2024. március 19., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Utazás rovat

Óriások lábainál – A Ló-havasi vízesés

  • (f)
  • (p)
Írta: |

A több mint kétezer méter magas csúcsok ölelésében megérinti az ember szívét az igazi szabadság.

[ ÚJ TESZT ]

"Napfényes tetőkre hívogatnak ezek a sorok. Oda, ahol az előítéletek és elfogultságok szorító és elnyomorító bilincsei lehullanak és meg tud szólalni az ember a saját hangján, tud járni a saját lábán és mer gondolkozni és érezni a saját elméjével és szívével."
Tavaszi Sándor: Erdélyi tetők

A Radnai és Máramarosi-havasok vonulatai között, több mint kétezer méter magas csúcsok ölelésében, végtelen erdők és mezők vonzásában, a tiszta levegő és jéghideg források nyomán megérinti az ember szívét az igazi szabadság.

A Radnai - havasok a Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozik, annak legmagasabb, alpesi jellegű hegysége. A Visó, az Aranyos-Beszterce, a Nagy-Szamos és a Szalva határolják. Nagyrészt kristályos metamorf kőzetek építik fel, sok helyen üledékes kőzetrétegek övezik, míg déli oldalán itt-ott vulkánosság során keletkezett andezitek és dácitok is felbukkannak. A hegység déli nyúlványai jellemzően hosszabbak és lankásabbak, mint az északiak. Legmagasabb hegytömbje a főgerincből észak-északnyugat felé ágazik, de maga a főgerinc is jelentős részben 2000 méter fölött hullámzik. A hegység arculatát tengerszemek és vízesések díszítik, a mészköves részeken pedig számos barlang található.
Mi Szatmárnémetiből indultunk útnak és célul Erdély egyik legmagasabb vízesését választottuk, a legendás Ló-havasi vízesést.
A hosszú út rengeteg látványosságban bővelkedett. Megemlíthetjük a szaploncai Vidám temetőt; a Huta- hágót; a Tisza völgyét, vagy éppen Máramarossziget történelmi templomait. Borsa városát elhagyva egyre közelebb kerültünk a még hófoltokkal tarkított hegyekhez.

Az igazi kaland Borsafüredről indult. A település csodálatos helyen található, s ezt a természet adta lehetőséget maximálisan ki is használják turisztikai szempontból, panziók serege várja a kíváncsiskodókat. A vízeséshez legkönnyebben a libegővel juthatunk el, melyről az egész szurdok belátható; legelők és kéklő csúcsok ölelnek körbe.
A Borsai-hágó nyugati völgyéhez kapcsolódik a tatárjárás záróepizódja is. 1717 augusztusában a török szultán parancsára hatalmas sereg rontott a vidékre. A beözönlő hordák szörnyű pusztítást vittek végbe, végiggyújtogatták és rabolták Beszterce vidékét és a Mezőséget, illetve Máramaros, Ugocsa és Szatmár megyék nagy részét. Több ezer lakost ejtettek foglyul és hurcoltak magukkal. Aztán amikor összegyűltek a megyei csapatok és egyesülve ellenük indultak, a fosztogató had jobbnak látta mielőbb menekülőre fogni. A Borsai-hágóban azonban a völgyet eltorlaszolták a parasztok és így sikerült rajtuk ütni és a foglyokat kiszabadítani.

A libegőtől könnyű erdei séta vezet a vízesés lábáig. Az ösvény mentén kerítésszerű fenyősor és minden kanyarban kis pihenők, padok találhatóak. Hamarosan teljes szépségében kibontakozik a fák mögül az ország egyik legmagasabb vízesése. Mint hosszú hajfonat, egy darabig egy ágban, aztán három ágra szakadva zubog alá a víz. Lábánál megannyi órás kőszikla, mintha csak a turistákra várna. Rajtuk fel lehet kapaszkodni a vízesés közelébe, hogy megérinthessük ezt a csodát.
Mint minden különleges természeti jelenséghez, a Lóhavasi-vízesés keletkezéséhez is legendák fűződnek.

Az egyik a már említett tatárjárás emlékét idézi. A borsai lakosok legjobb lovaiból álló ménes a mélybe vetette magát, nehogy a tatárok igájába kerüljön. E legenda szerint a lovaikat sirató gazdák sűrűn hulló könnyeiből gyűlt össze a víz, ami a sziklafalon alázúdul. A másik legenda arról szól, hogy a Gonosz-kő tető legelőjén a ménesre szemet vetett egy medve. Hogy a lovakat csapdába csalja, egy viharos éjszakán a szakadék felé terelte őket. A lovak megzavarodva a csattanásoktól a mélybe zuhantak. A legenda szerint az elpusztult állatokról kapta a nevét a Ló-havas, a Lóhavasi-vízesés, a közelben levő forrás és a havas északi oldalán levő katlan, a Lovak hídja is.

A csodálatos környezet szinte megbűvölt minket és kíváncsian indultunk útnak, hogy a vízesés forrását is felfedezzük. A Prislop-hágón keresztül közelítettük meg, a felvonót elhagyva, a domboldalba vágott jobb oldali úton. Több helyen is hófoltokkal találkoztunk április vége ellenére is. Az ösvény bevezetett a fenyőerdőbe, ahol több kilátón megcsodálhattuk a környező csúcsokat, míg a fák tövében szégyenlősen bújtak meg a krókuszok. Amit itt még ritka csodának tartottunk, a későbbiekben, a mezőségen hatalmas lila foltokban mutatkozott meg, több millió virágban. Egyszerre volt havas tél és zöldellő, virágzó tavasz.

Egész az Asztal-rétig sétáltunk, ahol az út kettéágazik. Jobb oldali a Ló-havasi vízesés felé, míg baloldali az Aranyos – Beszterce forrástavához. Ide csatlakozik be a borsafüredi libegőtől is az út. Kis emelkedőn át elérkeztünk a legendában is említett lovak szállásához. A kerítés mögött még gyöngyöző patakként csobog a víz, majd a Radnai havasok egyik büszkeségének számító Gonosz-kőről kb. 80 méter magasságban zúdul alá. Ott álltunk a vízesés felett, melynek felső fonatát majd egy méter vastag hó-híd ölelte át.

Távolban a város házai, a felvonó útja és a Radnai havasokat alkotó hatalmas hegyek gerincvonulata. Látva a természet alkotta óriásokat, hozzá mérve olyan kicsi és törékeny az ember.

Most még lovakkal nem találkoztunk, de májustól októberig itt szoktak legelni. Mint ahogy szintén nyár elején virágzik az erdélyi havas-szépe, a rododendron is.
A vidék remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt úgy kezdő, mint haladó túrázók számára egyaránt. Az 50 kilométer hosszú hegygerinc több mint 20 különböző túraútvonalat kínál a kirándulóknak, melyek segítségével gleccsertavakat, vízeséseket és barlangokat járhatnak be. A túrázók mellett a téli sportok kedvelői sem fognak unatkozni a hideg évszakban, ugyanis a hegység közel tíz különféle nehézségű sípályája közül válogathatnak. Minden évszakban tökéletes kirándulóhely.

Szöveg: Habarics Ilona
Fotó: Habarics Ilona és Zsolt
Két barangoló a Facebookon
Blogger oldalunk

Azóta történt

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.