Hirdetés

2019. december 8., vasárnap

Gyorskeresés

Gerincsérv műtéti kezelése

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Tekintettel a nagy érdeklődésre, megköszönve a sok együtt érző hozzászólást, és bátorítva a leendő...

[ ÚJ TESZT ]

Tekintettel a nagy érdeklődésre, megköszönve a sok együtt érző hozzászólást, és bátorítva a leendő sorstársakat szeretném kicsit részletesebben bemutatni a műtét és a kórházi ellátás azon részleteit, amik igazán nem sok helyen érhetők el. Vagy csak alaposabb utánajárás után talál az ember leírást.

Maga a gerincsérv (pontosabban gerinc csigolyák közt kialakult porckorongsérv) egy elég kellemetlen betegség, ami azonban egyre inkább népbetegségnek mondható.
Lényege, hogy egy óvatlan mozdulat, túlterhelés, vagy folyamatos, monoton terhelés hatására a porckorong eldeformálódik, és kitüremkedik a két csigolya közül, nyomva a mellette futó idegeket.

Az előfordulás valószínűsége a legnagyobb az ágyéki szakaszon, lásd itt.
Ez leginkább a sok ülés és kevés mozgás miatt alakul ki.
Mint azt egyre több itt születő topik is mutatja, nem különben az oda egyre nagyobb számmal író tagok száma is, ez a "népbetegség" a sokat ülő számítógép használókat is veszélyezteti.
Hadd jegyezzem meg, egy nemrég regisztrált tagunk például ma, húsvét hétfőn fekszik be, és kedden műtik, bár őt épp nyaki szakaszon, ami ritkább.

Jelenleg ilyen jellegű műtétet kb 7.000-et végeznek évente, így mondhatni rutinná vált. Azonban ez csak az orvosnak rutin, aki befekszik, annak mindig az első. :)
Ha az ember kérdezgeti az orvost, általában kap ilyen-olyan választ, de az általában túl szakmai, sok kérdésre nem kap az ember választ.
Egy ilyen leírás például ez is. Minden orvosi értelemben vett kérdésre válasz, de hétköznapi kérdésekre nem.
Ez a blog
egy orvos üzemeltetésében áll, itt is inkább szakmai információk találhatók.

Az emberben azonban felmerül sok apró, részlet kérdés, melyre nem kap általában választ az orvostól, lévén, hogy Ő még általában nem élt át ilyet, csak látta a betegeit.
Így olyan kérdésekre, hogy mennyire fáj majd, mit érzek utána, mikor mit tudok majd csinálni, ritkán kap választ az ember.

Én egy fél éves tortúra után kerültem műtét közelébe. Addig, mint általában mindenkinél, a konzervatív kezeléssel próbálkoztak. Torna, úszás, pihenés. Igazán tartósan egyik sem segített. Ekkor még, mint bárki más, én is azt mondtam, kizárt, hogy beleegyezzem a műtétbe. Soha.
Ez alatt a fél év alatt azonban (meg a köztes időben beiktatott kórházi kezelés után) már úgy voltam, bármit, csak segítsen.
Ezt így kimondani könnyű, mikor mondja az orvos, hogy csak ez segít, még azt mondja az ember: "ok, legyen, mikor lesz a műtét?". Aztán mikor otthon kicsit lepihen, akkor kezdi átélni, basszus, mit is fognak velem csinálni? És innentől csak ez foglalkoztatja. Szeretne minél hamarabb túl lenni rajta, de ez nem mindig sikerülhet, tekintettel a terheltségre a kórházban.

Egész konkrétan innentől kezdődik az a nem túl rövid eljárás, amely végén várhatóan a felépülés várja.
Magát a műtétet általában 1-2 héttel megelőzi az altatóorvosi vizsgálat (kivéve akut esetben). Ekkor nagyon fontos, hogy minden korábban ismert betegségünket, szedett vagy tiltott gyógyszereinket felsoroljuk, esetleg ismert családi vagy saját veszélyeztetettséget megemlítsünk, mert aranyszabály, hogy altatni mindenkit el lehet, de szeretik fel is ébreszteni a beteget :). Ha teljesen jelentéktelennek tartjuk, akkor is mondjuk el. Az altatóorvos majd eldönti, jelentékeny vagy nem.
Én például megemlítettem, hogy bizonyos gyógyszerektől, főleg ami kábultságot, szédülést okoz, attól elég gyakran van hányingerem, ezért előre adtak is ellene injekciót altatáskor, meg készültek is "akcióra", meg is tiszteltem állítólag a műtőt :)

Mikor ez megvan, akkor kap az ember egy időpontot, vagy egy ígéretet a telefonhívásra később. Ha eddig nem tudatosult bennünk, hogy nincs visszaút, itt az ideje. Innentől csak passzív résztvevői leszünk a folyamatoknak, és próbáljunk is így hozzáállni. Hiába is próbálnánk tenni bármi ellen, úgysem fog menni :)

Ha eljön a nagy nap, bevonulhatunk a kórházba. Azt, hogy ki mit visz, mindenki magához és az adott kórházhoz igazítsa, amit csak kiegészítően javaslok:
- pohárnak legyen füle, mert kábultan nem megy annyira a fogás. a pohár ne legyen magas, főleg ne felfelé szélesedő, mert annál könnyebb kiborítani. (láttam elég ilyet bent)
- könyvet vihetünk, de ne számítsunk arra, hogy műtét utáni napon olvasunk, nem fog menni, ezért ne felejtsünk el mp3-at, rádiót, vagy ilyen mobilt magunkkal vinni, különben unalom lesz. én mobilomat megtöltöttem filmekkel és mp3-akkal, és ezt vittem be
- lehetőleg a pizsama ne a legjobb legyen, mert bizony össze lesz koszolva...
- szívószálas dobozos üdítő az első napra, hogy könnyen igyunk.

Ezt az első napot próbáljuk azzal eltölteni, hogy a szekrényünket megpróbáljuk úgy berendezni, hogy ami az ébredés után majd kell, azt mind elérjük egy kézzel, testünk mozgatása nélkül. Ezek legyenek a szívszálas üdítők, esetleg kis ropogtatni való, mp3 vagy mobil. Más nem fog kelleni 24 órán át.
Lehetőleg ezen a napon semmi esetre se essünk abba a hibába, hogy rémülten vizsgálgatjuk a "sorstársainkat", és elképzeljük, "jajj, mi lesz velem holnap". NEM :) Hallgassunk zenét, nézzünk TV-t, bármit, de ezt ne.
Este alapos fürdés, majd fekvés. Általában a nővérek ajánlgatnak nyugtatót vagy altatót utolsó estére, mert enélkül ritkán alszik jót az emberfia. Szokás szerint estétől már inni és enni sem lehet.

Másnap lesz az akció napja. Aki szerencsés, első lesz, neki csak egy fogmosásra marad ideje. Aki nem, mint én, az se csüggedjen. Én 4. voltam, előre mondták, kb délben lesz. Hát ott sétálgattam a folyosón, és számoltam a be és ki szállított embereket. Nem túl kellemes, de ez van. 12 óra szomjazás után már az ember igencsak inna, de nem lehet, így öblöget az ember (és titokban egy fél cseppet ezért lecsorgat :) )
Aztán megjönnek a nővérek egy injekcióval, amit beadnak, utána közvetlen le kell vetkőzni, és lefeküdni, többet felkelni nem szabad.
Ezt mindenki megkapja, nem kell tiltakozni :) bele van kalkulálva az altatásba.
Durván fél óra múlva megjönnek érted a műtősök, kapsz egy jó kis félig nyitott hálóinget, felfekszel az ágyra, és ha eddig azt mondtam, passzív résztvevője leszel az eseményeknek, akkor innentől még igazabb.
Utolsó emlékeid ekkor a műtéti előkészítőben lesz, ahol megkapod a szükséges tartozékokat (branül a kézbe, ahova majd az infúziókat kötik), és a további injekciókat. Majd megjön a "gázmaszk", és filmszakadás.

A műtéti eljárás a korábban is linkelt pdf-ben elolvasható. durván fél óra az egyszerűbb műtét, ez előkészítéssel és utókezeléssel 2,5 órát vesz igénybe. Ha csavaroznak is, vagy valami durvább, max 1 órával kitolódik.

Itt következne az ébredéses rész, írván, hogy "mikor először felébredsz 2-3 óra múlva", de ez nem igaz :) csak nem emlékszel rá. Már a műtőben felébresztenek, hogy minden ok e, de visszaalszol, majd a szobában bekötnek 3 palack infúziót, óránként egyet, és minden alkalommal felébreszt a nővér, és megkérdi hogy vagy, amire a 6 fős szobában azt tapasztaltam, mindenki azt mondja: jól, és alszik tovább, ebből kb semmire sem emlékszik az ember.
Tehát az első emlékezetes ébredés kb 3 óra múlva lesz. Ez kicsit kontrasztos lesz. Felébredsz, és tök jól érzed magad. Egyrészt, mert hatnak a drogok, másrészt, mert mozdulatlan vagy. Aztán megmozdulsz, és rájössz :(
Szerencsére, első nap csak feküdni szabad. De nem is szeretnél felkelni.
Ha ügyesen rendezted be a szekrényed, minden meglesz, ami csak kell.
Az egyetlen kínos dolog, a kacsa, amibe KELL üríteni. Ha nem megy, akkor rosszabb, mert katéter, de ezt ne kérjétek. Tehát kacsa. És a kedves nővér, miközben majd megveszek, úgy kell pisilni, de az agyam nem akarja, akkor odajön, és megnyomkodja a hólyagom, mennyire van tele. No, ekkor szívesen megosztanád vele a kacsád leendő tartalmát :)

Másnap jön a felkelés. Speciális mozdulatsorral lehet csak, a "felülök és felállok" több sebből is vérzik. Először oldalra fordulni. Ekkor gondolod meg elsőnek magad, hogy kell ez nekem? Aztán oldalt feltolod magad egyenes derékkal. Aztán ok, itt ülsz az ágy szélén, de hogy lesz ebből felállás? De kis erőlködéssel sikerül.
Ilyenkor még természetes az erős szédülés, mert sok folyadék és szilárd étel veszteségünk van, így kíséret nélkül akkor se menjünk wc-re, ha "k...a keménynek" hisszük magunkat. Nem lesz jó vége.
Ha viszont ettünk és ittunk, majd visszafeküdtünk, és elkezdtünk azon gondolkodni, hogy "kellett ez nekem?", utána rendkívül gyors ütemben jön a felépülés.

Ezen a napon még bátran kérjünk fájdalom csillapítókat, adnak is egyből.
Én délután már (kicsit robotzsarusan) a folyosón sétálgattam. Óránként pár percet ajánlanak is. Jön még egy gyógytornász, és kér pár tornagyakorlat elvégzésére, aminél időnként a "hülye vagy?" fogalmazódik meg benned, de nem szabad feladni, sikerülni fog.
Főleg az "emelje fel a csípőjét az ágyról hanyatt fekve" kezdetű résznél mondtam ezt, mikor úgy éreztem, mintha le lennék szíjazva az ágyra.

Harmadnap már hosszabb séták jönnek, és csodálkozás, hogy de jól halad. Ha szerencsénk van, már gyógyszerek nélkül.
Én kissé szerencsés voltam, mert megjött a tavasz, és lementem az udvarra sétálni.
Ülni még nem szabad, csak igen rövid ideig, például egy reggeli vagy ebéd idejéig.
az egyik legrosszabb rész ekkor jön, amin eddig csak elmélkedik az ember, hogy igenám, de lassan rá kellene ülni a wc-re, és ott majd? :( hát, mit mondjak, nem egyszerű, de megoldható.
Általában ezen nap délután kiveszik a branült, ha nincs rá szükség.
Fürödni csak úgy szabad, hogy a kötést ne érje víz! Ez olyan kis szivaccsal pacsmagolós verziót jelent.

Negyedik nap pedig hazahajtják az embert, ha nincs komplikáció.
Ehhez javaslom a személygépkocsi hátsó ülésén fekve, vagy anyósülés teljesen lehajtva, semmiképp sem ülve, és főleg nem BKV.
A betegszállító felejtős! Először is nem fekve szállítana, ez 80%, és 95% hogy 2-3 beteget még visz ide-oda, és egy 4-5 órás várakozás utáni 4-5 órás út nem ide való még. Meséltek egy soproni tagot, akit 7,5 óra alatt vittek haza BP-Tatabánya-Győr-Fehérvár-Szombathely-Sopron útvonalon. Engem meg februárban, "sürgősnek számító 2 órán belüli szállítás" címén 1,5 óra alatt vittek Kistarcsára, mert útközben elvittünk egy beteget még a II. Belklinikára.
Esetleg a fizetős magán betegszállító, mely kb annyiba kerül, mint a taxi, erről tudnak informálni a kórházban.

Otthon pedig jön a fekvés, napi 2-3x torna (kötelező! hacsak nem akarsz visszakerülni idő előtt), és séta, ami csak jól esik.
A kórházban azt mondták, nem kell kötést cserélni, ha leesik, akkor kész. Hát, én nem szívesen hagytam fedetlenül, a nadrág gumija se dörzsölje még, így vettem 3db "sziget-tapaszt", pont olyant, mint felraktak a kórházban. Kemény 150Ft / db, megéri.

Tíz nap múlva nekem már csak ennyi látszik a műtétből. Innentől már lehet zuhanyozni, második hét közepétől már fürdeni is. Kicsit később lehet járni uszodába is, vagy gyógyfürdőbe.
A teljes felépülés durván 6-8 hétre tehető, ha jól csinálunk mindent, kontroll 6 hét múlva.

És hogy mire számíthatunk?
2 hét elteltével még nem tudok 100% javulásról beszélni, mert könnyen kikészíthető, túlterhelhető a rendszer, de látványos javulás érhető el.
Ami eltűnt ezen rövid idő alatt is: az állandó fájdalom, merevség, kényszertartás, zsibbadás a lábban.
Ami maradt: a bolygatott izmok és szalagok feszülése, amit mozgatással lehet javítani.

És amiért ezt a párezer karaktert idekalapáltam:
ha valaki idáig eljut, hogy műtétet helyeznek kilátásba, az ne féljen tőle! Viccből senkit nem műtenek meg, annyi szabadidejük nincsen. Ha javasolják, okkal teszik, és abban bíznak, hogy jobb lesz utána. Gondolj te is erre, mikor azt mondod, nem tudod, elvállald vagy sem.
Nem, nem lesz fájdalommentes, de saját tapasztalatom, hogy a követő 2-6nap fájdalmai is elviselhetőbbek, mint egy egy durvább idegfájdalom, mikor már csak a lokális injekciók segítenek.

És legfőképp kitartást és mielőbbi felépülést kívánok aghy társunknak, aki kedden kerül kés alá.
A felhasznált képeket Eastman kolléga szolgáltatta korábban a hasonló témájú topikokban.
Akinek még csak fáj a dereka a sok üléstől, annak tanács: ne ülj egy óránál tovább egy helyben, állj fel, mozgasd át a hátad. Esetleg használj térdeplőszéket, ékpárnát, vagy 70-80cm-es labdát az üléshez.

Mindig könnyebb megelőzni a bajt, mint helyrehozni!

---

további kapcsolódó témák: Zoli bácsitól és tőlem

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.