztonságos megsemmisítéséről. Ha még sosem használtunk hasonló programot, de már töröltünk régebben privát fájlokat, akkor pedig a szabad terület felülírása lehet nélkülözhetetlen.
Tehát, ha olyan gépen ténykedünk, ahol bizalmas adatokat tárolunk, amelyek céges titoknak számító (de saját gépen tárolt) és/vagy magánjellegű adatokat tartalmaz, akkor fontos gondoskodni ezek védelméről vagy biztonságos megsemmisítéséről.
Itt most persze nem arra gondolok, hogy semmisítsük meg az adatainkat, mert beállítja az IWIW jelszavunk újraküldését a rendszergazda. Inkább arra, hogy ha eljutunk oda, hogy egy vagy több bizalmas fájlra nincs már szükségünk (pl. kiírtuk CD/DVD-re), akkor az(oka)t megfelelő módszerrel semmisítsük meg. Ha pedig szükségünk van rájuk, akkor valamilyen módon tegyük mások számára hozzáférhetetlenné.
Lássuk előbb az adatok biztonságos megsemmisítését.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
