Sziasztok! Gondoltam írok már én is egy ilyen stílusú cikket, de más szemszögből. Megpróbálom leírni milyen is az élet Miskolcon.
Hirdetés
Szóval felkelek, felöltözök, kinézek az ablakon, a hangulatomat egyáltalán nem az határozza meg, amit látok. Tőlem akár süthet a nap, szakadhat az eső, eshet a hó, cigánygyerekek potyoghatnak az égből, nem érdekel. Pusztán annyi, hogy mégis mit vegyek fel kintre. Aztán megreggelizek, kimegyek az erkélyre, hogy meggyőződjek arról, hogy passzol-e a ruhám kintre. Füles bedug, zene elindít, nyomás a buszhoz. Ekkor van 6-55.
a 7-00-s 67-es busszal leruccanok komlóstetőről az újgyőri főtérre. A busz nem késik, tömeg csak néha van, de akkor is el lehet férni. Az emberek tiszták, mosolyognak, van aki álmos. A buszok nem áznak be, jól mennek, csak zörögnek egy kicsit ( mindegyik ), ha meg ülsz ( kivételes eset a 67-esen ), akkor álló helyzetben masszázsfoteled van ( Ikarus 260 :D ) Kb. 10 perc alatt lennt vagyunk a főtéren. Ennyi volt a 67-es.
Lennt vagyunk a főtéren. Általában 5 percet se kell várni arra, hogy jöjjön a 21-es. Az az esetek többségében Neoplan, klímás, alacsonypadlós. Már annyira hozzászoktunk a luxushoz, hogy zavar, ha nem az jön :)
Ez a rész már problémásabb. Beáll a busz, tódulnak le az emberek, szállingózunk mi fel, az első percekben még kevesen. Aztán persze mindenki az utolsó percben akar felszállni, de nembaj. 7-16 : a busz elindul, megkezdődik a majdnem fél órás utunk a város másik végébe. Nos itt már változó az utasok minősége, de nem kifogásolható. Szinte már ismerjük az összes törzsutast ezen a járaton ( látásból persze ).
Ide kapcsolódik, hogy pár napja ültem a buszon még az indulás előtt, a busz fele üres, odaáll mellém egy olyan 50 év körüli hölgy az egyik ismerősével.
A busz elindul, a hölgy odamondja az ismerősének, hogy :
- Ezeket utálom, Te! Dugó a fülbe', oszt fel sem áll !
Éppen számok közti szünet volt a telefonomon, úgyhogy volt szerencsém hallani Őt. Hátranéztem, egy rakat hely van. Gondoltam magamban, hogy jól lvan, te utálsz engem, én utállak téged ( miért is szeresselek ? ), azért sem adom át a helyemet. Direkt halkabbra vettem a zenét, hogy haléljam miről is beszélnek. Szegénynek épp a kórházba kell mennie átvenni a leleteit, és nagyon fáj a lába. Jajj ! Ha annyira fáj, akkor miért nem erőlteti meg magát, hogy sétáljon 2-3 métert, hogy leüljön ? Ez a kedvenc helye ? Majdnem elsírtam magam. Alanyunk egyébként végig el sem mozdult mellőlem, biztos kinézett magának.. Két megálló volt hátra célomig, amikor egy idős ( ~ 70 év ) néni jött felém. és szólt, hogy : - Fiatalember ! Lenne szíves.. Persze átadtam neki a helyet, hisz láttam, hogy járni alig tud.. Terebélyes fájós lábú asszonyunk ugyanott szállt le ahol mi, a megállóból pedig levágott egy laza kocogást a másik buszhoz.. Haverral jót röhögtünk, hogy milyen emberek vannak..
Szóval a buszról leszállva egy laza 500 méter séta a suliig. Nem nagy kunszt. Ennyi lett volna egy napi történet.
A másik tárgy, hogy Miskolcon jó a közlekedés. Buszok mindenfelé járnak, igaz nemrég volt egy 'racionalizálás', ami sokakat igen kellemetlenül érintett, de szerintem helyesen tették. Miskolcon egy dolgot nem szabad elfelejteni : Akárhova mész, inkább busszal menjél ! A villamosközlekedés katasztrofális. Két vonal, Kelet-Nyugat irányban. A szerelvények ugyan jók, csak az a baj, hogy arra mindenkit felengednek.. Meg hát ugye az állandó szardínia-feeling. Nem is szellőzik, el se lehet férni, lehetetlen reggel és délután közlekedni vele. Megemlítendő még a kötött pálya nagy hátránya: hogy útjában van az autósoknak, és rendszeresen összetalálkoznak. Ez meg kimaradáshoz vezet.. Úgyhogy : éljen a BUSZ !
Akit érdekel, hogy mikkel járunk mi itt "vidéken" : [link]
Köszönjük MVK !! 
A kép Juhász Gergely barátom honlapjáról van, sok fotót talál itt az érdeklődő : [link]
